Eger - napilap, 1941/1
1941-03-31 / 50. szám
E 0 E R IMI március 31. a a hatás, amelyet az illető egyén kortársaira és munkatársaira gyakorolni tud. — Ha ez az állítás igaz, úgy megállapíthatjuk, hogy dr. Urbán Gusztáv és dr. Csepreghy László tanár urak nemcsak mint az egri jogakadémia jogász nemzedékének tudományos és lelki nevelői, de úgyis, mint az egri társadalmi egyesületek célkitűzéseinek szorgos művelői maradandólag írták bele nevüket a város történetébe. — Dr. Csepreghy László törvény- széki tanácselnök úr, az egri sportegyesületek ügyeinek célirányos irányításával, szervezésével, fejlesztésével, s mindenre kiterjedő gondoskodásával felejthetetlen és elévülhetetlen érdemeket szerzett, amiért méltán kijár a jogos elismerés. — Dr. Urbán Gusztáv kir. ítélő- táblabiró úr neve szervesen összeforrott ez ősi város utolsó lusztru- mainak történetével, úgy kulturális, mint társadalmi, szociális és köz- igazgatási téren egyaránt. — Dr. Urbán Gusztáv úr nemcsak megismerte a várost, de meg is szerette. Megszerette ezeréves múltját, mohos köveit, lelket formáló társadalmi intézményeit, s azt a nemes érzést, amely ennek az oly sok küzdelmet átélt városnak rögéből, fájából, virágából, vizéből s levegőjéből felénk árad. — Ez a meleg szeretet, a múlt történelmi hagyományainak ez az átérzése adott neki erőt ahhoz, hogy az egri érseki jogakadémia ifjúságának tudományos és lelki nevelése mellett, a város számtalan társadalmi egyesületében, ne csak az egyszerű közkatona, hanem a vezető és irányitó szerepét is el- játszhassa. — Az utóbbi évek folyamán az ő nevét mindenütt ott találtuk, ahol a múlt erkölcsi köveiből e patinás város, jövő épületét építettük. — Illesse érte e város minden polgárának soha el nem múló hálája és elismerése. A közgyűlés a nagy hatású megemlékezés utáD dr. Urbán Gusztáv és dr. Csepreghy László közéleti érdemeit jegyzőkönyvben örökítette mhg. Egeren keresztül építik meg a budapest—munkácsi kábelt Tárgysorozaton kívül Rapcsák József műszaki tanácsos egy Eger telefonforgalmára nézve rendkívüli jelentőségű ügyet terjesztett elő. A posta igazgatósága meg akarja építeni a munkács—budapesti földalatti telefonvezetéket s két tervet dolgozott ki. Az egyik, szerint Eger városán, a másik szerint Füzesabonyon át vezetnék a kábelt s az utóbbi esetben Eger csak egy bekötő vonalat kapna Füzesabonyhoz. Eger számára nagy előnyöket jelentene, ha a tervet a város érintésével valósítanák meg, mert budapesti viszonylatban azonnal lehetne összeköttetést kapni a vonalak megnövekedése révén, ezenkívül ha Eger eléri azt az előfizetői számot, hogy szükségessé válik az automata telefon bevezetése, közvetlen tárcsázással lehet majd bármelyik budapesti számot fölhívni. Gyorsaság, kényelem és biztonság az előnyei az új tervnek és ezeket az előnyöket biztosítani kell Eger számára. A postának a kábellel kapcsolatban építkeznie kell, mert erősítő állomást kell létesítenie. Az állomás számára egyemeletes épületet kíván a posta építeni a postahivatalnak a Katona- térre (Gőzmalom telek) néző oldalán, amennyiben a város megfelelő telket bocsát rendelkezésére a térből, rendes forgalmi áron. A térből a megfelelő helyen húsz méter szélességű sávot kell levágni. Az új épület nagy lépéssel vinné előbbre Katona tér városias kialakításának ügyét. Ezt a teret ugyanis ma csak tűzfalak határolják. A kérdés vitájában Válent Miklós tiltakozott az ellen, hogy a város a piac területéből adjon telket az építkezéshez, amikor a piac úgyis nagyon kiesi. Ringelhann Béla utalt a vasúti fővonal történetére, amikor ugyancsak kis helyi szempontok miatt máshová vitték a fővonalat, minden előnyével együtt. Szajlay Sándor ezzel kapcsolatban felvetette egy vásárcsarnok megépítésének szükségességét s kérte a város vezetőségét, hogy gondoljon erre, amikor az új kábelközpont számára kijelöli a helyet. Okolicsányi Imre alispán megjegyzi, hogy az új vásárcsarnok számára a húspiac területe volna a legalkalmasabb hely. Lipcsey Péter dr. hangsúlyozta, hogy a telefon-kábel egri átvezetéséért a városnak minden áldozatot meg kell hozni, annál is inkább, mert ezzel a Katona-teret megfelelően ki lehet képezni. Kálnoky István dr. polgármester vitazáró szavaiban utalt arra, hogy a város vezetősége gondol a vásár- csarnok jövőbeli megépítésére. A kábelközpont a Katona-tér kis részét veszi igénybe s bő kárpótlást nyújt a tér megszépítésében. A közgyűlés ezek után megszavazta a Katona téren a szükséges telek átengedését. Tárgysorozatra térve Jankovics Dezső