Eger - napilap, 1941/1
1941-04-30 / 67. szám
£ 6 E B H>41 ápri'is 30.' Azlgmándi feláldozó lelkű nemzeti mártírjaink, saját életük elemésztésével viszik a boldogabb és nagyobb magyar haza beteljesülése felé. ■— Kérem a törvényhatóságot, hogy mai ülésének jegyzőkönyvében örökítse meg gróf Csáky István és gróf Teleki Pál iránt érzett kegyeletét és államférfim nagyságuk emlékét. (A közgyűlés tagjai felállva hallgatták a kegyeletes megemlékezés szavait és egyhangúlag elfogadták a főispán előterjesztéseit.) A Délvidék visszatérését kitörő lelkesedéssel üdvözli a közgyűlés — Még lengtek a gyászlobogók országszerte, — folytatta beszédét dr. Hedry Lőrinc főispán — midőn az események váratlan fordulatában elhangzott kormányzó urunk parancsa a honvédséghez: »Előre, ezeréves déli határainkra!* Honvédségünk méltó volt ősi nevéhez és hagyományaihoz. A megfeszült íjj pattanásának acélos lendületével torolták meg a békebontó, álnok szomszéd hitszegését és akadályt nem ismerve, bravúros iramban vitték a segítséget véreinknek és az ősi Bácskában élő nem magyar ajkú, de magyart váró és magyar uralmat kívánó nemzetiségeinknek. Meleg szeretettel öleljük az anyaország szívére az elszakított Délvidék hozzánk visszatért részeit és meleg otthont készítünk sokat szenvedett ottani véreinknek. A magyarok Istenének áldása hozta és az őrizze meg őket az örök magyar haza dicsőségére. (Kitörő lelkes éljenzés. A közgyűlés tagjai felállva ünnneplik a Délvidéket [és a hős honvéd hadsereget) Hódoló feliratban üdvözli Heves vármegye a 90 éves érsekfőpásztort — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Nekünk is megvan a saját külön, nagy örömünk. Érsekföpásztor urunk: dr. Szmrecsányi Lajos érsek úr őnagyméltósága e napokban töltötte be áldással teljes életének 90.-ik évét. Jóságos atyai szive mint az éltető napnak a sugara a zord és terhes idők nélkülözései alatt sínylődök lelkében, ügy tekintünk reá; — Isten jóságából adományozott pátriárka korára, — mint a havas hegycsúcsok tisztafényű magasságába, ahol nincs emberi gyarlóság, hanem hódolatra, fejünk meghajtására késztet az égieknek a közelsége. Boldogan veszünk részt a közörömben, és a szeretetnek és tiszteletnek mindenfelől feléjeáradó folyamához csatoljuk hozzá a vármegye minden lakosának szívből fakadó azt a kívánságát: áldja meg védje meg és tartsa meg őt a Mindenható, egyházmegyéjének, hazájának, népének javára. (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps. A közgyűlés hosszasan ünnepli az érsekfőpásztort.) — Kérem & törvényhatósági bizottságot, hogy érsek urunk ő exel- lenciáját mai közgyűlésünkből a ritka évforduló alkalmából felirati- lag üdvözölje. (Lelkes éljenzés és taps.) A nemzet belső átalakulásának két fő Irányelve: 1. Takarékoskodás az ország erkölcsi és anyagi tartalékaival 2. Magyar szellemi és lelki egység — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Földön, vízen és levegőben mind nagyobb mértékeket öltve folyik a háború gigászi küzdelme, amely méreteiben minden eddig el- képzelhetőt felülmúl. Napok alatt olyan értékek mennek veszendőbe, vagy semmisülnek meg, amelyek egymagukban elegendők lettek volna egész országok összes gazdasági, népjóléti, szociális problémáit megoldani. Hazánk bár nem. hadviselő állam, mégis az általános háborúból, a reánk nehezedő viszonyoknál fogva, népünkre nagy és súlyos feladatok hárulnak. — Nemcsak azt értem ez alatt, hogy szükséget szenvedünk egyes iparcikkekben, hogy az élelmezés terén is vannak nehézségeink, mert ezek elenyésző kellemetlenségek ahoz viszonyítva, hogy nem kell rettegnünk fiaink életéért, házaink, templomaink épségéért. Hanem értem azokat a föladatokat, amelyek az újjáformálódó világ átalakulásában az új eszmék és életformák megvalósításában ránk várnak. — E feladatok megoldására a nemzetnek fel kell készülnie. Bir- dossy László miniszterelnökünk bemutató beszédében a belső átalakulási folyamatban irányelvül két vezető szempontot jelölt meg: a nemzet lelki és szellemi egységének a fenntartását, és a takarékoskodást az ország erkölcsi és anyagi erőtartalékaival. A nemzet lelki és szellemi egysége jelenti a teljes felelősséget a nemzet érdekeivel szemben, átélését a problémáknak, melyek a nemzet egyetemét érintik, szolidaritást a társadalmi osztályok között, átérzését a szociális igazság kívánalmainak; — egyszóval a magyar egyetemes gondolatot, minden egyéni vágy és érvényesülés előtt. — Ennek az országnak ereje népének évszázadokon romlatlanul megőrzött erkölcsében él. Azjlsten- félelemben, mely