Eger - napilap, 1941/1

1941-05-09 / 72. szám

Eger, LIL évfolyam, 72. szám, ÁR R 8 FILLÉR ♦ Péntek #> Trianon 22, 194L május 9. ELŐFIZETÉSI DÍJ» «így hónapra 1 pengő KO fillér, negyedévre V pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vArheqvei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz.3.Tel.: 11. KIÄDOHIVÄTHL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. B. N. V. A XXXVI. Budapesti Nemzetközi Vásár ezidéu a százéves magyar cégek jegyében nyílt meg. E patinás cégek nagyszerű felvonulása egy­aránt hirdeti a magyar ipar és ke­reskedelem erkölcsi és gazdasági megalapozottságát. Ez a száz év büsz­ke bizonyság Széchenyi és Kossuth igaza mellett, hogy íme mennyire nem építettek futóhomokra, amikor küzdöttek, harcoltak a magyar ipar kifejlesztésén. A mai nemzetközi vásár büszkén hirdeti, hogy száz évvel ezelőtt is volt már európai színvonalon dolgozó munkásunk, ki­váló tehetséggel megáldott ipar­művészünk, önállóan tervező mér­nökünk, s hogy a fejlődés tempója csak a századforduló éveiben érte el a természetes és kívánatos ütemet, az semmi esetre sem a magyar hozzá­értés és tehetség hibája volt. A régi világ világkereskedelmi felfogása úgy látta a helyzetet, hogy van agrárállam és van ipari állam. A monarchia közgazdasági konstruk­ciójában mi mezőgazdasági állam kellett, hogy legyünk s nem fejlőd­hetett a kellő mértékben iparunk. Ma már rég meghaladott álláspont ez. Minden öntudatos nemzet vallja, hogy a modern fejlődő államnak a mezőgazdaságra épp úgy szüksége van, mint az iparra. Az immár ne­gyedszer megnagyobbodott Magyar- országra különösképpen áll ez a vitathatatlan tétel. Népsűrűségűnk, nyersanyagokban való gazdagságunk, a népünkben rejlő tehetség, mind erre utal s nemcsak jogunkká, de kö­telességünkké teszi az iparosodást. Hogy pedig éltünk e jogunkkal és teljesítettük e kötelességünket, arra nagyszerű bizonyíték ez a pompás, nagyvonalú nemzetközi vásár. Nagy utat mért az idő, mely a száz éves cégek indulásától a világ­hírig, vagy a BNV bölcsőjétől az árumintavásártól a mai valóban nemzetközi vásárig eltelt. Aki e hideg májusban végignézi a ligeti vásárváros pavillonjait, csak azt ál­lapíthatja meg, hogy a magyar ipa­ros és kereskedő megállja a he­lyét világviszonylatban is. Bár­mennyire értékeljük a német biro­dalmi kiállítás kincseit s bármeny­nyire becsüljük a Szovjetunió árui­nak jóságát vagy ha gyönyörködünk is az olasz pavilion csodáiban és észrevesszük az ifjú szlovák állam jó törekvéseit, ha tovább megyünk és nézzük a magunkét — nem kell szégyenkeznünk. A magyar kis és nagyipar az 1941-es háborús év nemzetközi vá­sárán egyaránt kitett magáért s produkál olyat, amit csak mi tudunk. De nemcsak a magyar specialitá­sokban, hanem a termelés minden ágában felül vagyunk a nemzetközi értelemben vett átlagon. Százezrek hömpölyögnek a BNV utcáin a csarnokokban és pavilo­nokban, s amikor elismerő hálával dicsérjük a magyar munka ered­ményeit, kell, hogy az elismerésből, sikerből megkapja a maga méltó részét az a hatalmas fürge, ötletes szervezet, amely ilyen hibátlanul tudta összefogni, bemutatni iparunk és kereskedelmünk minden számot­tevő értékét. Jó munkát végzett ezidén is a Budapesti Nemzetközi Vásár veze­tősége és ezért egyként illeti di­cséret és köszönet Hallósy Istvánt, a vásár vezérigazgatóját és vala­mennyi munkatársát, akik nehéz viszonyok mellett fáradhatatlanul munkálták a BNV 1941. átütő si­kerét. összetűzés keletkeznék. A külügy­miniszter igennel válaszolt. Arra a kérdésre, hogy Macuoka elmenne-e Amerikába, ha meghívást kapna, hogy békés űton beszéljék meg a függő kérdéseket, a miniszter azt válaszolta, hogy erre az időt nem találja elérkezettnek. óvást emelt az amerikai kikötők­ben horgony zó német hajók esetle­ges igénybevétele ellen. kozis ellen és a tömegben többek között ilyen feliratú táblákat is vittek: Küldjék vissza Halifaxot Halifaxba. A négyéves terv és a «nagy gazdasági tér» Gőring birodalmi