Eger - napilap, 1941/1

1941-04-12 / 57. szám

1941 április 12. E ti E E 3 akkor úgy szólván erősség sem volt, hanem inkább csak kies kilátású, s mulató hely, az rabló ellenségnek gátot nem vethetett. . — mondja az egykorú krónikás. Valóban inkább csak a dombon levő faoszlopokból, vesszőfonásból és sárral tapasztott falból állott a védőereje. Magát a várost is leg­feljebb ha ilyen fal vette körül. Mi volt ez az akadály annak a száz­ezernyi tömegnek, amely veszett hírével is rémületet keltett Európa- szerte? Annál kevésbbé lehetett akadály, mert tudvalévő, hogy azok­nak a szegény rabszijjra fűzött ma­gyaroknak kellett belölteniök saját hullájukkal azt a mocsarat, mely várunknak legnagyobb biztonságot nyújthatott nemcsak nyáron, hanem télen is. A meleg források, melyek a vár alatt buzogtak fel, nem en­gedték befagyni a vár alatti mocsár­szerű nagy területet. A maguk előtt hajtott szerencsétlenek gázol­tak bele a mocsárba és addig haj­szoltak újabb és újabb ezreket ma­guk előtt, míg a holttesteken ke­resztül minden kockázat nélkül el­juthattak a vár alá. A sár-falat pedig már könuyű volt leromboluí. 1241-ben szomorú húsvéti képe volt Egernek: gyász mindenütt, hul­lák és romok, kormos falak, össze­dőlt házak, kisebb-nagyobb napi­használatú tárgyak az utcán és uta­kon, kóbor éhes kutyák marakodása a hullák csonkjain . . . Bizony alig remélhettek feltáma­dást elődeink ez után a sír után. És mégis eljött a feltámadás napja. II. Cletus püspöksége után Lambertus foglalta el az egri püs­pöki széket és IV. Bélával, a non második megalapítójával, karöltve újraépíttette az egri várat és Egert. Ekkor kapta meg azt a kettős (ke1- reces) falat, amely a múlt sziz.-d második negyedének közepéig állott, sőt. többszöri megerősítésen ment ár.. Igaz, hogy a következő három­száz esztendő alatt hétszer dúlta ellenséges sereg, az 1552-diki ost­romot mégis diadalmasan kiáílotta. Sajnos, pár évtizeddel később egy évszázadra török kézre került a város és a vár — teljesen elpusz­títva, sár és piszok tengerébe ful- lasztva. Egy évszázadon folyt vá­rosunk piacán a keresztény rabszol­gák adár-a-vétele . . . De ez a szomorú század is el­múlt s mintegy kétszázötven év alatt „poraiból megélemedett fő­nix“ lón Eger. A kicsioy faluból s annak 400 lakóházából érdekes és értékes várossá fejlődött mintegy 5000 házzal s olyan magas közmű­velődési értékekkel, aminőhöz fog­ható kevés vau hazánkban. S mindezt köszönhetjük a nagy egyházfejedelmekuek: Telekesynek, Erdődynek, Barkóczynak, Esterhá- zynak, Pyrkernek ... Valamennyien időről-időre szépítették, építették székhelyüket. Intézményeket létesí­tettek, amelyek országos hírre emel­ték városunkat s összefogva a de­rék és szorgalmas polgársággal, ál­landóan magasabbra növelték ér­tékben, eróbeü, fontosságban. Ismét feltámadtunk s élüok. A 700 éves ta^árdúlási emlekuap ilyen állapotbau találta Egert. A Carmen miserabile átváltozott Carmen Gloriosummá ... A nagy­pénteki gyászénökből a húsvét lé­lekemelő R-sunvxit-je lett. (bi.) Az áprilisi 690 clpdfeg gyei szemben áll — négyezren felüli igénylés '"'-'tíSZSHBa Az első cipő jegyeket már ki is osztották, sürgős volt, mert — esküvőre kellett Eger, április 12. A város közélelmezési hivatalá­nál egy hét óta tart a cipő jegyek igénylése. A közönség olyan heves ostromot indított az igénylési lapok­ért, hogy a Kereskedelmi Hivatal által küldött nyomtatványok ke­vésnek bizonyultak s telefonon kel­lett újabb tömegű utalványt kérni. Mint kiderült, közel kétezeröt­száz igénylési lapot nyújtottak be ez alatt a néhány nap alatt az áp­rilisi 690 cipőjegyért, azonban egy- egy igénylési lapon a családfő sok­szor két-három gyermekre, és fele­ségre is kér cipőt, úgy, hogy az igénylések száma tulajdonképpen meghaladja a négyezret. Az igénylések jogosságának és szükségességének elbírálását meg­— Elmarad a Tatárjárás a rendkívüli körülmények miatt. A Kolping-Leányegylet Tatárjárás operettjének húsvéti előadása a rend­kívüli körülmények tniátt elmarad. Öt heti szorgalmas és lelkes munka feszített munkával most végzi a hi­vatal az országos rendelkezésben előírt sorrend szerint, vagyis első­sorban a közszolgálat közegei, aztán a mezőgazdasági és ipari munkások, gyermekek s a többiek jutnak cipő­jegyhez. Az áprilisban ki nem elé­gített igényeket a jövő hónapokra teszi át a hivatal. Az 'első cipőjegyeket már ki is utalták. Igen sürgős volt az utalás, mert a rendkívüli idők miatt egy gyors esküvő volt készülőben s a menyasszonynak és a vőlegénynek kellett a cipő. Ez már olyan ok volt, ami előtt a hivatal meghajolt és soronkíviil kiutalta a két cipójegyet. Ha egy hivatalnak, mint olyannak szerencséje lehet, ez a megindulás bizonyára szerencsét fog hozni rá. után a helyzetnek engedelmeskedve a Kolping-Leányegylet is meghozza a maga áldozatát. Amennyiben a vi­szonyok lehetségessé teszik, a Leány- egylet a két pünkösdi ünnepen mu­tatja be az operettet. zA Ádwvfőzés törtémtéAe/t Vlllanymótorral hajtott háztartási kávédaráló. A műszaki tudomány egyik újabb vívmánya. Gyorsan és mindenkor tökéletes egyenletesen darál. Magántulajdon Amegtahetoság ismsrtetőjBlp! modern háziasszonya a villamosságot is a kávéfőzés szolgálatába állítja, hogy a jó kávéfőzéshez megkívánt tökéletes darálást feltétlenül elérje. Jó kávédaráló egymagában azonban nem elég a kávéfőzéshez. Ahhoz más is szükséges. A törökök, habár bőven ve. : is babkávéjuk, szerecsendióvirágg koladióval egészítették ki a kávé > tulajdonságait. Mennyivel egyszerű; ö ez ma! Csak hozzá tesszük aMfraiíC:. ■ cikóriakávét, azt, amelynek doboz ai a megbízhatóság jelét, a jellegzen > kávédarálót látjuk. Pompás színt, kiváló zamatot, é vágy gerjesztő, kellemes illatot, valamint tökéletes, finom ízt ad a

Next

/
Thumbnails
Contents