Eger - napilap, 1941/1

1941-01-13 / 7. szám

2

E G E B

1941, január 13.

Ezzel szemben felrémlik ra dermedt világ alól a derék Sirius mester időjóslata, aki megjövendölte ugyan, hogy januárban több napokon hideg idő Ígérkezik, de éppen erre az időszakra enyhe jóslatot küldött, mondván: enyhe idő várható 11, 12, 14, 20, 24, és 30-án.

fl Degyeömesteri Testület mozgalmat és gyűjtést indít az egri temetőkben rauatalozók építésére

Eger, január 1.3

Az Egri Negyedmesteri Testület központi választmánya január 12-én, vasárnap délelőtt 11 órakor rendkívül népes gyűlést tartott a városháza kis tanácstermében. A gyűlésen ismét bebizonyosodott, hogy a negyedmesteri intézmény és testület, melyet még mindig sokan illetnek a muzeális emlék vádjával, mennyire szoros kapcsolatot tart az élettel, minő komoly feladatokat vállal, gondolatokat vet fel és valósít meg, mennyire lélekből és friss erővel összetartó kapcsolata az egyes negyedeknek s ezeken keresztül a város egész lakosságának.

A gyűlést dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő nyitotta meg és meleg jókívánságokkal üdvözölte a testületben először megjelent dr. Petro József prépost, kanonokplébánost. Urbán Gusztáv dr. főtitkár felolvasta a legutóbbi választmányi ülés jegyzőkönyvét, majd beszámolt a testület Erdélyért végzett gyűjtésének eredményéről. Örömmel állapította meg, hogy a gyűjtés eredménye meghaladta az ötszáz pengőt, több tehát, mint a többi társadalmi egyesületek gyűjtése. Különös buz- góságot fejtett ki a gyűjtés megszervezésénél Elek Miklós és a legnagyobb áldozatkészséget tanúsította Unterreiner János. A választmány a két említett negyedmester iránt legnagyobb elismerését nyilvánította. Ugyancsak beszámolt a főtitkár a szegények érdekében a negyedmesterek vezetésével lefolytatott gyűjtésről, amely éppen a testület tagjainak lelkes közreműködése következtében nem várt kitűnő eredménnyel végződött.

A letét! trakta új étrendje: egyféle hús és tészta

I

i

I

Petro Kálmán dr. elnök a to. vábbiakban, több oldalról megnyilvánuló időszerű kívánságra indítványt terjesztett elő, hogy a letéti vacsora a lehető legegyszerűbb legyen. Mondja ki a választmány, hogy a vacsorán egyféle húsételnél és egyféle tésztánál többet nem lehet tálalni, a reggeli pedig virsli, vagy felvágott lehet és nem tarthat tovább két óra hosszánál. A testületnek példát kell mutatnia a nehéz időkben a takarékosságra és egyszerűségre. A javaslatot a választmány egyhangúlag elfogadta.

Godál Gyula dr. ismertette ezután a Makiár I. negyed negyedmesteri körének kezdeményezését a

ravatalozók megépítésére vonatko. zólag. A negyedben Szigeti József felvetette a gondolatot, a negyedmesterek közül többen értékes megajánlásokat tettek s elkészítették a terveket. A ravatalozók azonban valamennyi egri temetőben szükségesek és így felmerült a gondolat, hogy nem lehetne-e a Kisasszony és Fájdalmas Szűz-temetőben is megvalósítani a gondolatot. A negyedből küldöttség ment dr. Petro József prépost, kanonok plébánoshoz, aki a legnagyobb készséggel karolta fel a gondolatot. A gondolat lényege az, indítson a testület mozgalmat, egyben gyűjtést a ravatalozók megépítésére.

Mozgalom indul a ravatalozók megépítésére

Petro József dr. az elnöki üdvözlésre adott válasza után ismertette elgondolását. A ravatalozók megépítésével a negyedmesteri testület első sorban egy nagy szociális kérdést segít megoldani. A családtag elhalálozása kis családban és kis lakásban a legnagyobb gond s a ravatalozók megépítésével a testület a legszegényebb c-aládokon segít a legnehezebb percekben. De kulturális és vallásos kérdés is a ravatalozók megépítése, mert a halottakat nem lehet a kápolnákban, még kevésbbé a kápolnák melletti kis kamarákban felravatalozni. A ravatalozó — mondotta — kedves, meleg otthon, ahol fáradt testünk még egy napig megpihen, mielőtt a földben örök nyugalomra tér és itt fogadjuk utoljára azok látogatását, akik bennünket nagyon szerettek s vallásos érzéssel felkeresnek, hogy búcsút vegyenek tőlünk.

A kérdés gyakorlati megoldására,

az anyagi fedezet előteremtésére a testület támogatást kér az érsekségtől, főkáptalantól és a várostól, ezenkívül gyűjtést is indít. A negyedmesterek a plébánia által ki- bocsájtott gyüjtőívekkel felkeresik a temetői sírok tulajdonosait és hozzájárulást kérnek. Minden temetői körzet s saját ravatalozójának építését segíti elő. Ezenkívül 10 és 20 pengős kölcsönkötvényeket bocsát ki a plébánia, ezekkel azután fizetni lehet, ha a temetőfenntartási alapnak követelése támad vele szemben, például ha sírhelyet akar váltani.