fogékonnyá teszi; — a tekintélytiszteletben, mely meghajlik a nemesebb, a különb előtt; — az adott szó szentségében, mely komollyá és szilárddá teszi elhatározásait; — a bölcs megfontolás készségében, mely igazságossá és jószivűvé formálja; — a puritánságában közéleti működése során, mely törvénytisztelővé, feletteseiben megbízó, engedelmes polgárrá teszi. Ez az erkölcsi erőtartalék, melyből az évszázadok szörnyű csapásai dacára, mindig újból és újból fel tudott emelkedni, tudott megújulni és hozzáidomulni a változott korok kívánalmaihoz. És ma is ez a legnagyobb kincsünk, jövőnk biztos záloga! Hogy azonban a magyar fajban élő ezen erkölcsi erők érvényre juttathassák nemzetformáló és regeneráló képességüket, annak elengedhetetlen feltétele a mai idők nehéz körülményei között: — az anyagi javakban az önmegtagadásig fokozott takarékosság. Nem arra a takarékosságra gondolok, amely pénzt gyűjt a ládafiába, hanem takarékosságot a javakban. A pénz csak csereeszköz, csupán a javak értékelésére és forgalmának előmozdítására szolgál. A javakban van az érték: a munkában, a termelésben, az árukban, a terményekben. Már láttuk azt az időt, midőn azt képzelték, hogy a bankók korlátlan nyomásával, az inflációval, lehet értéket teremteni és az eredménye az volt, hogy a pénzért nem lehetett javakat vásárolni. A termelésen és a fogyasztáson van a hangsúly. Nem szabad többet fo gyasztani. mint amennyit termeIgmándiviz sokszor életmentő lünk. Miután Spedig a hadi gazdálkodás fokozottabb mértékben veszi igénybe a termelést, a fogyasztásban kell takarékosságot keresztüí- vinnünk. Ez a takarékosság pedig megvonásból áll. Megvonásból az anyagban, áruban, szükségleti cikkben. Kevesebbet szabad fogyasztanunk élelemben, fűtésben, világításban, ércben, papírban, fában, ruhában, bőrben, mert minél kevesebbet fogyasztunk, annál több marad erőtartaléknak, annál több marsd a hadi gazdálkodás nélkülözhetetlen szükségleteire. — Ebben az így elgondolt takarékosságban mindenki önmegtagadása egyformán értékes. Ha mindenki egyformán le tud mondani egyéni szükségletei egyrészének kiegészítéséről, — a nagy cél: a közösség erőfokozása, biztosítva van. — Ez az áldozat azonban türelmet, öntudatos áldozatvállalást kíván. Ezt a türelmet, ezt a nélkülözéseken megváltott, büszke, nemzeti kötelességiudást kell belevinnünk a közíudatba, erre kérem a bizottság minden tagjának hathatós támogatását és ennek sikerében rendíthetetlenül bízva, köszöntőm szívemből vármegyém népének képviseletét és nyitom meg a mai napra egybehívott rendes közgyűlésünket. (Szűnni nem akaró lelkes taps, éljenzés és helyeslés fogadta a fő- ispáni megnyitó beszéd megszivle- lésre méltó nemzeti intelmeit) Üdvözlő távirat és bizalomnyilváiiítás Bárdossy László miniszterelnöknek A közgyűlés dr. Illinyi László h. vármegyei fjjegyző előadásában nagy figyelemmel hallgatta dr. Bár- dossy László m. kir. miniszterelnök leiratát kormányalakítása alkalmából, s a kisgyűlés javaslatára a következő szövegű táviratban üdvözölte a miniszterelnököt: „Heves vármegye törvényhatósági bizottsága a mai napon tartott közgyűlésében hálával emlékezik arról a magasztos történelmi kötelességvállalásról, amellyel Nagyméltóságod a nemzet sorsának egyik legváltságosabb pillanatában a kormányzat súlyos terhét átvette és a nemzet élére állva szilárd elhatározással halad tovább a nemzet politikának a nagy elődök által kijelölt azon az útján, amely rendíthetetlen bitünk szerint egyedül vezet az országépítés nagy művének befejezéséhez és a magyarság jobb jövője felé. Heves vármegye közönsége kormányalakítása alkalmából lelkes örömmel üdvözli és legteljesebb bizalmáról biztosítja Nagyméltóságodat és nehéz munkájához legodaadóbb támogatását és szol- gálatkészségét is felajánlja. Heves vármegye törvényhatósága nevében : dr. Hedry Lőrinc főispán“. Uj másodfőjegyzőt, három aljegyzőt és szolgabírót választott a vármegye A közgyűlés a továbbiakban elhatározta, hogy a megüresedett árvaszéki ülnöki állást nem tölti be, hanem átszervezi második vármegyei másodfójegyzői állássá. Az Erdélybe történt többi kinevezésekkel megüresedett állásokat egyhangúlag a következők megválasztásával töltötték be: Vármegyei másodfőjegyző: dr. Mono story Elek. Tármegyei aljegyzők: dr. Beökö- nyi László, dr. Acsay Dénes és dr. Négyessy Árpád. Szavazásra csak a szolgabírói állás betöltésénél került sor. Dr. Lipcsey Attila 69, dr. Petheő Ferenc 63 szavazatot kapott. így az elnöklő főispán dr. Lipcsey Attilát megválasztott szolgabirónak jelentette ki