referálta özv. Siller Antalné ügyét, aki a várost 6 ezer pengő kártérítésért beperelte, mivel férjét a város szolgálatában baleset érte s nem volt bejelentve a biztosítónál. A közgyűlés a múltban tudomásul vette a törvényszéknek az ügyben hozott ítéletét, mely 1600 pengő megfizetésére kötelezte a várost, de vizsgálatot kért a felelősség megállapítására. A vizsgálat megállapította, hogy ifj Braun Károly mulasztotta el bejelenteni a szerencsétlenül járt kocsist. A közgyűlés a városgazda eljárását helytelenítöleg vette tudomásul, de tekintettel arra, hogy nem járt el rosszhiszeműen, a kártérítést nem hárította rá. (A közgyűlés többi pontjairól legközelebb számolunk be.) FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Hirdessen az „EGER“-ben A népszámlálás előzetes eretiméuye: Magyarország létszáma 13,638,839 Az ország 6349 községéből és városából beérkezett jelentés alapján a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal összeállította az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeit. A megnagyobbodott Magyarország népességének száma a népszámlálás ideiglenes végeredményeképen 13.638,830 fő. A megcsonkított Magyarországnak a trianoni békekötés évében, 1920- ban, mindössze 7.990.000 lakosa volt. Erőgyarapodásunk igen határozottan megnövekedett, az ország területén most az akkorinál közel 5 és háromnegyedmilliónál több lakos él, Magyarország lakosainak száma az előző évi 12.769.392-ről 13.638.839 főre emelkedett, tehát közel egymillió, pontosabban 930 ezer lélekkel, vagyis 7.3 ®/o-kal nagyobbodott meg. Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményei szerint Kolozsvárral négyre emelkedett az ország 100 ezernél népesebb városainak száma. Az 1,162.822 lakosú Budapest után most is a — sajnos — stagnáló Szeged következik 135.959 lakossal, majd Debrecen következik 125.789, végül pedig 110.369 lélek- számmal Kolozsvár. Budapest és közvetlen elővárosainak együttes lakossága megközelíti az 1 és háromnegyedmilliót. (Tlűuészi műsorral rendezte meg zárógyűlését a Gárdonyi Társaság Ä Gárdonyi Társaság búcsúja távozó tagjaitól Eger, március SÍ. A Gárdonyi Társaság vasárnap délután nagyszámú lelkesedő közönség előtt tartotta felolvasó gyűlését a ciszterci gimnázium feldíszí- szített tornatermében. Eger város művelt társadalmának szinte színe- java ott volt az örvendetes kulturális eseményt jelentő irodalmi gyűlésen, amely valóban megérdemelte a nagy érdeklődést, annyi finomat, szépet és irodalmit nyújtott. Dr. Urbán Gusztáv alelnök elnöki megnyitó beszédében arról értekezett, vájjon minő szerepe lehetne az irodalom és művészet nagy céljait szolgáló Gárdonyi Társaságnak Eger szellemi színvonalának megőr zésében és emelésében. Legutóbbi, 1940. októberében tartott elnöki záróbeszédében ugyanis azt fejtegette dr. Urbán Gusztáv, hogy bizonyos tények Egernek a kisvárosi szint felé sodródását mutatják és meg kellene óvni Egert a veszedelmesen közelítő kisvárosi elnyárspolgáriaso- dástól. Elmondotta, hogy a törökök másfélszázados uralma megszakította Eger polgári, társadalmi és kulturális életének folytonosságát. Egernek ezért nincsenek ezeréves történetéhez képest szellemi és társadalmi hagyományai. A város új műveltségének kezdetét Esterházy püspök jelenti, a Líceum építtetője. Rámutatott, hogy miért nem tudott kialakulni Egerben egy generációkon áthúzódó, öntudatos, patriciusi hagyományokat őrző, gazdag és független polgárság, s miért hiányzik az új Egerben a társadalom legfelsőbb rétege, a történelmi arisztokrácia. Végül a libe- rálizmus káros lelki hatásait ismertette. Kitért végül a mai különleges egri bajokra is: az egri intelligenciának a másütt is tapasztalható mértéknél nagyobb, kasztszerű tagozódásaira és zárkózottságára, az egri egyesületi élet gyökértelensé- gére stb. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Hevesyné Molnár Ida r. tag úti jegyzeteiből olvasott fel színes és hangulatos részletet. Sándor István szegedi főiskolai tanár, r. tag ezután székfoglaló előadását tartotta meg „Ady és a gyermek“ címen. A mindvégig magas irodalmi színvonalon mozgó, s Ady költészetéből a gyermek-emlékek és a gyermektelenség fájdalmát a legszebben érzékeltető esztétikai előadást nagy élvezettel hallgatta az irodalmi est közönsége. Bunyadi-Buzásné Pápay Klára r. tag Babies és Szabó Lőrínc-ver- seket adott elő. Előadása nemcsak a versek lényegét keltette életre, hanem a formák és a szavak mozgalma ss;ógát is felidézte. Különösen TÖRTARANY BEVÁLTÁS 1897 HELLER órásmesternél
