Eger - napilap, 1941/1

1941-05-14 / 75. szám

Eger, LIL évfolyam, 75. szám, ÄRH 8 FILLÉR ♦ Szerda # Trianon 22, 1941. május 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ> egg hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre Vpengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRHEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3.Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Nyole év a magyar művelődés élén Nyolc esztendeje tölti be Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter e minisztérium fontos és nagy hivatásának feladatkörét. Nyolc év hosszú idő egy miniszteri szék­ben s mindenesetre arról tanúsko­dik, hogy Hóman Bálint hozzá­értéssel, szeretettel és sikerrel vé­gezte és végzi el a rábízott fel­adatot. Örülnünk kell, hogy ez a folytonosság megvan a magyar köz- oktatásügyi tárca menetében, mert lehetővé tette Hóman Bálintnak tervei maradéktalan megvalósítását. Intézmények serege beszél munkás­ságáról: a nyolc osztályos elemi népiskola, a tanyai internátusok és a vándortanítók rendszerének meg­valósítása, az iskolánkívüli népmű­velés fejlesztése, az egységes gim­názium megteremtése, a felsőbb­oktatás terén pedig: a Felsőoktatási Tanács felállítása, a József Nádor műszaki és gazdasági egyetem kor­szerűsítése s ennek keretében a gaz­dasági szaktanárképzés megoldása, hogy az oktatásügy terén csak leg­fontosabb alkotásait említsük. A testneveléssel kapcsolatban is országos reformokat valósított meg, nemcsak azzal, hogy a testnevelés­nek, mint tantárgynak, a kor kö­vetelményeinek megfelelő helyet biztosított az oktatásban, hanem a tornatermek, a sportpályák szapo­rításával is. A leventeintézményben pedig olyan eszközt teremtett, a- mely megoldáshoz segítette a kor­szerű, katonás szellemű nemzetvé­delmi nevelést. Gondoskodásának egyik legfőbb tárgya mindig a tehetségek kivá­lasztása és támogatása volt. Erre a célra ösztöndíjakat, tanulmányi segélyeket rendszeresített s a pro­gresszív tandíjrendszer bevezetésé­vel, a tankönyvek árának leszállí­tásával lehetővé tette, hogy a sze­gényebb néprétegek tehetséges gyer­mekei magasabb pályára lépjenek. De nemcsak a tanuló ifjúságról, hanem az oktató személyzet boldo­gulásáról is gondoskodott, amikor rendezte a tanítói és tanári kar anyagi helyzetét és sokat tett a munkanélküli értelmiségi rétegek megfelelő elhelyezésére. Eultuszminiszteri működésének talán legörvendetesebb eseménye a kolozsvári egyetem visszatelepítése volt, amely mellett nemcsak meg­tartotta a szegedi Horthy Miklós egyetemet is, hanem annak tovább­fejlesztéséről is gondoskodott. Hóman Bálint kulturális elgondo­lásának gerincét az a vélemény al­kotja, hogy a tanuló ifjúság mun­kájának csak egyik része az isme­retek megszerzése, a másik, fonto­sabb rész — amelynek műveléséről és eredményességéről az oktatóknak kell gondoskodni: az ifjúság jelle­mének, erkölcsi szilárdságának meg­erősítése. Nem egy beszédében han­goztatta, hogy a csekélyebb tudású, de szilárdabb jellemű, kitartó, haza­fias szempontból megbízhatóbb em­ber a nemzet egyetemének szem­pontjából sokszor többet ér, mint a ragyogó, nagy tehetség, akire ke- vésbbé lehet építeni, ha nincsenek meg benne az előbb említett tulaj­donságok. Hóman Bálint a legkiválóbb ma­gyar történettudósok egyike. A mo­dern történettudományban mind na­Vasárnap volt a miskolci 10-es honvédek 20-ik ezrednapja. A 10-es honvédek megmaradt gárdája szinte teljes számmal felvonult. Nemcsak a régi legendás csaták hősei mene­teltek az Erzsébet térről elinduló díszfelvonulásban, hanem ott voltak a hadiözvegyek és hadiárvák is. gyobb helyet foglal el a szellemtör­téneti kutatás. Ennek célja kiderí­teni és értékelni azokat a változá­sokat, amelyek az emberi szellem tevékenyséee következtében lépnek fel a társadalmakban. Csak az az ember alkothatta meg a magyar közoktatásügy új és korszerű rend­szerét, aki pontosan tudta, hogy a népek életében mit jelent a szellemi művelődés, aki megmérhette, hogy a nemzetek jövőjére milyen nagy kihatással van a bátor és erkölcsös magatartás. Egy ország rokonszenve kíséri Hóman Bálint