Eger - napilap, 1941/1

1941-03-24 / 46. szám

I 9 EGER í «41 március 24. lehet igényelni. Folyamodó ívekért dr. Lipcsey Péter kormáDyfőtanácsos, egri kir. közjegyzőhöz kell fordulni. A folyamodó-ívek teljesen tájékoz­tatnak minden igénylőt annak ki­töltésére és az igazolásra nézve. A folyamodó-íveket szintén dr. Lipcsey Péternél kell beadni április 4-éig. Elkésett igénylést, nem vesz­nek figyelembe. A felfüggesztett városi tanácsnokot a tábla Is harmadfélevi börtönre Ítélte Eger, március 24. Mint ismeretes a legutóbbi városi vizsgálatnak az volt az eredménye, hogy Nemecsek Aurél tanácsnokot bizonyos szabálytalanságok miatt felfüggesztették állásától, fegyelmi, sőt bűnügyi útra terelték az ügyet. Az egri törvényszék bűnösnek mon­dotta ki Nemecsek Aurélt hivatali sikkasztás és csalás bűntettében, va­lamint csalás vétségében és ezért kétévi és hathónapi börtönre, to­vábbá ötévi hivatalvesztésre ítélte- A bejelentett fellebbezések foly­tán a budapesti kir. ítélőtábla dr. Csonka Elemér tanácselnök vezetése mellett tárgyalta ezt az ügyet. Dr. Temesváry Gyula kir. főügyész- helyettes felszólalásában kiemelte, hogy a vádlott, mint jőlfizetett, magasállású városi tisztviselő kö­vette el a terhére rótt bűncselek­ményeket, amelyekkel szegény is­kolásgyermekek felruházására szánt összegek is elsikkadtak a vádlott kezén. Ilyen körülmények között — mondotta a főügyészhelyettes — a kiszabott büntetés enyhítéséről beszélni se lehet. A védő meghallgatása után a Tábla Nemecsek Aurél büntetését helybenhagyta. Kiss Ferenc a cseretársulati rendszerről Szerdán értekezletet tartanak a városok polgármesterei a cseretársulatokról A második idényt végzi az érdek- képviseletbe tömörült színművészet egyik legjelentősebb intézménye, a cseretársulati rendszer, amely hiva­tásául tűzte a vidéki színészet mű­vészi és anyagi színvonalának eme­lését és biztosítását. A rendszer ellen kétségtelenül sok vád hangzott el. Elméleti és gyakorlati viták érveit még most is felsorakoztatják egymás ellen a szembenálló felek. Az elvi harc persze önmagában nem dönti el a kérdést. Fontos a gyakorlati meg­valósulás is, tehát a két esztendő, illetve két színi év tapasztalatairól, előnyeiről és hátrányairól beszélge­tést folytattunk a kérdés legilleté­kesebb ismerőjével, Kiss Ferenccel, a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnökével. A beszélgetésnek különös időszerűséget ad, hogy már­cius 26-án az összes érdekeltek be­vonásával ankéton tárgyalják meg a kultuszminisztériumban ezt a kér­dést. Kiss Ferencet, a magyar színját­szás kétségtelenül vezető egyénisé­gét nem könnyű megtalálni. Óriási munkabírására jellemző, hogy ideje szinte percre be van osztva. Színi Kamara, a Sziniakadémia igazgatása, a különböző próbák, szerepek, ven­dégszereplések, film stb. töltik ki az éjszakába nyúló programmját. Az Akadémián már nem találtuk, a Városi Színházban értük utói, ahol az Ember tragédiájának próbáján w I FERENCJÓZSEF KESERUYIZ vett részt. Az egyiptomi kép szabad perceiben mondta el véleményét a Magyar Vidéki Sajtótudósítő munka­társának. — A cseretársulati rendszer meg­marad, mert jobbat nem lehet ki­találni. Természetesen vannak át­alakítani, javítani valók, amelyek minden rendszernél előfordulnak. A legtökéletesebb elméleti megalko- tottságú rendszerek is az életben bizonyos módszerbeli, technikai vál­tozásokon mennek keresztül. Hogy az illetékes és komoly megjegyzések, javaslatok, kifogások elhangozhassa­nak, javaslatunkra értekezlet lesz a vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumban. Erre meghívást kapnak az illetékes városok polgármesterei. A minisztérium és a kamara kikül­döttei együtt rendezik majd a kér­dést, Általában hogy voltak megeléged­ve a városok a cseretársulati rend­szerrel? — kérdeztük. — Általában mindenütt meg vol­tak elégedve a cseretársulatok által nyújtott művészi produkcióval. Több városban felmerült a kíván­ság az állandó színház létesítése iránt. Erről lehet-e szó? — A cseretársulati rendszer nem lesz kizárólagos a vidékre, Szege­den és most a visszatérés után Ko­lozsvárt önálló és állandó társulat fog működni. — Fentemlitett értekezleten meg fogjuk beszélni a kerületi beosztá­sokat is, az esetleges változásokkal együtt. A cseretársulatok kétségkívül magasabb művészi színvonalat biz­tosítottak azzal, hogy lényegesebben kevesebb darabot kellett a társu­latoknak betanulniok, ilyenformán Jsmét itt az alkat orr}... a meggazdagodásra. — Egyetlen sorsjeggyel meg­alapozhatja jövőjét. — Vásároljon osztálysorsjegyet az Eger és Vidéke Takarék és Hitelszövetkezetnél, Széchenyi-utca 13. — Telefon: 206. 