Eger - napilap, 1941/1

1941-03-26 / 47. szám

Eger, LIL évfolyam, 47. szám, A fi Ä 8 FILLÉR ♦ Szerda * Trianon 22, 1941, március 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. TÁINIITK! politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KiaDOHIVÄTÄL: Szent János-Ngomd&. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. A kormány munkála A kormánynak a képviselőház párhetes szünete alatti munkájáról, a parlamenten kívüli kormányzati munkáról adott Teleki Pál gróf mi­niszterelnök a MÉP pártértekezle­tén részletes beszámolót. A nagy- közönség a beszéd elhangzása előtt alig tudott valamit erről a munká­ról. Eddig csak azt látta, ami a nagy nyilvánosság előtt ment végbe. Most, hogy a miniszterelnök a párt­értekezleten át az egész ország né­péhez szólott, tisztán látja mindenki, hogy a szünet a kormánynak nem pihenést, hanem fokozottabb munka­teljesítményt jelent. A mai rohanó élet az egyes álla­mok viszonyait, vagy belső gazda­sági életét tekintve, eddig is sok változást hozott. A kormánynak ál­landóan résen kellett állania, hogy az ország nyersanyagellátása és a magyar gazdasági élet helyes irá­nyítása éf mozgásbantartása zökkenő­mentes legyen, s a többi állam hely zetével összemérve a magunkét, min­dig tisztán láthassuk a tennivalókat. Manapság olyan ügyek foglalkoz tátják a kormány tagjait, amelyek rendes viszonyok között nem is mi­niszteri feladatok, de amelyekkel most éppen a minisztereknek kell foglalkoznak s csak ők állapíthat­ják meg a valódi helyzetképet, — ami aztán magával hozza a tenni­valókat is. A kormánynak a parlamenten kí­vül végzett munkái közül néhányat ismertetett a miniszterelnök. Ilyen volt a MÁV szénellátásának sze­rencsésen megoldott kérdése is. Egy­mást érték a miniszteri értekezletek a bukovinai magyarok — csángók — hazatelepítése, az egyre szüksége­sebbé váló harmadik zsidótörvény, valamint az erdélyi egyházi, egyház- politikai, iskolai és gazdasági mun­kálatok előkészítéséről. Sok — parlamentenkívüli — mun­kát adnak a kormánynak a honvé­delmi és hadfelszerelési kérdések is. Ma, amikor körülöttünk lángokban áll a világ, a kormánynak fokozot- ban kell vigyáznia, hogy honvédsé­günk felszerelése a lehető legkor­szerűbb és kifogástalan legyen. En­nek a kérdésnek a megoldása az ország biztonságát jelenti, ami pe­dig a békés fejlődés alapfeltétele. Ismertette a miniszterelnök a víz ügyi kérdést, amelynek megoldását az öntözés, vízierőgazdálkodás és hajózás szempontjából a tervgaz dál kodás során egyöntetűen és egy­mással összhangban fogják végezni. Különös gondja volt a kormány­nak Á parlamenti szünet alatt a kisemberek sorsa. Ezen javít a ház­helykérdés, amelynek megoldását előkészítették, s amit még a föld­reform teljes végrehajtási utasítása előtt a Ház elé terjesztenek. Az egyes minisztereknek a kisembere­kért végzett munkája közül meg­említette a miniszterelnök a pénz­ügyminiszternek az erdélyi hitel­szervezetek reorganizálása, a mező- gazdasági beruházási hitelek meg­teremtése érdekében kifejtett mun­káját. Ismertette az elemi csapá­soktól sújtott szőlősgazdáid támoga­tásának a tervét, az Önállósítási Alap keretének a kibővítését, a hadi- kölcsönök valorizálásának kérdését, az erdélyi állattenyésztés javítása érdekében tett sokirányú intézke­déseket, a tagosítás kérdésének meg­oldására tett előkészületeket, az országnak rézgáliccal való ellátása A múlt évben a szőlőgazdaságot sorozatos elemi csapások érték. A kormány a csapások súlyának eny­hítése és a folyó évi termelés biz­tosítása végett gondoskodott arról, érdekében kifejtett tárgyalásokat és sok más ügyet. A külföldi árucsereforgalom az erdélyi ut- és vasúthálózat, az újabb adótörvények, az örökösödési és ajándékozási illeték reformja, illetve ezek előkészítése szintén sok par- lamentenkivüli tanácskozást igé­nyelt. Rámutatott a miniszterelnök a közélelmezési miniszter munká­jára s megemlítette Bárdossy László külügyminiszter németországi láto­gatását, amihez semmi különös ese­mény nem fűződik s ami udvarias­sági aktus s a személyes