Eger - napilap, 1941/1
1941-05-10 / 73. szám
'Eger, LIL évfolyam, 73. szám. A R Ä 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 22, 1941 május 10, sasa ELŐFIZETÉSI DÍJfi égy hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre i pengő, Egyes seámj Hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz.,3. Tel.: 11, KI ADÓ HÍV ATAL: Szent János-Nycmda, Telefons 176. szám Csekkszámla: 54.558. Ä Messaggero írja: Amerika beavatkozása már csak hetek vagy napok kérdése Róma, május 10. A Messaggero washingtoni jelentése közli, hogy Amerika beavatkozása a háborúba már csak hetek, vagy napok kérdése. Amerikában rendkívül megnövekedett a háborús propaganda a beavatkozás meilett. A propaganda szeiint Amerika abban bízik, hogy ez a habot ú gépek kérdése, ezért Amerika megnyeri azt. A beavatkozási propaganda egyre nagyobb hullámokat vet és elnémítani igyekszik az elszigetelődés híveit. Eger fekete péntekje A pérteki fagg elvitte a gyümölcs és szőlő nagy részét Eger. május 10. A péntek hajnali fagy hatása most kezd mutatkozni a szőlőkben és gyümölcsösökben. Szakértői megállapítások szerint a — 5 fokos fagy súlyos károkat okozott Eger környékén. A szőlőnél a már szétbontakozó levélzet igen sok helyen teljesen lefagyott, úgy, hogy a termés- kilátások rendkívül megromlottak. Sok helyen az 50—60 százalékot is meghaladja a kár. A gyümölcsfáknál talán még ennél is nagyobb a károsodás. Cseresznye alig lesz az idén. A megkötött kajszi még tartja magát, eddig hullást nem tapasztaltak ebben a gyümölcsfajtában. Különösen nagy károk mutatkoznak a tihaméri, galagonyáéi és maklányközti részeken, valamint a Hajdúhegy alsó részein. A gazdák legnagyobb részét kétségbeesés tölti el, mert az időjárás már évek óta sajtja a szóló- és gyümölcsgazdaságot. A károk megállapítására megtörténtek az előkészületek. Az OTI 300 ezer pengős kölcsönt szavazott meg az egri vágókig építésére A hatszázezer pengős munkából a felét — magát a vágóhidat — lehet megépíteni, a hűtőház megépítése későbbre marad Szabad-e és kell-e most építkezni Eger, május 10. Eger közegészségügyének egyik legfontosabb s régóta égetően sürgős kérdése, az új vágóhíd, a megvalósulás stádiumába került. Az EGER különös örömmel ad héngot ennek a hirnek, mert lapunk öt év óta állandóan napirenden tartotta a a kérdést, előbb helyszíni riportokkal világítva meg a mai vágóhíd elszomorító képét, az ott uralkodó viszonyokat, majd újból és újból hangoztatva az érdekelt iparágak és a közönség panaszait, míg a kérdés megoldásából hivatalos program lett. Kálnoky István dr. polgármester programjának egyik első tételévé emelte az új vágóhíd megépítését, ezzel és aláhúzva a kérdés nagy fontosságát s most, miután a gépüzemek teljésítőképessége ismét a fellendülés irányába halad és így jobban alá tudja támasztani a város hitelgazdálkodását, sor kerülhetett a gondolat megvalósítására. A városi képviselőtestület már el is határozta a terv keresztülvitelét s előbb államsegélyt kért a föld- mívelésügyi minisztériumtól, majd amikor ezt a kérést a minisztérium elutasította, elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd kölcsön felvételére és elkészíttette a vágóhíd terveit a minisztérium-ajánlotta szakértővel. A tervek szerint az új vágóhíd az éppoly fontos hűtöházzal együtt 570 ezer pengőbe kerül. A varos polgármestere többfelé tájékozódott megfelelő kölcsön felvétele tekintetében, többek között az Országos Társadalombiztosító Intézethez is fordult. A polgármester legutóbbi budapesti útja alkalmával újból felkereste az OTI illetékes tényezőit, akik tudomására hozták, hogy az OTI igazgatósága az intézet tőkéjéből 300 ezer pengőt szavazott meg az egri vágóhíd építésére. A kölcsön ötven féléves. Az összeg természetesen nem elegendő a vágóhíd teljes tervének keresztülvitelére, azonban