Eger - napilap, 1941/1
1941-04-25 / 64. szám
ÄRA 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 64. szám. > Péntek ♦ Trianon 22. 1941. április 25. EL FIZETÉSI DÍJi sgy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre $ pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. amikor a kereset emelkedik, a lakbér pedig változatlan marad. Nagyjából változatlan maradt a közlekedés, a közoktatás és számos közszolgáltatás ára is. A rendelethez fűzött kommentár megjegyzi, hogy rövidesen a tisztviselők és magán- alkalmazottak is hasonló fizetés- emelésben részesülnek. Eger, április 25. A katolikus élet és az egész ország bensőséges ünnepe volt dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló kilencvenedik születésnapja. Az Isten különös kegyelmét jelentő ritka évfordulón az egész katolikus világ meleg szeretettel vette körül ?z ezeréves egri egyházmegye főpásztorát. XII. Pius pápa hosszabb táviratban küldötte az egyházfejedelemre apostoli áldágát, rendkívül meleg hangú táviratban fejezte ki jókívánságait vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Bárdossy László miniszterelnök, József kir. herceg, a kabinet tagjai, a püspöki kar tagjai s a magyar köz- és társadalmi élet minden vezető tényezője. Az érseki hivatalt ezen a napon valósággal elárasztották az üdvözlő táviratok és levelek százai. Székvárosa különös szeretettel, hálával és fiúi melegséggel vette körül születésnapján a magányába visszavonult főpásztort. A polgár- mester kérésére a házakat fellobogózták, az utcákat külön lobogódisz ékesítette, a Szmrecsányi család és Eger város színeivel s a kirakatokban mindenütt díszes keretben helyezték el a kilencven éve3 főpásztor arcképét. A sz ékesfők áptalan ebből az alkalomból külön adományban részesítette a nyugdíjas lelkészeket. Bárdossy László miniszterelnök bemutatkozott az országgyűlés két házában Az árak és a bérek A mai amúgy is nehéz időknek egyik különleges gondja az árkérdés. A háború magával hozza a piacoü elzárását. Ennek következménye a nyersanyag és az élelmiszer mennyiségének csökkenése, ami pedig maga után vonja az árak emelkedését. Rendkívüli időkben elkerülhetetlen ez az áremelkedés, mert lehetetlen a szabad forgalom útján való ki- egyenlítés. A nagy kérdés mindig az, hogy az ország lakosságának a megélhetését biztosítsa a kormányzat anélkül, hogy az ebben az irányban hozott intézkedések az ország pénzügyi helyzetére veszedelmesek lennének. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a bérek és fizetések javításával egyidőben az árpolitikát irányitó szervek különös gonddal ügyelnek arra, hogy a drágulás ne haladja meg túlságos mértékben a bérek és fizetések emelését. Azért használjuk ezt a kifejezést, hogy ne haladja meg túlságos mértékben, mert a kormány legutóbb kiadott rendelkezésében, amelyben a munkabérek újabb 8 százalékos emelését lépteti életbe, utalás történik arra, hogy az állam anyagi eszközei nem engedik meg az olyan mérvű emelést, amely teljes mértékben lépést tarthatna a drágulási folyamattal. Ezt mindannyian jól tudjuk, de nem esünk kétségbe. Nem esünk kétségbe azért, mert minden nép életében vannak olyan korszakok, amikor áldozatokat kell hozni. Nekünk még az az öröm is osztályrészül jutott most, hogy ezeket az áldozatokat nem hiába hozzuk. Mert ugyanakkor, amikor igényeinket csökkentenünk kell, a szemünk előtt gyarapodik országunk az utolsó két esztendőben immár negyedszer. Az a nemzedék, amely megérhette a trianoni kriptából való feltámadást s amely emlékszik még a háború befejezését követő szűkös időkre, csak mosolyog azokon az áldozatokon, amiket most kívánnak tőle s ezeket örömmel és jókedvvel hozza meg. Az igazság az, hogy komoly bajok Magyarországon nincsenek. Legfeljebb a fényűzést nélkülözik azok, akik jobb időkben megengedhették maguknak a fényűzést, dehát a tömegek amúgy is, még a békében is szerényen és egyszerűen éltek. Ennek a nyolc százalékos munkabéremelésnek mégis igen nagy jelentősége van. Mutatja, hogy a kormány állandóan figyeli a