Eger - napilap, 1941/1
1941-01-17 / 9. szám
2 EGER 1941, január 17. Ma reggeltől három napig az egész országban szünetel a vasúti személyforgalom A Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága közli, hogy az országban beállott rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében vasútteeh- nikai okokból, valamint a szomszédos külföldi vasutaknál beszüntetett csatlakozó vonatok elmaradása miatt a gyorssínautóbuszvonatok, motorvonatok, munkásvonatok, valamint a nemzetközi vonatok kivételével az összes személyszállító vonatok közlekedése január 17-én, pénteken nulla órától kezdódőleg előreláthatólag három napi időtartamra szünetelni fog. A Máv. igazgatósága ezúton is kéri az utazóközönséget, hogy utazásait saját érdekében halassza el, mert a jelzett időn túl az utazás nem biztosítható. Egerből Budapestre egyáltalán nem lehet utazni Az uj&bb, három napos korlátozás igen érdekes, egyben elszomorító helyzetet teremtett egri viszonylatban. Egerből Budapestre például egyáltalán nem lehet utazni. Indul ugyan Egerből a reggeli, 7 57-es vonat a Miskolcról Budapestre induló sinautóbuszhoz,- de az egri utasok számára nem biztosítanak helyet. Az a helyzet, hogy Budapestre az egri pályaudvaron nem is adnak ki jegyet. Aki akar, elmehet Füzesabonyba a reggeli vonattal, de azt saját veszélyére teszi. Budapestről csak a 1410-es sinau- tobusz közlekedik, mely 21'38-kor van Egerbsn. Miskolci viszonylatban Egerből reggel 417 órakor lehet indulni» személyvonattal, mint munkásvonattal. A vonat 6'44-kor érkezik meg. Miskolcról a 7 40 kor induló sínautobusz 9'39 kor érkezik Egerbe, a 19 25 órakor induló munkásvouat pedig 2T38 órakor. Eger—putnoki viszonylatban csak egy vonatpár marad. Eszerint Egerből csak 14 órakor lehet Putnokra indulni, Putnokról pedig 4'05 perckor indul és 7-35-kor érkezik Egerbe vonat. Természetes, hogy a korlátozás a postaforgalomban is késést okoz. A menetrendet lapunk más helyén találják meg olvasóink. Beszámoló gyűlést tartott a szegény- gondozás intéző bizottsága Eger, január 17. A szegénygondozás intéző bizottsága hétfőn délután gyűlést tartott Kriston Endre püspök elnökletével. A bizottság előadója, Frank Tivadar v. főjegyző megemlékezett a karácsonyi vásár nagy sikeréről és külön megemlítette, hogy a vásár rendezősége sok bizományi árút kapott a kereskedőktől. Ennek következtében a szegénygondozó karácsonyi vásárja nem rontotta a kereskedelem ünnepi forgalmát. A karácsonyi vásár a bizományi árukkal együtt 6196‘10 P.-t forgalmazott, ebből a tiszta bevétel 2868 40 P volt. Igen szép eredmény, de ennél még többet jelent az erkölcsi siker, amely által ismét közelebb jutott a szívekhez az Egri Norma. Felemelő volt a mindenki karácsonyfájának ünnepsége, az Egyház és a hatóság közös munkájának eredményeként. A karácsonyfa alatt 212 szeretet csomag került kiosztásra (liszt, zsír, hús, kalács, cipő, ruha) szükségszerinti tartalommal 3343 pengő értékben. Az összeget az érsekség, főkáptalan, város és a társadalom áldozatkészsége hozta össze. Az adományok megszerzésében igen sokat fáradt a város polgármestere. Frank Tivadar előadó ezután beterjesztette a szegénygondozó bizottság múlt évi részletes elszámolását, amely Kriston Endre püspök fölemelő előszavával sokszorosításban jelent meg. A beszámolóval legközelebbi számunkban foglalkozunk részletesen, annyit azonban már most megemlítünk, hogy a gyűjtés összege 9 ezer pengővel emelkedett az 1939-es évhez viszonyítva. Igen örvendetes, hogy a szegénygondozás az 1938. év végén kimutatott 18 ezer pengő tartozását teljesen rendezte. Megállapította a bizottság, hogy szükséges volna a szokásos februári mozielőadás megrendezése s ebből a célból megindítj a a tárgyalásokat az Uránia igazgatóságával. Háromszoros forgalmat bonyolított le a háziipari foglalkoztató Ugyancsak örvendetes tényként állapította meg a bizottság, hogy a háziipari foglalkoztató forgalma háromszorosára emelkedett. 1934- ben 5265 pengő volt az árúeladás, 1940-ben pedig már 14,252 pengő. A háziipari műhely tiszta vagyona ma 6282 pengő. A műhely a szociális alapból öt ezer pengő készpénz támogatást kapott gép és anyagbeszerzésre, hogy kibővítve minél több sokgyermekes család leányát foglalkoztathassa. A bizottság végezetül a dr. Pálosi Ervin egyet, tanár távozásával megüresedett helyre dr. Angyal Lajos keresk. középiskolai igazgatót hívta meg. Az ülés Kriston Endre püspök zárószavaival ért véget. Hirdetésével célt ér, ha az „Eger“ napilapban hirdet. TÖRTARANY és ezttst BEVÁLTÁS HELLER ékszerésznél. A tűzoltóság megnövekedett feladatkörére és fontosságára mutatott rá beköszöntőjében dr. Monostory Elek Heves vármegye új tűzrendészet! felügyelője A kézirat gyanánt kiadott Hevesvármegyei Tüzrendészeti Értesítőben dr. Monostory Elek vármegyei tüzrendészeti felügyelő rövid beköszöntőt ad és ebben — tisztségének elfoglalása alkalmából —a többi között a következő szavakkal fordúl a megye tűzoltóihoz: — Heves vármegye tűzrendészetének felügyeletét a főispán úr és alispán úr kitüntető bizalma folytán ez év január elsejével átvettem. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy erre a bizalomra méltó legyek és a tűzrendészet ügyét — melyet eddig is szeretettel és lelkesedéssel szolgáltam — a magam munkájával is előbbre vigyem és a mai idők követelte fejlődésének tevékeny részese lehessek. — Tudom azt, hogy ezt a célt csak a tüzrendészeti hatóságok, a községi elöljáróságok és a kedves bajtársak hathatós segítségével lehet elérnem. Éppen azért feladatomat a hatóságokkal és bajtársaimmal való legszorosabb együttműködéssel kívánom megoldani. Kérem a kedves bajtársakat, legyenek feladatom megoldásában támogatásomra és azt a szeretetet, mellyel nagyrabecsült elődöm iránt viseltettek, tartsák meg az én működésem irányában is. — Nagy feladatok előtt állunk. A tűzoltóságokat most kell átszerveznünk bővült feladatkörük ellátására, — a tűzoltók létszámát fel kell emelnünk, és az új szabályzatok szerint kiképeznünk, — a tűzoltókat új egyenruhával kell ellátnunk, a tisztek, altisztek és tisztesek kiképzéséről gondoskodnunk a kiképzésnek a két utóbbi esztendőben megszakadt folytonosságát helyreállítanunk, a hiányos felszereléseket kiegészítenünk, tűzoltószertárakat építenünk, stb., stb. — A feladatok sikeres megoldását — a nehézségek ellenére is — biztosra veszem, mert eddigi működésem alatt is örömmel tapasztaltam a tűzrendészet ügye iránti jó szándékot és azt a felismerést, hogy a tűzrendészet ma már nemcsak a nemzeti vagyon vésztől való megóvásának szolgálatában áll, hanem a hadsereg munkájával szorosan kapcsolódó nemzetvédelmi feladatot tölt be, amely feladatot elhanyagolni hazánk és nemzetünk elleni bűn volna. Ennek elhanyagolása azonban nem is egyeznék a magyar ember természetével, mert hazáját és nemzetét minden magyar szereti. — Bizalommal eltelve veszem tehát át az elődöm által oly lelki- ismerettel betöltött munkát és remélem, hogy a felelősségteljes közös munka meghozza a kívánt eredményeket. r Állandó kereseti adómentességet kapnak a legkisebb földhaszonbérlők Az adómentesség mindazokra kiterjed, akik túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkoznak Az 1941. évi általános kereseti adó- mentességnél alkalmazzák az 1940. évi XXII. tc.-nek az általános kereseti adókra vonatkozó rendelkezését, amelyre nézve a végrehajtási utasítás a pénzügyminiszter a közelmúltban adta ki. A törvény állandó adómentességben részesíti kereseti adó alól azokat a túlnyomó részt mezőgazdasággal foglalkozó kis földhaszonbérlőket, kik egy község határában a saját szükségleteik kielégítésére csak annyi földet bérelnek, amennyi földnek az összes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 pengő. A végrehajtási utasítás szerint ez az adómentesség csak azt illeti meg, akinek saját magának is földje van és azon, vagy más földjén akár mint állandó gazdasági cseléd, akár mint időszaki gazdasági munkás mezőgazdasági munkát végez, vagy ha ipart, vagy kereskedést folytat, azzal csak a mezőgazdasági munkák szünetelése idején foglalkozik és amelyből olyan kevés jövedelme van, hogy emellett kénytelen a saját és bérelt földjén a lótfentartásá- hoz szükséges termelvények megszerzése céljából mezőgazdasági termeléssel is foglalkozni. Tulnyomóiag mezőgazdasággal foglalkozó tehát a kishaszonbérlők közül a földműves, a napszámos, a gazdasági cseléd, a foltozó, vagy segéd nélküli iparos, a vásári keFERENCJŐZSEF KESERÜVIZ