kultuszminiszteri mű­ködését. Úgy érezzük, hogy éppen most van a legnagyobb szükség ki­próbált munkásságára, amikor az ország örvendetes gyarapodása kö­vetkeztében a kultúrpolitika terüle­tén is állandóan új és új problémák merülnek fel. Az utódezred vitézei és vezetői is teljes lélekkel kapcsolódtak be az ünnepségbe. — Vitéz szotyori Nagy Gyula altábornagy, hadtestparancs­nok és vitéz Kozma István vezér­kari ezredes, vezérkari főnök katonai tiszti kísérettel résztvettek az egész ünnepségen. Délelőtt 10 órakor kezdődött meg az ünnepség a Rudolf laktanyában. Kürtszó fogadta vitéz szotyori Nagy Gyula altábornagy érkezését. A hadtestparancsnokot nagy tiszti küldöttség kisérte. A hadtestparancs­nok a Himnusz hangjai mellett el­lépett a díszszázad előtt, majd el­foglalta helyét a tábori oltár előtt. Ekkor már ott voltak a polgári ha­tóságok vezetői is. Amikor a hadtestparancsnok meg­érkezett,'megkezdődött a tábori szent­mise, amelyet Bánkövy Kornél a miskolci 10-esek volt tábori lelkésze mutatott be. A szentmisénél a mi- nisztránsi szolgálatot Harsányi Jó­zsef dr. őrnagy, hadbíró vezetésével katonák végezték. A szentmise után Bánkövy Kornél izzó hatású beszé­det mondott a volt 10-es honvédek­hez és utódezredhez. Az Gnnepi beszéd. Ezután folyt le az ezrednap ün­nepségének az a része, amelynek keretében megkoszorúzták a miskolci 10-es honvédeknek a Rudolf lak­tanya előtt álló ércszobrát. Itt Quirin József bányaügyi főtaná­csos, ózdi gyárigazgató járult a szobor elé és elmondotta mély tar­talmú ünnepi beszédét. Quirin Jó­zsef beszéde így hangzott: — Most egy éve ezen a helyen, az érc 10-es honvéd előtt vitéz Pé- tery István miniszteri osztályfőnök bajtársuk mondotta az ünnepi be­szédet, melyet a következő szavak­kal fejezett be: — „A történelem nem tűr hosszú időre igazságtalanságot és ha vesz­tett volt is végeredményben a harc, véretek nem hullott hiába. Az el­esett nemzet újra talpraállt s ma már egy erejében megnagyobbodott és megizmosodott, harcrakész magyar nép áll itt a Dunavölgyében, hogy küzdjön a boldogabb jövőért!“ — Mióta ezek a szavak elhang­zottak, kedves baj társaim, nagyot változott a magyar térkép és vele a magyar világ. Az elmúlt ezrednap óta visszajött Erdély egy része. Visszajöttek az úz-völgyi, a gyímesi- szorosi és az ojtozi-szorosi határhe­gyek, amelyeknek védelmében ne­gyedszáz év előtt tizennyolc hóna­pon át a 10-es honvéd hősök vére folyt. Visszajött az Uz Völgye a három 10-es honvéd temetőben, a- melyben vitéz borsodi, hevesi és zempléni fiúk csontjai porladnak. És visszajött a Bácska, hogy a Tisza újra magyar folyó lehessen indulásá­tól végződéséig. Franciaország átengedi támasz­pontul Szíriát a németeknek? A Basler Nachrichten című svájci lap feltűnést keltő találgatásokat fűz Darlan tengernagy és Hitler tárgyalásaihoz. A lap értesülése szerint az államférfiak a közelkeleti helyzetről tárgyaltak és a tárgya­lások eredményeként Franciaország nagy engedményeket tesz Német­országnak. Nem kevesebbről van A német haderő a Vörös-tengeren is hadműveleteket haft végre A Német távirati Iroda jelenti, hogy a Földközi tengerrel kapcso­latos helyzetben arra kell számítani, hogy a német haderő a Vörös ten­geren is hadműveleteket hajt végre. A Vörös tenger ezzel hadi övezetté Elrendelték Gibraltár teljes elsötétítését A gibraltári hatóságok elrendelték a város és az erőd teljes elsö­tétítését. „A 10-es honvédek csatáiban kiömlött vér vérátömlesztés volt a nemzet testébe és visszaadta a nemzet életerejét" A dicsőséges küzdelmek hazatért csatahelyeit ünnepelték ezrednapjukon a tízes honvédek szó, mint arról, hogy a franciák át­engedik támaszpontul Szíriát a né­metek közelkeleti katonai tervei számára. Hangsúlyozza a lap, hogy német körökben fokozott figyelem­mel fordulnak a közelkeleti helyzet felé, annál is inkább, mert német és orosz viszonylatban is meglepe­tések várhatók kelet felé (MTI) vált és mindazok a hajók, amelyek az övezetet érintik el lehetnek ké­szülve arra, hogy akár akna, akár más harci eszköz utján veszélybe kerülhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents