Eger - napilap, 1941/1
1941-01-15 / 8. szám
Eger, LIL évfolyam, 8. szám. A r a 8 fillér ♦ Szerda ♦ Trianon 22, 194L január lő, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Egzisztenciákat teremtsünk Teleki Pál gróf miniszterelnök agrárpolitikai, elsősorban földbirtok- politikai programmja egyre határozottabb formában körvonalazva jnt a nyilvánosság elé. A miniszter- elnök minden nagyobb beszédében meggy ujt egy-egy fény csóvát, amelynek világosságánál a szakértők örömmel látják meg a részleteiben is átgondolt és teljesen megérett nemzeti főldbirtokpolitika programm- ját. Legutóbb a Magyar Élet Pártja miskolci pártvezetóségi értekezletén elmondott beszédében foglalkozott Teleki Pál gróf a földkérdéssel és a főcélt az egzisztenciák teremtésében jelölte meg. A földkérdésnél — mondotta — arra van szükségünk, hogy minél több biztos egzisztencia legyen. A hangsúlyt itt kétségkívül a biztonságra helyezte, mert olyan egzisztenciák teremtésének szükségességét hangoztatta, amelyeket „nem úgy látunk el, hogy az túlsók legyen arra, hogy meghaljanak, de túlkevés arra, hogy megéljenek.“ El kell tehát találni —r mondotta — a helyes mértéket. A gondoskodásból mindenkinek részesednie kell, de nem az a fontos, hogy mindenki önálló gazda legyen, hanem a legfontosabb — mert ez az önálló egzisztencia elsőrendű kelléke, hogy minél több embernek legyen házhelye, tehát saját otthona. A biztonság szempontjából ugyanis erre leginkább kell a birtokpolitikai műveletek terén ügyelni, hogy a föld azoknak a kezén legyen, akik annak megmívelésével és minél több és jobb termény előállításával nemzeti feladatot vállalnak. Mert minden ma divatossá vált népgyűlési jelszóval és pártpolitikai frázissal szemben az a legfontosabb és legelső kérdés, hogy valaki „mennyire vállalja a nemzet munkáját, menynyire érez a nemzettel és mennyire áldozatkész.“ Étitől a oiriokpolitikai elvből kova. /. H, uugy „minden régi vagy új jogcím csak azokat illeti meg, akik a nemzeti kötelességet vállalják.' -Via tehát igen fontosak azok a törvények, amelyek a termelés, az é h’ du«*!* szolgálatában ál- lauai. és biztosítják, hogy az ország földjén, amely mindnyájunknak kenyere, az államkasszának pedig nemes-valuta jövedelmet ad, minél többet és minél jobbat termeljünk. Ezért minden népszerűséghajhászat szigorú kiküszöbölése mellett az a kötelessége minden felelős tényezőnek, hogy a modern szóval terv- gazdálkodásnak nevezett termelési rendszer népszerűsítését és annak eredményességét szorgalmazza. Természetes dolog ma a tervgazdálkodás, hiszen nekünk feltétlenül alkalmazkodnunk kell az átmeneti körülményekhez, a valóságos adottságokhoz, a kerethez, amelybe a világ- események egész gazdasági életünket belekényszeritik. Minden nemzet igyekszik 'bevezetni a tervgazdálkodást, tehát mi sem maradhatunk el ezen a téren. Minden nemzet a maga sajátos életének megfelelő szervezetek segítségével igyekszik ezt bevezetni. Egyet azonban mindenhol láthatunk egész Európában és pedig azt, hogy a tervgazdálkodásokat megfelelő szabadsággal és megfelelő kényszerrel kell berendezni. Ez a tervgazdálkodás, am<dy épAz egyházközség januári előadás- sorozata keretében kedden este dr. Hunyadi-Búzás Endre, a hevesi kerület országgyűlési képviselője tartott előadást az egyház két tényezőjének, az egyházi és világi rendnek összefogásáról. Vannak korok, amelyek a szemlélődés korszakai és vannak, amelyek a cselekvés korszakának nevezhetők. Ma a történelmi viharok vad körtáncai járnak közöttünk, az események az emberi értelem számára alig felfogható úgy kiterjed az iparra, mint a me. zőgazdaságra, világos irányt szab és bizonyos korlátokat állít fel a földbirtokpolitika terén. Egy azonban bizonyos: a kis ember szempontjából csak előnyös lehet. Előnyös, mert a földtulajdonnal rendelkezőket a több és jobb termelés felé irányítja, támogatja, vezeti, tehát nemcsak a nemzet egyetemének, hanem az egyes gazdának is több bevételt jelent, Ha pedig a gazda többet és jobbat termel, akkor a mezőgazdasági