körülbelül fedezi magának a vágóhídnak költségeit. — a hűtőház felépítése nél- kö]. A városházán az a nézet alakult ki, hogy a kölcsönből meg kell építeni azt, amit lehet. A rendkívüli helyzet, a magas anyag- és munka-árak természetesen két táborra osztják azokat, akik különös érdeklődést tanúsítanak a köz ügyei iránt. Az egyik tábor azt vitatja, hogy a mai árak mellett bűn építkezni. Az építési anyagok és a munkabérek emelkedése rendkívül megdrágulja az építkezést, meg kell tehát várni, amig a viszonyok — reméljük rövidesen — a régi kerékvágásba térnek. Ezzel szemben a másik tábor — szerintünk igen helyesen — azzal érvel, hogy most van szükség közmunkákra, amikor a magánvállalkozás nem építtet, részben takarékossági okból, részben pedig azért, mert a magánépítkezés hozzá sem juthat bizonyos zárolt anyagokhoz. A rendkívüli viszonyok egyetlen iparágnak sem kedveznek. A cipészipart a talpbórhiány szorította meg, a szabók a cérna drágaságával küzdenek, de valamennyi iparág között legkínosabban vészeli at a súlyos időket az építőipar s az abarmirc- hat ipsrág, amely az építő tevékenységgel kapcsolatos. Csakhogy míg a többi iparok az elsőrendű életszükségletek szolgálatában állnak, az épí'őipar a második vonalba szorul, mert kenyér, cipő és ruha feltétlenül kell, új ház, vagy tatarozás nélkül megél bizonyos ideig az ember. A magántőke most nem keresi «z építkezési befektetést a drágaság és anyaghiány miatt, a közületeknek kell tehát segíteni azokon a széles rétegeken, amelyek az építőiparból élnek. Az építőipar megsegítésére hozott áldozat ilyen módon há?ul át legjobban és legarányosabban a közösség minden tagjára. Bizonyos, hogy talán két, vagy három év múlva olcsóbban lehet építkezni, ez alatt az idő alatt azonban úgy tönkremehet az építőipar, hogy nem lehet talpraállítani. Nem kétséges, kogy az utóbbi felfogás érvényesül a vágóhíd ügyében s az új vágóhíd építése rövidesen megkezdődhetik. Kik lettek az adófelszólamlási bizottságok tagjai A vármegye közgyűlése három évre megalakította a bizottságokat Eger, május 10. Az adózó felek adókivetési kifogásait tárgyaló fontos szervek, az adófelszolamlási bizottságok megbízatása 1940 végével lejárt. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye területén működő adófelszólamlási bizottság tagjaiul, a mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari, valamint az ügyvédi kamara jelöléseinek figyelembevételével, közfelkiáltással a kővetkezőket választotta meg az 1941—1943. évekre: Az egri m. hír. adóhivatal területére alakított adófelszólamlási bizottságba Eger székhellyel: A mezőgazdasági kamara jelölése alapján: Rendes tag: Hevesy Gusztáv, nyug. várm. főjegyző, szőlőbirtokos, Eger. Póttag: vitéz Uzonyi László, urad. fóintéző, Füzesabony. A kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályának jelölése alapján: Rendes tag: Reskovits Miklós, üvegkereskedő, Eger. Póttag: Mile Kálmán, fűszerkereskedő, Eger. A kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának jelölése alapján: Rendes tag: Joó Gyula* lakatos, Eger. Póttag: Ivánszfey Lajos, kófaragómester, Eger. Az ügyvédi kamara jelölése alapján: Rendes tag: Dr. Kertay Sándor, ügyvéd, Eger. Póttag :Dr.Ringelhann György, ügyvéd, Eger. A törvényhatósági bizottság tagjai közül: Rendes tag: Plósz István, földbirtokos, ország- gyűlési képviselő, Aldebrő. Póttag Beniczky Miklós, gyógyszerész, Eger. A gyöngyösi m. bir. adóhivatal területére alakított, adófelszólamlási bizottságba, Gyöngyös székhellyel: A mezőgazdasági kamara jelölése alapján: R-mdes tag: Kekéts Kálmán, föld- birtokos, Gyöngyösoroszi. Póttag: Mihalovics Béla, földbirt., Abasár. A kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályának jelölése alapján : Rendes tag: Szloboda Jenő, textilkereskedö, Gyöngyös. Póttag:
