Eger - napilap, 1941/1

1941-05-12 / 74. szám

EGER SMl. május 12. dást. Remélik, hogy ezúttal sike­rülni fog megvalósítani a hétvégi szünetet s bíznak abban, hogy most kivétel nélkül minden kereskedő be­látja s a közös érdek mellett fog­lal állást. Hagy érdeklődés, magas árak mellett óriási forgalom jellemezte a mai állatüdstírt Egerben 800 pengős tehenek, 1000 pengős lovak, 80 pengős kecskék, 25 pengős bárányok voltak a vásár primadonnái — Húsz éve nem volt ilyen nagy állatvásárja Egernek Eger, május 12. Ma bonyolították le Eger város májusi országos vásárát, amelynek legnagyobb eseménye természetesen az állatvasár volt. Sokezres tömeg vonult fel messze vidékekről is, de rendkívül nagy volt az állatfelhaj­tás is, különösen lóban és szarvas- marhában. Még ennél is nagyobb lett volna azonban a vásár, ha tegnap nem zavarja meg az eső a vásárra indulók készülődését. Szakértők beszélik,hogy legalább húsz éve nem láttak ilyen nagy vásárt Egerben. A sár ellenére rendkívül mozgalmas volt a májusi vásár, amelynek óriási forgalmát magas árak mellett nagy érdeklődés jellemezte. Ezer pengős lovak. Különösen nagy volt a felhajtás lovakban. Igen jó anyagot hajtottak fel. 500 pengőn alul kevés ló kelt el. A felhozott lovak nagyobbik része átlag 800—1000 pengő között kelt el. Eger város maga is 1500 pen­gőért vásárolt egy pár lovat. Egy három éves csikót is láttunk, amely 1050 pengőért kelt el. Azok a rossz lovak, amelyeket azelőtt 20—40 pengőért vettek meg, — virstlinek, vagy bőrnek, — most 250 pengős árakat értek el. A szarvasmarhák piaca is igen forgalmas volt. Ellős tehén 800, tehén kéthetes borjával 780 pengőért cserélt gazdát. Üsző, 14 hónapos 320—380 pengő, gyen­gébb minőségű tehenek 440—500 pengő. Egy pár ökör 1500—1800 pengő. Kilenchónapos üsző 210 pen­gőért kelt el. A kecske ára. azelőtt 15—20, de a legmagasabb ára is 25 pengő volt, a mai vásáron 80— 100 pengőt is fizettek kecskéért. 90—95 pengő volt a választási malac párja! A sertések piacán az egyéves sertést 150 pengős áron láttuk el­kelni. A választási malac párja 90 —95 pengőig ugrott fel. A sertés piacon egyébként a m. kir. állat­orvos 90 sertést lefoglalt, mertpes- tisgyaüusnak találta. Megfigyelés alá helyezik a lefoglalt sertéseket. A bárány amelynek ára azelőtt 3.60—6P volt, most 22—25 pengős árakon is cse­rélt gazdát. Ilyen árakat nem is hallottak eddig az egri piacon. Az egész állatvásár forgalmi és statisztikai adatait legközelebb kö­zölni fogjuk. A kirakodó vásár sokkal gyengébb volt, mint az állat­vásár, de itt is nagy volt az érdek­lődés, a vevők nagyobb része azon­ban igyekezett inkább a városi üz­letekben beszerezni szükségleteit. A kenyéradag fejadagjának felemelését kéri a miskolci gazdakamara Eger, május 12. Az agrártársadalom tömegei előtt jól ismert, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben az éves gazda­sági cselédek kenyérmag konven­ciója szokványminőségű termények számításba vétele mellett pl. egy konvenciós cselédnél évi legkeve­sebb 12 mázsát tett ki és ebből tapasztalás szerint már a három kisgyermekkel rendelkező gazdasági cselédek is csak nagy nehézségek árán tudtak kijönni. Ilyen körülmé­nyek között a közélelmezési hiva­tal fejadag megállapításának módo­sítása érdekében a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara sürgős in­tézkedést tart szükségesnek, ameny- nyiben a fejadag mennyisége alig több, mint a fele annak, amit a mezőgazdasági munkások és cselé­dek nem nélkülözhetnek. Mindezekre a miskolci kamara szükségesnek tartotta részletesen indokolt felterjesztésben azonnal fel­hívni a közeilátásügyi miniszter fi­gyelmét és külön ismertetni azt az erős fizikai munkát, amely nem nél­külözheti a megfelelő táplálkozást, már csak a munkateljesítmény ér­dekében sem. A felterjesztés hangsúlyozza, hogy elégtelen a megállapított fej­adag a túlnyomórészt felnőttekből álló családoknál és ezenkívül azok­nál a mezőgazdasági munkásoknál, akik főtt étel fogyasztása nélkül tarisznyázva is dolgoznak, ami ál­talános tapasztalás szerint igen nagy kenyérfogyasztással jár. Belgrád ma Az erődítmény romokban hever — Kaotikus álla­potok a német csapatok bevonulásakor Belgrádban a halál lehellete ér­zik. Vágni lehetett a város romjai fe­lett kavargó füstöt és szinte érzékel­hető volt az enyészet, amikor húsvét- vasárnap reggelén az első német páncélosok átrobogtak az utcákon. Borzalmas volt a büntetés, amely a szerb fővárost sújtotta. A cinkosok csínye, amellyel a végső óra utolsó percében szolgáltatták ki országu­kat