Eger - napilap, 1941/1

1941-04-05 / 53. szám

E 0 E ß 1941 április 5. I Az ekkor megalapozott angol gyámság még ma is áll. A Suez csatorna szerves része annak a nagyszabású sivatagi vál­lalkozásnak, amelyet Churchill szá­razföldi, légi és tengeri erők nagy­arányú bevezetésével hozott létre, s amelynek parancsnoka Wavel tá­bornok. Ennek az angol főparancs­noknak a sors kegye katonai sike­reket biztosított. Az angol Nílus hadsereg súlyos • napjai csak most következnek. Erre több szakértő tekintély figyelmez­tetett annak idején Angliában. így többek között a volt nemzetvédelmi miniszter, Lord Chatfield tenger­nagy is. Ezek a nehézségek rendkívüliekké fejlődhetnek, ha a csatorna jelen­legi forgalmi zavarai még egy ideig eltartanak. A Nílus hadsereghez a Földközi-tengeren át nyugatról ve­zető utánszállítási vonal annyira bizonytalanná vált, hogy ezzel kap­csolatban Churchill a legutóbbi be­szédében szószerint a következő kijelentésre kényszerült: „Nem tu­dom, hogy a Földközi-tenger középső részén a dolgok hogyan fognak ala­kulni, de biztosíthatom önöket, hogy tőlünk minden telhetőt megteszünk, hogy ott helyzetünket megvédjük.“ Anglia tehát a Földközi-tengernek ezen a részén védelemre kénysze­rült. A Földközi tengeren átvezetett utánszállítással Londonban már csak nagyon feltételesen számítanak. Ez­zel azonban a suezi csatornának a jelentősége, mint utánszállítási út elsőrendűvé válik. Tény az, hogy a Suez csatorna nehezebben sebezhető, mint például a Panama csatorna a zsilip művei­vel. De ha a suezi csatornában ke­resztben elsü’yesztett hajók feksze­nek, úgy ezeknek az eltávolítása nem épen könnyű feladat. Ezen fe­lül fennáll annak a lehetősége, hogy újabb hajók sülyednek el. Az igy okozott késedelem is lényegesen szállító bajóür veszteséget jelent Anglia számára. Amerikához intézett kevésbé mél­tóságteljes segélykérelmekből tud­juk, hogy milyen nagy hajóür hiány­ban szenved Anglia, tudjuk azt, hogy Argentínában 65.000 tonna vaj vár elszállításra. De az elszállítás­hoz szükséges hajóür nem áll ren­delkezésre. Ha a suezi csitovna mint után­szállítási vonal kiesik, úgy a hely­telen politikai és hadászati alapokra felépített angol—afrikai vállalkozás aránylag gyorsan második Gallipoli- vá változhatok át. Egy elismert amerikai katonai író W. D. Pulson kapitány a világháborús Dardanella vállalkozásról írt könyvében azt mondja : „Kétséges, hogy még Anglia is túl tud-e élni még egy második világháborút és egy második Chur- chillt.“ Ötmillió méter olcsó párnafára és egymillió méter gyapjúszövet kerül kiosztásra a szegény lakosság között A kormány a szegény lakosság érdekében gondoskodni kíván olcsó ruházati cikkekről. Értesülésünk szerint a napokban döntöttek az olcsó ruházati akció keretében gyár­tásra kerülő áruk mennyiségéről. A gyárak összesen 5 millió méter pa­mutárut gyártanak az akció részére. Ebből 4 millió méter nyári és 1 millió méter téli áru. A gyártás ke­retében bélésárukat, felsőruházati cikkeket, fehérneműanysgokat, ágy- neműeket állítanak elő. A pamut­szöveteken kívül valószínűleg 900 ezer méter különféle gyapjúszövetet is gyártanak a ruházati akció ke­retében. A gyártás körülbelül bat hónapig fog tartani. Fokozódik az érdeklődés a selyemtenyésztés iránt Magyarországon évente mintegy 20.000 embernek nyújt a selyem­tenyésztés megbecsülendő mellék- jövedelmet, éppen abban az időben, amikor a kisbirtokosnak már nincs miből pénzt teremteni, a mezőgaz­dasági munkásság pedig nem igen tud munkaalkalmakhoz jutni. Az idén, az országos selyemtenyésztési felügyelőséghez beérkező jeleatések szerint, ismét fokozódott az érdek­lődés e tenyésztési ág iránt. Az ország nagy részén a szántóföldi területek víz alatt állnak. A sző­lők s gyümölcsösök igen sok helyen kipusztultak és előreláthatólag már a koratavaszi munkától is sok he­lyen elesik a mezőgazdasági mun­kásság. Ezért már most igyekeznek biztosítani maguknak, hogy a még nagyon is távoli aratás előtt leg­alább a salyemtenyésztésből tudja­nak jövedelemre szert