munkás is többet keres, készpénzben is, természetben is, mert 12 mázsás átlagból több jut a részesnek, mint a 8 mázsásból. Ha pedig a több kereseten kívül családi otthonhoz is jut, akkor bizonyos, hogy életszínvonala emelkedik. Már pedig minden szociális agrárpolitikának végeredményben az életszínvonal emelése a célja! gyorsasággal váltakoznak. Az eseményeken nem lehet kívülmarad- nunk, még kevésbbé azoknak ellenállnunk, bele kell tehát illeszkednünk a világot formáló erőkbe, de úgy, hogy ne csak ússzunk az árral, hanem kíséreljük meg azt irányítani és szabályozni is. Ennél az irányításnál katolikus ember a katolikus erőkre gondol s ha az új idők parancsoló törvényszerűséggel vetették fel a közösség eszméjének átértékelését, a katolikus ember tudja, hogy a legnagyszerűbb közösségi gondolat hordozója Krisztus egyház*. Az egyházban vannak vezetők és vezetettek, az előbbieket Krisztus hivta el erre a szerepre s ezek az egyházi rend tagjai. Közöttük és a vezetettek között fennálló összhangban jut kifejezésre az emberi közösség legszebb formája. A két rend azonban nem mindig találja meg egymást. Az összhang tökéletes volt a középkor végéig, az újabb korban fellépő történelmi materializmus azonban egyik rendet sem hagyta érintetlenül s ez volt az oka egymástól való eltávolodásuknak. A szociális kérdés felvetődése ide jén Marxtól kezdve minden közgazdász és állambölcselő a történelmi materializmus hamis vágányán akarta az egymás ellen feszülő társadalmi ellentéteket kiegyenlíteni s az egyházat ki akarták rekeszteni, azzal az elvvel.jhogy maradjon csak a lelki élet irányításánál. XIII. Leo Herum novarumja és XI. Pius Quadragesimo Anno című enciklikája azonban megnyilvánította az egyház tevékeny szellemét és bennük a szociális kérdés legtökéletesebb megoldása található. A jövőre nézve feltétlenül szükséges, hogy az egyház két alkotó eleme: az egyházi és világi rend a legszorosabban működjék együtt s kiküszöbölje azokat az ellentéteket, amelyek még a liberális világ- szemlélet maradványai, mert csak így oldható meg az egész társadalom átlelkesítése. A nagy tetszéssel fogadott előadáson kívül az este műsorán Hunyadi- Búzásné Pápay Klára József Attila, Szabó Lőrinc, Erdélyi József és Veöres Sándor verseiből adott elő. Erdélyi és Veöres versei egyszerű és mélyből szakadt előadásukkal meg- rendítően hatottak. Az Egri Dalkör vegyeskara Huszthy Zoltán vezényletével Haydn egyik zongorakíséretes kórus-művét és Bárdos néhány népdal- feldolgozását adta elő, az előbbit komoly és tömör zengésű méltósággal, az utóbbit lírai könyedséggel. A zongorakíséretet Valentin András látta el igen szépen. Az előadássorozat következő rendje: Január 16 Csütörtök. 1. Szent Imre-ének. Előadja a rk. kereskedelmi középiskola énekkara. 2. Vit- nyédi Németh István: Támadj fel, ember! Szavalj a: Murin Kató úrleány. 3. Modern ember a szentek nyomában. Előadó: dr. Somos Lajos tanítóképzőintézeti igazgató. 4. Magyar Népdalok. Előadja a rk. kereskedelmi középiskola énekkara. — Vezényel: Virágvölgyi Béla tanár. „A tengelyhatalmak légi és tengeri hadere|e a földközi-tengeren súlyos csapást mér az angolokra" — írja Gayda főszerkesztő a Giornale d’Italia hasábjain A Giornale d’ Italia hasábjain Gayda főszerkesztő azt írja, hogy a tengelyhatalmak légi és tengeri hadereje a Földközi tengeren súlyos csapást mér az angolokra. Jelenti továbbá a cikk, hogy Görögországba erős angol haderő érkezett, de abból a szigetországból érkezett, amelyet egyre nagyobb és pusztítóbb légi támadások érnek és minden percben fenyeget a partraszállás veszedelme a német birodalom részéről. Jellemzi végül a cikk a görög hadsereg helyzetét és megállapítja, hogy a görög haderő szárnyai és belső vonalai nyitva vannak. Antonescu Salzburgba utazik Antonescu román államvezető a közeli napokban Salzburgba utazik. Hír szerint Ribbentroppal ügyekről akar tárgyalni. belső Hunyadt-Buzás Endre országgyűlési képviselő az egyházi és világi rend összefogásáról beszélt a januári előadássorozaton