széles DépCsütörtököa Bárdossy László miniszterelnök kormánya a képviselőházban és a felsőházban az alkotmányos követelményeknek megfelelően bemutatkozott és a miniszter- elnök a két Ház előtt ismertette kormánya programját. A képviselóház ülésén Tasnádi Nagy András elnök mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a magyar honvédségnek, amely a katonai hagyományokhoz híven teljesítette kötelességét. A Ház tagjai percekig állva tapsolták a honvédséget. Az elnök ezután az idegen elnyomás alól felszabadult véreink számára tolmácsolta a Ház üdvözletét. Ezután Putnoky háznagy vezetésével bevonult az új kormány. A Ház Bárdossy László miniszterelnököt viharosan megéljenezte. Bárdossy László miniszterelnök mindenekelőtt megemlékezett a viszszatért déli területekről és a honvédség ragyogó teljesítményéről. Bejelentette, hogy Magyarország elismerte az önálló Horvátországot és rövidesen intézkedés történik a zágrábi magyar követ kinevezéséről. Jugoszlávia felszámolása folyamatban van és a magyar kormány mindent megtett nemzeti érdekeinek megvédésére. Nemzeti igényeink megfelelnek az igazságosság szempontjainak, ezért nyugodtan várunk a döntésre. Belpolitikai szempontból a töretlen folyamatosságot hangsúlyozta. Elvi vitákra most nincs idő, ma cselekedni kell azt, amit az adott körülmények parancsolnak. A nemzet lelki és szellemi egységét azonban mindenáron fenn akarjuk tartani. Ezt az egységet semmilyen oldalról megbontani nem engedjük. Az ország erkölcsi és anyagi erejét megóvjuk, erőtartalékainkkal mindenekfelett takarékoskodunk. — Tisztában kell lenni azzal, hogy a háború legfeljebb lassítja, de korántsem állítja meg belső átalakulásunk folyamatát, amelyre komolyan kell felkészülnünk. Az átalakulásnak zökkenésmentesen, a nemzeti erők csorbítása nélkül kell megtörténni. A miniszterelnök ezután a legsürgősebben megoldásra váró kérdésekről beszélt. Először a helytelenül alkotmányreformnak nevezett kérdést említette, utalva arra, hogy ezt a nagy kérdést belső zavarok nélkül fogjuk megvalósítani. A másik fontos probléma a földkérdés. A kormány célja, hogy minél több gazdaságilag önálló földműves éljen a magyar földön és hogy a földnélküli tömegek szociális helyzetét megjavítsa. A kormány szándékai a végrehajtás ütemét a- mennyire csak lehet meggyorsítani. Első helyen áll a házhelykérdés megoldása, valamint a zsidóbirtokok igénybevétele. A zsidókérdés végérvényes rendezése csak az általános európai rendezés keretében történhetik meg. Addig is a különleges m*gyar vonatkozású részleteket meg kell oldani. A második zsidótörvény bonyolult volt, tehát szabatossá kell tenni a törvényt és gondoskodni kell a helyesnek bizonyult rendelkezések továbbfejlesztéséről. Olyan törvényre van szükség, amely sem félreértésre, sem kibúvóra nem ad lehetőséget. Szükség van a zsidó fogalmának világos egyszerű meghatározására. Bejelentette a miniszterelnök, hogy az új összeférhetetlenségi törvény munkában van. Nem az állás, hanem a cselekedet és a magatartás az összeférhetetlen. Nem szabad a köz- alkalmazottak összeférhetetlenségét sem elhanyagolni. Közalkalmazott ne vállaljon olyan gazdasági állást, amely köztisztviselői működésével összeférhetetlen. A honvédség fejlesztése. A miniszterelnök ezután sorra vette az egyes tárcák munka- programját. Fokozni kell — mondotta — a hadsereg mozgékonyságát és átütő erejét. Ennek fejlesztése súlyos anyagi terhet ró a nemzetre, lemondást és fegyelmet követel mindenkitől. Megemlékezett a miniszterelnök a közigazgatás egyszerűsítésének tervéről. GondoskodXII. Plus pápa táviratban küldte áldását a kilencvenéves dr. Szmrecsányi Lajos érsekre Eaer várost felloboaózták az ünnepi alkalomra rétegek anyagi helyzetét és életkörülményeit és amikor szükségesnek tartja, még a legnagyobb áldozatok árán is segítségükre siet. Ez az emelés annál jelentősebb, mert például lakbéremelést nem engedélyez a kormány, már pedig a dolgozó osztályok keresetének elég nagy hányada megy lakbérre, de természetszerűleg ez a hányad csökken,