tenni. Nagyon sok falusi kisiparos is je­lentkezett az idén a tenyésztők tá­borába, miután az anyaghiányok miatt mesterségükkel nem tudják biztosítani a létfenntartásukat s így ezzel a semmi befektetést nem kí­vánó, pár hetes munkát igénylő fog­lalkozással akarják megcsappant keresetüket pótolni. Az érdeklődést valószínű az is fokozza, hogy a kormány a selyem­gubó beváltási árát ismételten fel­emelve, az I. osztályú gubó árát 2 pengőben állapította meg. Az el­múlt, aránylag kedvező körülmények között lefolyt tenyésztési évben, a selyemtenyésztők igen szép jövede­lemhez jutottak s ez az idén is a tenyésztésre serkenti őket. A tenyésztők előjegyzése még áp­rilis hónapban is folyik. A fokozott érdeklődésre való tekintettel azon­ban kívánatos, hogy a vállalkozók mielőbb igényeljék az ingyen jutta­tott hernyót és tenyésztő papírokat a községi selyemtenyésztési felvi­gyázóknál, akiknek nevét az elöl­járóságok meg tudják mondani. Gépesített angol haderők vonultak fel a görög-jugoszláv határon A Messaggei-o értesülése szerint Görögországban angol gépesített erők szálltak partra, köztük kéj,t gépesített hadosztály, amelyet a ní­lusi hadseregből vontak át. Az an­gol haderő, a Messagero szerint, a görög-jugoszláv határon vonult fel. Angol hadi eréng: az élelmiszerek elpusztítása Ma ismét olasz zászló leng Brin­gáz! felett, írják az olasz lapok. Ez a körülmény az olasz nép hitét is­mét megerősíti a végső győzelem­ben. A visszavonuló angol csapatok mindenütt elpusztították az élelmi­A német repülők szereket. Ezzel kapcsolatban német részről megjegyzik, hogy ez angol hadi erény, az angol hadsereg ugyan­így járt el Hollandiában, Belgium­ban és Északfranciaországban. Bristolt bombázták A német repülök erős kötelékei ma éjszaka igen eredményesen bombázták Bristolt. A pilóták több nagy tüzet figyeltek meg. (Tla reggel nem uolí sertéshús és zsír az egri piacon Tegnap mindössze három sertést vágtak az egri húsiparosok Eger, április 5. Ma reggel nagy bosszúság érte a bevásárlásra indult háziasszonyo­kat a húspiacon. Sertéshúst és zsírt egyáltalában nem lehetett kapni. Sokan már tegnap megrendelték szombatra és vasárnapra a sertés­húst és zsírnakvalót és a hentes vagy mészáros ma reggel a legna­gyobb meglepetésre azt felelte, hogy nincs. Az oka ennek az, hogy teg­nap mindössze három sertést vág­tak az egri vágóhídon, s ez az egri piac részére nem sokkal több a semminél. Remélik, hogy az árk ormánybiz­tosság újból rendezi a sertésárakat és húsárakat, akkor több sertés ke­rül az egri piacra is. Dr. Kálnoky István polgármester két napja Buda­pesten tartózkodik és tárgyalásokat folytat ezekben a kérdésekben is. Panaszok a gyümölcsfáira engedélyezett rézgálfc szétosztása körül Van, aki tizenhárom fára kap két kilót, van, aki hatvanra-nyolcvanra Eger, április 5. A hegyközségi irodában megkezd­ték a gyümölcsfákra engedélyezett rézgálic kiosztását. Kevés a gálic, mindenki tudja, hogy takarékos­kodni kell s mert mindenki hozzá­szokott a különböző jegyrendszerek alapelvei szerint, hogy a kevésből aránylag egyformán kell részesülnie mindenkinek, feltűnést keltenek azok a konkiét panaszok, amelyeket a gálic kiosztásával kapcsolatban jut­tattak el szerkesztőségünkhöz. A panaszok szerint az egyik gazda, akinek hatvan gyümölcsfája van, két kiló rézgálicot kapott, a másik nyolcvan fára kapott ugyanannyit, a harmadik viszont húsz fára ugyan­ezt a mennyiséget, sőt akadt olyan nagyobb gazda is, aki 1400 fára 110 kiló rézgálicot kapott, ami any­nyit jelent, hogy minden 13 fára esik egy kiló permetező anyag. A gazdák elégedetlenkedve tár­gyalták ezeket az aránytalanságo­kat. Valószínűnek tartjuk, hogy csak bizonyos fajta fák meghatározott kártevői ellen adják a rézgálicot, azonban a kiosztásnál jó volna erről felvilágosítani az érdekelteket, hogy az elégedetlenségnek elejét vegyék. MŰVÉSZI KÉPEB KIÁLLÍTÁSA Pécsi Pilch Dezső festőművész műveiből a Kaszinó nagytermében délelőtt 10-től délután 5-ig. Belépés díjtalan.

Next

/
Thumbnails
Contents