ismeret­ség és annak elmélyülése révén az ügy javát szolgálja. Komoly munkát fejt ki a kor­mány a parlamenten kívül is s ez a komoly munka, a jól előkészített, alaposan megfontolt törvények so­rozata lehetővé teszi, hogy a par­lamenti munka menete is meggyor­suljon. hogy a legérzékenyebben sújtott és arra legjobban rászoruló szőlősgaz­dák hitelben részesüljenek. A Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesitő Szövetkezete tehát ter­melési kölcsönt fog a szőlősgazdák rendelkezésére bocsátani. A kölcsön kamatmentes. Az adósnak csak a kölcsönnel kapcsolatos kezelési költ­ségeket kell viselnie. A szőlősgazdák a kölcsönöket az idei szüret után érvényes intervenciós árak mellett mustban vagy borban törleszthetik, az adós szőlősgazdának azonban kívánságára módjában lesz azt kész­pénzben is törlesztenie. A kölcsön a folyó év végén esedékes. A kölcsönben mindazok a szőlős­gazdák részesülhetnek, akiknek a múlt évben holdankénti átlagter­mésük nem haladta meg a három hekfolitert, ha a szőlőmívelés fő- foglalkozásuk, szőlőjüket állandóan művelik és nincsen a szőlőművelés­ből eredő jövedelmen kívül más olyan keresetük vagy jövedelmük, amiből a termelési költségeket biztosíthatnák. Nem részesülhet kölcsönben az a kisgazda, aki direkt termő szőlőt (Noaht) termel, valamint az, akinek a borárak emelkedése idején még jelentős borkészlete volt és igy az áremelkedés révén biztosíthatta a termelési költségeket. Kitűnően sikerült a Legényegylet harmadik kultúrdélutánja is. Az Egri Katolikus Legényegylet vasárnap tartotta harmadik kultúr- délutánját. A műsort az érseki tanítóképzőintézet zenekara vezette be. Erkel Hunyadi indulóját játszotta és Offenbach „Hoffmann meséidből adott elő részleteket, Bitter Dezső tanár vezényletével. A tiszta zen­gésű, nagy tudással, szép zenei meg­oldással teljes számok megél demelt sikert arattak. Sckmoizer Pál hit­oktató, a böjtről tartóit értékes elő­adást. Iff. Böck Sán dor, a tehetséges dalköltő, kellemes tenor hangjával néhány szerzeményét adta elő. — Váradi János tanítónövendék két hegedű számot játszott el. Az átérzett előadást Réti Károly tanítónövendék kiférte zongorán. A nagyböjt hangulatához simult Du­dás Lajos egyleti tag színdarabja. A darab megható jelenete mély ha­tást gyakorolt a közönségre. A ké­pek szünetjében Bútok Ferenc sa­ját költeményeit szavalta. A szép költemények meglepetésként hatot­tak. A színdarab szereplói: D*ák Sándor, Erdélyi Mária, Jaokovits Mária, Bajnok Anna, Jankovits Er­zsébet, Inautsik Miklós, Gál L-jos, Fürtös Károly, Fodor János. A szü­netekben Török József banjo-számai szórakoztatták a közönséget. Jugoszlávia tegnap délben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez Jugoszlávia csatlakozása általános megelégedéssel tölti el egész Európát és békét jelent a Balkánon Kedden délben Jugoszlávia kor­mánya aláírta a német-olasz-japáu háromhatalmi egyezményhez csatla­kozását. A nagyjelentőségű diplo­máciai eseményt a rádió helyszíni közvetítéssel közölte a világgal. Az egész német sajtó mint a né­met diplomácia nagy győzelmét és Roosewelt nagy tévedését könyveli el a jugoszláv csatlakozást. A bécsi történelmi esemény teg­nap befejezése volt annak a nagy diplomáciai téli csatának, amely négy hónapja folyt Berlin és Lon­Graziani tábornagy lemondott Rómából jelentik: Az olasz sajtó megjegyzés és magyarázat nélkül közli a hírt, hogy Graziam tábor­nagy betegségére hivatkozva, saját Kamatmentes kölcsönt kapnak a szőlősgazdák dón között. E nagy téli csatának győzelmes befejezése egyúttal ki­indulópontja lesz a német katonai offenzíváuak. Az olasz sajtóban Virginio Gayda írja, hogy Jugoszlávia szabad el­határozásából csatlakozott a berlini egyezményhez. Az európai sajtó általában úgy emlékezik meg Jugoszlávia csatla­kozásáról, hogy ez megelégedéssel tölti el mindenütt a közvéleményt és végleg biztosítja a Balkán békéjét. kérésére megvált állásától, egyben lemondott líbiai kormányzói tiszté­ről és az északafrikai olasz had­erők fóparancsnoki állásáról is.

Next

/
Thumbnails
Contents