A gondolatot nagy tetszéssel fogadta a testület választmánya és elhatározta, hogy teljes készültséggel bekapcsolódik a gyűjtésbe. Ker- tay Sándor a Dónát-temetőhöz is kért ravatalozót és kisebb címletű kötvények kibocsátását is ajánlotta.

Petro József dr. válaszában kifejtette, hogy a Szent Dónát-temető

kápolnájában szokott a legkevesebb egyházi szertartás végbemenni, így ott zavartalanabbal lehet ravatalozni, mint a többi temetőkében, ahol szentmisék és litániák vannak. Ami pedig a kisebb címletű kötvényeket illeti, a kisebb összeget inkább ajándékba adhatja az adományozó $

Petro Kálmán dr. elnök megköszönte a negyedmesteri testület lelkes csatlakozását és elismeréssel emlékezett meg a Makiári első negyedről, ahol a gondolat felvetődött.

A továbbiakban az Apollónia-napi eskütétel és díszközgyűlés rendjét tárgyalta meg a választmány és megállapította az új tisztikar névsorát, mivel a tisztikar megbízatása lejár. Már must bejelentette az elnök, hogy a testület főtitkára, dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár nem tudja tovább ellátni tisztségét. Az ő személyével a testület a legtöbbet veszíti, mert ő volt a megteremtője, lelkesítője és fenntartója a mai napig a negyedmesteri testületnek. Az ő nagy szorgalmának, kiváló képességeinek engedelmeskedik mindenki, amióta az intézmény fenntartására és fejlesztésére életreTÖRTARANY

és ezüst

BEVÁLTÁS

HELLER ékszerésznél.

hívta a szervezett testület gondolatát. A testület legbensőségesebb baráti szeretető és tisztelete fogja kísérni élete további útján.

Helyébe a választmány az egri társadalmi élet egyik kiváló és tevékeny vezető tagját, dr. Angyal Lajos kereskedelmi középiskolai igazgatót ajánlja a választmány a közgyűlésnek.

Megemlékezett végezetül az elnök a Kovács István negyedmestert ért kitüntetésről, az Országos Mező- gazdasági Kamara alelnökévé történt választásáról s kifejezést adott a testület örömének és büszkeségének. Elhatározta végül a választmány, hogy ezentúl tíz örökös tagot vesz fel soraiba azok közül, akik a negyedmesteri intézmény érdekében különös buzgalommal dolgoztak.

lóth Ferenc pénztárosi jelentése és Dóka Alajos felszólalása fejezték be a választmány gyűlését.

A magánháztartások nem halmozhatnak élelmiszerkészleteket

Kormányrendelet az élelmiszerkészletek korlátozásáról

A kormány rendeletet adott ki a háztartásokban és vendéglátó ipari üzemekben tartható élelmiszerkészletek korlátozásáról. A rendelet értelmében a magán- és intézeti háztartásokban, továbbá vendégellátó ipari üzemekben az egyes őrleményekből, szárazfózelékekből, zsírfélékből és tengeriből január elseje és április 15-ike között az alább meghatározott mennyiséget meghaladó készletet tartani nem szabad:

1. A búzának emberi fogyasztásra alkalmas őrleményeiből a mező- gazdasági őstermelő háztartásokban személyenként 110 kilogrammot, amelyből nullás liszt legfeljebb 10 kilogram lehet, más háztartásokban és üzemekben személyenkint 25 ki- logramot, amelyből nullásliszt legfeljebb 5 kilogram lehet.

2. A szárazfozelékből (bab, borsó lencse) a mezőgazdasági őstermelő háztartásokban személyenkint ösz- szesen 6 kilogramot, más háztartásokban és üzemekben személyenkint összesen 2 kilogramot.

3. A zsírból, szalonnából és hájból a mezőgazdasági őstermelő háztartásokban személyenként összesen 11 kilogramot, más háztartásokban és üzemekben személyenként összesen 3 kilogramot.

4. A tengeriből a nem mezőgazdasági őstermelő háztartásokban csak akkora készletet szabad tartani, amekkora a birtokukban lévő állatok takarmányozására az 1941 november 1-ig elengedhetetlenül

szükséges. Ahol a tengerit, illetve annak őrleményeit emberi fogyasztásra is használják, a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg ezen a címen tartható tengeri és tengeriliszt helyenkénti mennyiségét az első pontban meghatározott őrlemények figyelembevételével.

Az üzemekben tartható készletek mennyiségének kiszámításával az

1940. év hasonló időszakának átlagos vendégforgalmát kell alapul venni.

1941. április 1. után a háztartások, üzemek az 1—4. pontban meghatározott mennyiségnek legfeljebb a felét tarthatják birtokukban, 1941 augusztus 10-ike után a háztartások és üzemek 1940. évi vagy korábbi termésű buzaőrleményt és szárazfőzeléket nem tarthatnak birtokukban.

Mezőgazdasági őstermelő háztartások az előbbiekben meghatározott mennyiségeken felül birtokukban tarthatnak az egyes terményekből és termékekből annyit, amennyi vetőmag céljára és a gazdaságokban alkalmazott munkások szokásos élelmezésére szükséges.

Akinek birtokában az előbbiek-