Angliának, gyorsan és rettene­tesen bosszulta meg magát. Belgrád erődítménye romhalmaz. Pontosan egy héttel a belgrádi bevonulás előtt kezdték meg a né­met repülők a támadást a szerb főváros ellen. Bár az u. u. „kor­mány“ minden előkészületet meg­tett a háborúra, amennyiben álta­lános mozgósítást rendelt el és kü­lönösen elviselhetetlen terrorral ül­dözött mindent, ami német, nem gondoskodott azonban a polgári la­kosság kellő védelméről, sem a légi­támadások elleni oltalomról. A szerb gonosztevők politikai vabaDque jára mi sem jellemzőbb, mint ez a lelki­ismeretlenség, amelynek következ­ményeként azon a borzalmas húsvét- vasárnapon még légi riadó sem volt. A lakosságot csak a német motorok dübörgése ébresztette ál­mából; akkor pedig már késő volt. A német megtorlás rettenetes bomba­zápor alakjában zúdult a szerb fő­város erődítményeire. Hasonló lelkiismeretlenség, mint a korszerű légoltalom követelmé­nyeinek teljes figyelemkívülhagyása, jellemezte azokat az intézkedése­ket is, amelyekkel Belgrádot kato­nai müvekkel és erődítésekkel lát­ták el, úgyszintén zsúfolásig meg­tömték katonasággal úgy, hogy az katonailag megerősített város lett. Ezért a német hadvezetőségnek azt szét kelletett rombolnia. És Belgrád ma romhalmaz. A város nyilvános élete lényegé­ben már az első támadás után meg­szűnt ; a további támadások bete­tőzték a művet. A hadügyminiszté­rium, számos kaszárnya, a régi ci­tadella kiterjedt építményei, a pá­lyaudvar, a főposta teljesen meg­semmisültek. Az utcákon romok kö­zött jár az ember, sokhelyt még sokáig tüzek lángoltak. Fontos út­kereszteződéseknél hatalmas kráte­rek tátonganak. A telefon- és vil­lanyvezetékek kibogozhatatlan gom­bolyaggá váltak. A villamos síne­ket a robbanások ereje felszakítot­ta s most a levegőbe merednek. Egy nagy középület kupolája cso­dálatos módon egészében az épület romjai között fekszik. Rom és üveg­szilánk borítja a város összes ut­cáit. A legelképesztőbb látvány a pá­lyaudvar. Az angolok, akik annyi­szor állították, hogy az anhalti, a stettini, vagy a potsdami pályaud­vart légitámadással megsemmisítet­ték, nézzék meg most a belgrádit: megtudhatják akkor, milyen egy megsemmisített pályaudvar. Egyet­len építmény, vagy berendezés nem maradt épségben, kezdve a váróte­remtől és a fedett csarnoktól az utolsó váltóig. Indulásrakész vonatok szénné égtek, maradványa­ik, amelyeket a robbanó bombák szét nem vetettek, a síneken hever­nek. Az egyes sínpárok között mély tölcsérek. Itt alapos munkát végeztek. A citadellában is lobog még a láng; az itten elhelyezett kaszárnyák és fegyvertárak ellen irányultak első­sorban a légitámadások. Az u. n. turöksánc vastag falai között, kü­lönös egérszürke egyenruháikban a foglyulejtett szerb katonák százai ülnek. A bástyákról, amelyek a Du­na és a Száva közti területet őr­zik, német légvédelmi ágyuk me­rednek az égnek. A tornyon német horogkeresztes zászlót lenget a szél, a lövész zászlóalj, amely az erődöt elfoglalta, tűzte oda. A városban kezd helyreállni a rend és a nyugalom. Egy hétig hi­hetetlenül kaotikus állapotok ural­kodtak. A kormány elmenekült, a közigazgatás szintén. Nem volt rendőrség, nem volt közlekedés, nem volt világítás, mert a vezeté­kek, a telepek rombadóltek. Nem volt vízellátás, mert a vezetékeket és a szivattyűberendezéseket bomba­találatok érték. Az utcákon honta­lanok ténferegtek menedéket keres­ve és a romok közül igyekeztek menteni tulajdonukat. Mások hozzá­tartozóikat és barátaikat keresték. Fosztogatók rémítették minden­felé a lakosságot. A .csatornázás nem működött. Pestisszerű bűz ter­jengett vegyülve égésszaggal és a romok alá temetett hullák szagával. Ez volt a kép, amikor bevonul­tak a németek Belgrádba. Most mindenhol a német véderő szürke jármüvei állanak. A helyi parancs­nokság előtt kettőzött őrség áll. Forgalomirányító őrszemek állnak az utcakereszteződéseken és közle­kedésellenőrző közegek cirkálnak az útvonalakon. A legsúlyosabb károk eltakarítása megkezdődött. De Belg­rád romjai még sokáig a délkeleti háború győzelmes befejezése után is emlékeztetni fognak azok sorsára, akiknek vakmerősége kihívta a né­met fegyvereket. — Érdemes iparossegédek megjutalmazása. Azok az érde­mes ipari munkások, akik jelenlegi munkaadójuknál több mint 25 éve dolgoznak, 45. életévüket betöltöt­ték, pályázhatnak a m. kir. iparügyi miniszter által kitűzött munkás- jutalomra. A kérvények május 20-ig a kereskedelmi és iparkamaránál nyújtandók be. Közelebbi felvilágo­sítást az Ipartestület nyújt.

Next

/
Thumbnails
Contents