Eger - napilap, 1941/1
1941-05-28 / 76. szám
E G E J? 1941. május 16. den 100 emberre egy kilogramm talpbör jut. A vármegye ellátatlanjai lisztszükségletének fedezésére e hónapban ezideig 1058 mázsa lisztet utalt ki a közellátási miniszter. Az alispáni jelentést a bizottság vita nélkül tudomásul vette. A tiszti jelentések során Redeha Jenő Heves vármegye m. k;r. főállatorvosa havi jelentésében beszámolt az egyes helyeken fellépett állatbetegségekről, megemlítette, hogy az állatárak folytonos áremelkedést mutatnak. Az egri vásár magas árai után a pétervásárai állatvásáron további emelkedést láttunk. Például egy anyakocáért 400 pengőt is fizettek. Győrffy Kálmán: A háromnapos kiskacsa párja pedig 3 pengő! Graefl Károly túlzottnak tartja a fóállatorvos jelentésében említett 1000—1500 pengős lóárakat, mert a honvédség 800 pengőt fizet legmagasabb áraként egy lóért. Kifogásolja a lovak kezelése, s értékesítése körül tapasztalt egyes visszásságokat, s általában a felelősség szigorúbb alkalmazását kívánta a magyar élet egész vonalán. Kifogásolta, hogy a községeknél a kataszteri birtokív nincs átvezetve. Krisztián Imre a sertésvész elleni védőoltásoknál általános intézkedést kért, hogy ne csak azok részesüljenek a kedvezményes oltásban, akiknek vagyona nem haladja meg az öt katasztrális holdat. Redeha Jenő fóállatorvos: A kategóriát nem tudjuk kibővíteni, mert nem győzzük akkor pénzzel. Győrffy Kálmán: Nem vezet eredményre az oltás, ha nem az egész sertésállományt oltják be. Rendeljék el, hogy minden község legyen köteles beoltatni sertéseit. Gosztony Andor: Kezdetnek igen jó lépés volt a propagandaoltás, majd a segéiyoltás is, de preventívoltás a helyes, s ha valaki nem ol- tat, akkor a bekövetkező károkért viselje a következményeket azokkal szemben is, akiknek állatai az ő hanyagságáért elpusztultak. Ez ma már nemcsak egészségagyi kérdés, hanem közellátási kérdés is. A te- nyész-sertés ára nincs max máivá, mégis a vásáron a tenyészsertés ára miatt is molesztálják a gazdát. Eí káros, ellenkezőleg minden eszközzel oda kell most hatnunk, hogy gyarapodjék a lecsökkent sertés- állomány. Graefl Károly: Indítványozza, kérjék a kormánytól, hogy ha egy rendeletet módosítanak, akkor azt egész terjedelmében közöljék és ne utaljanak benne régi rendeletek pontjaira, mert a régi rendeletet nem tudjuk beszerezni. Hedry Lőrinc főispán elnök azzal zárta le a vitát, hogy alkalomadtán a sertésoltással felmerült kérdések rendezését személyesen fogja kérni a földmivelésügyi minisztertől és a közélelmezés érdekében az idevonatkozó összes kérdések megoldását sürgetni fogja. A mai sertés-hiányt ugyanis nagy részben a sertésvész okozta. ÍBa este osztják ki az új cipőjauítási árlapokat az érdekelt iparosság között Jövő héten már ellenőrzik a műhelyekben az árlapok kifüggesztését Mint megírtuk, az árkormánybiztos meghatározta a lábbelijavítások új árát. Az új árakat feltűntető árlapot az Eger és Vidéke Ipartestület kinyomatta és az érdekelt cipésziparosságot mára, péntek este 7 órára gyűlésre hívta egybe a testületi székházba. Ezen a gyűlésen osztják szét az új árlapokat, mert azokat az iparosoknak a műhelyekben ki kell függeszteniük. Azok, akik a gyűlésen ,nem jelenhetnek meg, az árlapot hétfő reggelig átvehetik Liktor Lajos szakosztályi elnöknél. Az árlapok kifüggesztését a törvény előírja s azt a hatóság a jövő héten szigorúan ellenőrzi. A közönségnek is érdekében áll, hogy az árakat feltüntető kimutatást ellenőrizze. A MÁV a vidéki érdekekre való tekintettel változatlanul hagyta a menetrendet Eger, május 16. ki egri utazó közönség meglehetősen csüggedt állapotban várta május 15-ét, amikorra a MÁV bizonyos menetrendkorlátásokat jelentett be. Ezek a korlátozások megszüntették volna az Egerből reggel induló, valamint a Budapestről korán délután visszainduló gyorsvonatot s ezzel a közlekedés1 Eger— budapesti viszonylatban rendkívül megromlott volna. Az Eger a menetrend legutóbbi közlésével egyidejűleg hangsúlyozta, hogy ez a közlekedési rend súlyos hátrányokkal jár Eger közönségére és csak a Budapestről vidékre utazó közönség javát szolgálja. Rámutattunk arra is, hogy az Egerből induló reggeli gyors további fenntartása mellett egy Budapestről este visszainduló gyors beállítása volna a legkedvezőbb a sínautóbusz helyett, mert ezzel biztosítani lehetne azt, hogy az egri közönség egy nap alatt elintézhesse ügyeit a fővárosban. A MÁV a vidéki érdekeket most azzal honorálta, hogy május 15-től továbbra is változatlanul hagyta a május 5-én életbelépett menetrendet. Ha nem is sikerült a Budapestről este induló gyors beállítása, megmaradt Eger és Budapest között az eddigi két vonatpár. Az új menetrendben bizonyos időbeli eltérések vannak a május 5-én eletbelépett menetrendhez viszonyítva, ezért isi új menetrendet mai és holnapi számunkban leközöljük s ezzel mindenkinek kezébe adjuk a könnyen kivágható és kis helyen elférő zseb-menetrendet. Jegyre osztják el a cérnát Ä kisiparosok és a konfekciós vállalatok kiutalőjegyet kapnak — Ä gyárak biztosítják a szükségletet — Nincs ok cérnát magas áron vásárolni lánckereskedőknél — Hogy történik a szükséglet megállapítása Eger, május 16. A közellátásügyi miniszter tervezetet dolgozott ki, amelynek alapján sikerűi mind a kisiparosság, mind a magánháztartások cérnaszükségletét biztositani. Laky Dezső miniszter a Kereskedelmi és Iparkamara kisipari osztályát bízta meg a cérnaellátás megszervezésének adatgyűjtésével. Ezek szerint a budapesti és a vidéki iparkamarák a szakma ipa ^testületéi útján kérdőíveket küldöttek ki a kisiparosok és a cérnafogy&sztó konfekciós ipari vállalatok részére, hogy a kérdőívekben fektessék fel azokat az adatokat, amelyek a cérna fogyasztásával vannak kapcsolatban. Az így nyert statisztikai kimutatásokból állapítják meg az ország cérnaszükségletét és ezt az összeállítást terjeszti fel a Kamara, megfelelő véleményezéssel a közellátási miniszterhez. A készleteket az igényléssel arányban fogják szétosztani és a cérna bevásárlására a jogosultak kiutaló jegyeket kapnak. A közellátási miniszter fogja kijelölni az ország egész területén azokat a kereskedőket, akik cérnaárusítással foglalkozhatnak s ezek a kereskedők fogják utalvány ellenében a cérnát kiszolgáltatni. Az iparos társadalom egy miniszteri beadványban kérte a kereskedelem kikapcsolását, olyképpen, hogy a gyárak a cérnát közvetlen az ipartestületeknek adja át s onnan igényelhessék az iparosok. A közellátási miniszter azonban ezt a tervet elvetette. Magyarországon évente 20 millió pengő értékben gyártanak cérnát. A három gyár nemcsak cérnát, hanem annak mellékcíkkeit is előállítja s bőségesen fedezni tudják az ország szükségletét. A cérnahiányra ok nincsen. Ha kisebb zavar állott is be, ez annak tulajdonítható, hogy az ország örvendetesen megnagyobbodott, ami által a fogyasztók száma emelkedett, amire a gyárak nem voltak beállítva. Hiányt okoznak azonban a cérna-tezaurálások, mert egyes cégek lánckereskedelem útján zugforgalomban adják el a cérnát. A magánháztartások pedig felesleges gyűjtési lázba estek. A kormányzat mindent megtett, hogy a gyárak a megnagyobbodott ország fogyasztóival arányosabban nagyobb nyersanyag-kvótát kapjanak, így a hiányt pótolni tudják és a szükségletek fedezése teljesen biztosítva van. A hazai cérnagyárak teljes üzemmel dolgoznak és rövid időn belül, amikor a kamarák adatgyűjtési munkálatai befejezést nyernek, rendelkezésre áll az a cérnamennyiség, ami a kisiparosoknak szükséges, de elegendő cérna lesz a magánháztartások számára is. A kőitlsztvl^elők 5-5—8, a magánalfealmazottak 8 százalékos fizetésemelést kapnak Május 1-től érvényes a fizetésemelés — A nyugdíjasok 7 százalékos emelést kapnak—50 százalékkal emelték a feleség utáni családi pótlékot — Fontos családvédelmi rendelkezések A hivatalos lap csütörtöki száma közölte a kormánynak a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjai felemeléséről kiadott rendeletét. A rendelet 1941. május elsejétől a tényleges alkalmazottak ezidő szerint járó fizetését átlagban 5‘5 százalékkal felemeli, továbbá az említett alkalmazottak részére 50 százalékkal felemeli a feleség után az eddig járt családi pótlékot, a nagyobb családú alkalmazottak pedig már a 3-ik gyermek után megkapják azt a magasabb összegű családi pótlékot, amely eddig csak a negyedik és a négyen felüli gyermek után járt. A fizetésemelésnél figyelemreméltó tehát, hogy a kormány a nagyobb családú kisebb alkalmazottak anyagi helyzetét fokozottabb mérFERENCjŐZSÉF KESERUVIZ