2W Húzás már április 5-én. tökéletesebbet tudtak nyújtani. Mik azok a nehézségek, amelyek a rend­szerrel Elnök űr szerint fennálla- nak ? — kérdeztük: — A cseretársulati rendszer alap­vető nehézségei anyagi természetűek. A kamara éppen ezért elsősorban a kereskedelmi minisztériumnál kí­ván interveniálni, mert a társula­tok és a díszletek, kellékek utaz­tatása temérdek pénzt emészt fel és a jövedelem nagyobb részét köti le. A magyar vidéki színjátszás kultúrálís jelentősége megérdemli az ilyenirányú támogatást. Kiss Ferenc a beszélgetést a kö­vetkező rendkívül érdekes megálla­pítással fejezte be: — A fennálló körülmények kö­zött csak a cseretársulati rendszer folytatható. Természetesen a ka­mara nem zárkózik és nem zá'kóz­hatik el az elől, ha valamelyik vá­ros állandó színházat kér és ennek f-nnmaradását megfelelő mennyi­ségű szubvencióval biztosítja. En­nek csak örülni tudunk, hiszen ez előrevetett árnyéka a jövőnek. A természetes fejlődés útja ide vezet. Egy évtized múlva bizonyára fej­lődni fog az élet és a magyar színjátszás, hogy a vidék nagyobb városaiban az egymást váltó társu­latok helyébe állandó és önálló társulatok jönnek. * Az értekezlet, amelyről Kiss Fe­renc beszélgetése során említést tett, március 26-án lesz a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumban Fáy István m. kir. titkos tanácsos, ál­lamtitkár elnökletével. A városok polgármestereihez a meghívókat ki­küldték. Dr. V. K. Eger, mint az északi úszókerület köz­pontja, megkezdte működését Tegnap tartotta ezévi közgyűlését a Magyar Úszószövetség Északi Kerülete A MESE úszói az elmúlt évben tizenegy bajnokságot nyertek. A Magyar Úszószövetség Északi Kerülete Egerben, mint a kerület központjában tartotta ezévi közgyű­lését. Az elnöklő Csepreghy László meg­nyitójában mindenekelőtt kimentette a távollevő vitéz Subik Károly és Okolicsányi Imre elnököket, majd megemlékezett a kerület elmúlt há romévi munkájáról. Örömmel emlé­kezett meg a határok kibővülésé­ről és Kassának, mint új úszóköz- pontnak visszatértéről. Vida Gyula főtitkár olvasta fel ezután jelentését. Köszönettel adó­zott elődjének,dr. RingelhannGyörgy- nek önzetlen munkásságáért. A MUSz átszervezte a kerületeket, s így Eger mint az újonnan felállí­tott északi úszók erüíet központja kezdte meg működését. A jelentés szerint a rendkívüli körülmények dacára igen eredmé­nyes muokásságot fejtettek ki mind az úszók, mind a vizipólózók. A MESE 11 bajnokságot, az ETE egyet, a balassagyarmatiak pedig egy hölgybajnokságot nyertek, míg Ózd egyet sem. Országos bajnoksá­gon negyedik lett a MESE. Az egri vízilabdaegyüttes 10 résztvevő kö­zül a hetedik lett. Megnyerte to­vábbá a „Magyarország leggyorsabb vízilabda csapata“ címet. A pénz­tári jelentés évi 310 pengő segély­nek, és a versenyrendezések alkal­mával felmerülő egyéb bevételek­nek elszámolását ismertette. Végül megemlítette, hogy a jövő évtől kez­dődően minden évben megrendezik a dr. Okolicsányi László-emlékver- senyt. Ringelhann György dr. megelőző felszólalására, amelyben az úszás és vízipólózás teljes kettéválasztá­sát sügette, adott választ Zsingor László kerületi kiküldött, majd a közgyűlés véget ért. EMERICANA Megkezdődött a nagybőjti előadássorozat. Az egri corporat:ók közös rende­zésében megindult nagybőjti előadás- sorozat első előadását Dr. Schön- vitzky Bertalan egyetemi m. tanár, az érseki jogakadémia ny. r. tanára tartotta meg. A prior megnyitó sza­vai a katolikus világnézetnek a tár­sadalmi életben való megvalósítása szükségességére mutattak rá, dr. Schönvitzky Bertalan előadó pedig a középosztály hivatásátffejtegette. A munkamegosztás a társadalmat szük­ségszerűen csoportokra osztja, de az egyes csoportok között a nemzeti eszme, egymás kölcsönös megbecsü­lése, a közösen gyakorolt erények biztosítják a nemzeti társadalom egységét. E közös munkában a kö­zéposztály feladata az irányítás és

Next

/
Thumbnails
Contents