marsallnak a négyéves terv keresztülvitelében legközelebbi munkatársa, Neumann államtitkár, a berlini Közigazgatási Akadémián nemrégen egy előadás- sorozatban ismertette a négyéves terv állását és kilátásait. Az államtitkár történelmi áttekin­téssel azokra a károkra mutatott rá, amelyeket Németország a világ­háborúban szenvedett a tengeren­túli élelmiszer és nyersanyag­behozatal — szükséglete miatt. Az 1929/33-as „krízisblokád“, amely a német arany- és devizakészlet ki­merülésének következménye volt, szintén jó alkalmat szolgáltatott a gondolkodásra. Ebből vonta le a nemzeti szocializmus azt a szükség­szerű következtetést, hogy az élet- fontosságú gazdasági erőket a saját államterületén kell összpontosítani. E követelmény megoldására két lehetőséget talál Neumann: 1. Az autarkia-megoldás, amely esetben a gazdasági tér az ország területére korlátozódig, és a 2. a politikai megoldás, amikor is az államterület külföldi piacok megszervezésével növekedik. Németország a második lehetőséget választotta. Megoldása „a nagy gazdasági tér“ (Wirt- schaftgrossraum). Ez világosan mu­tatja, hogy Németország a Nagy- britanniával fennálló fegyveres ösz- szeütközés idején nem tűrhette, hogy gazdasági érdekkörébe valaki betör­jön, és az európai államokat meg­környékezze. A „Gro8sraum“-hoz tartozó országok gazdasági össze­foglalásának egy kiegészítő rend­szabálya az olyan árukészletek ösz- szegyüjtése volt, amelyek ezen a területen egyáltalán nem, vagy pe­dig nagyon kis mértékben állanak rendelkezésre. Neumann államtitkár beszéde vé­gén a fogyasztás irányításáról be­szélt. Németországban már a háború előtt bevezették egyes anyagokra a fogyasztási korlátozást, amelyek kü­lönösen nagy külföldi nyers- és pótanyagfogyasztással jártak. Éppen ezért odairányították a fogyasztást, ahol a honi gazdasági feltételek bőségesen elegendőek voltak. A négyéves terv keretébe tartozó intézkedéseknek, mint Neumann Japán beavatkozik, ha az amerikai és német hajók összetűznek A Newyork-Times munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Macuoka japán miniszterelnökkel. A munkatárs megkérdezte a japán külügyminisztert, vájjon Japán be­avatkozik-e a háborúba, ha a hadi­anyagot kisérő amerikai hajók és német tengeri egységek között Németország óvást emelt a német hajók lefoglalása ellen Németország washingtoni követe tegnap jegyzéket nyújtott át az amerikai kormánynak és ebben Olaszország ma üli meg a birodalom és a hadsereg napját Olaszországban ma ünnepük meg a birodalom és hadsereg ünnepét és ebből az alkalomból nagy tüntetések A németek Középangliát bombázták A Német Távirati Iroda jelenti, hogy erős német légi kötelékek ma éjszaka Középanglia hadifontosságú Angol gépek Németország fölött A Német Távirati Iroda jelenti: Erősebb angol kötelékek az éjszaka folyamán Északnyugat- és Észak- németország fölé repültek és sok gyújtó és romboló bombát dobtak le, főként Hamburgra és Brémára. A lesznek országszerte. Nagy katonai felvonulás lesz a most Olaszország­hoz csatolt Ljubjanában is. célpontjait bombázták igen jó ered­ménnyel. német légvédelem szétszórta a tá­madókat és csökkentette a támadás hatását. Említésreméltó károkról eddig még nem érkeztek jelentések. A németek öt angol gépet lőttek le. (MTI). Halifax menjen vissza Halifaxba liába érkezzék hogy hogyan, az Amerika dolga. Kijelentette Halifax azt is, hogy a döntést három-négy hónapon belül meghozzák az At­lanti óceáni csaták. Halifax lakása előtt egyébként a minap nagy tö­megek tüntettek a háborús beavat­Halifax washingtoni angol nagy­követ tegnap két napos hirverő körútra indult a középamerikai vá­rosokba. A nagykövet hangoztatta, nogy Anglia számára rendkívül sür­gős, hogy az amerikai hadianyag minél nagyobb mennyiségben Ang­Mussolini megtekintette az albániai hadszínteret a volt albán hadszínteret. A Duce ma reggel tért vissza Rómába. Mussolini miniszterelnök tegnap Albániába érkezett és megtekintette

Next

/
Thumbnails
Contents