Eger - napilap, 1941/1

1941-03-19 / 43. szám

Ark 8 FILLÉR

Eger, LII, évfolyam, 43, szám. # Szerda ♦ Trianon 22, 1941. március 19.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: ggy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengó. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIÄD0HIVÄTÄL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558.

„Legközelebb megvalósítandó tervem: kétszáz egészséges kis családi ház építése“

Okolicsányi Imre alispán jelentést tett a közigazgatási bizottságnak a belvizek pusztításairól

Eger, március 19.

Heves vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tartotta rendes ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. Az ülésen a dr. Jllinyi László h. főjegyző felolvasásában ismertetett alispáni jelentés részletesen megemlékezett az eddig megállapított árvízkárokról és ismertette a velük kapcsolatban fölmerült terveket.

A jelentés többek között a következőket mondja:

— Az idei tavaszi árvízveszedelem elé nagy aggodalommal tekintettünk. Éppen ezért a múlt évi tapasztalatok alapján az árvédelmi

szervek most sokkal átfogóbban és tervszerűbben tették meg a védelmi előkészületeket. Most már megnyugvással jelenthetem, hogy ezek az aggodalmak szerencsére nem váltak valóra és folyóinknál az áradás korántsem öltött olyan veszedelmes növekedést, mint a múlt esztendőben, amikor egyes községeket csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett a végpusztulástól megmenteni. Az árhullám általában véve alacsonyabb vízállás mellett, fokozatosan vonult le. Tiszafürednél a Tisza áradása 7 m 6 cm en tetőzött, tehát közel 40 centiméterrel volt alacsonyabb a tavalyi legmagasabb vízállásnálNagy károkat okoznak a belvizek

— Mig azonban az elmúlt évben a kiöntések és a hirtelen olvadásból keletkezett vadvizek nagy területeket és falvakat árvízszerűen végígseperve néhány nap leforgása alatt levonultak, addig a mostani belviz s talajvíz alattomosabb módon, már hetek óta végzi pusztító munkáját és attól tartok, hogy az épületekben okozott kár meg fogja közelíteni a múlt évi károsodás mérvét, a mezőgazdaságban pedig sokkalta nagyobb kártételeket okoz. A megrongált és összedült épületek összeírása és kárfelvétele most van folyamatban, erről tehát még pontos adatok nem állanak rendelkezésemre, az eddig beérkezett jelentésekből csak néhány jellemző adatot ragadok ki, amelyekből máris következtetni lehet a kár nagysá gára. így Erdőtelek községb-n a veszélyeztetett házak száma meghaladja a százat, ezek közül rombadült 3, 24 pedig lakhatatlanná vált. Hatvanban 36 ház került vízbe, amelyek közül 6 teljesen elpusztult, 8 házból pedig kilakoltatást kellett végezni és a község egyéb részein további 118 ház rongálódott meg a túlságos átnedvesedés miatt. Csány községben 11 lakóház rongálódott meg, itt a kár 5500 pengőre tehető. Ecséden mintegy 200 lakóház került vízbe és 27 házból a lakókat el kellett távolítani. Maconkán 12 lakóház szenvedett kárt és 8 házat kellett kiüríteni. Az egri járás tarnamenti községeiben 4 lakóház rongálódott meg erősebben. Makiáron 40 ház került víz alá, súlyosabban megrongálódott 2 ház. Szarvaskőn 8 ház került vízbe. Poroszlón 4 ház megrongálódott, 20 lakóház pedig még ma is veszélyben van. Ugyancsak több ház rongálódott meg Tarnazsadány községben, amelyet a Tárná és mellékvizei elöntöttek.

Mindenki vegye ki a részét a nemzeti adakozásból

— Ha a gondviselés most el is hárította felőlünk a nagyobb elemi csapást, mégis aggodalmas napokat éltünk át és szorongó szívvel fordultunk bajba jutott magyar testvéreink felé, akiket a Duna gátja- vesztett árja űzött ki békés hajlékaikból. Meg vagyok győződve arról, hogy a legfelsőbb helytől elhangzott felhívás vármegyénk minden lakosának lelkében nemcsak szánalmat ébresztett a balsorsba

jutott testvéreink iránt, hanem a magyar összefogás tudatát is felkeltette, amely ebben a megpróbáltatás-teljes időkben azt a kötelességet rójja mindenkire, hogy a megindult nemzeti adakozásból tehetsége szerint kivegye részét, hogy az igy elpusztult magyar falvakba a kiűzött élet újra visszatérhessen és vele visszaköltözzön a megelégedettség és a békés munka is.

Félmillió pengő kislakások építésére

— Jelentem, hogy az Országos Nép és Családvédelmi Alap 780.000 pengőt bocsájtott rendelkezésemre szociális célok megvalósítására. Ezenkívül a vármegyei közjóléti és szociális alap 100.000 pengőt kitevő tőke állománya is ugyanazon célt szolgálja.

— Ezen összegből 500.000 pengőt kislakások építésére, 150.000 pengőt pedig házhelyek szerzésére fordítok. Egyetlen egy házat sem engedek oly talajra építeni, mely nedves egészségtelen és vízjárásoknak kitett terület. Épp ezért megindítottam az eljárást alkalmas területek megszerzése végett. Erdőtelken, Benes György és a község tulajdonából sikerült 30 drb. 600 n. öles házhelyet szerezni. Demjén községben 15 barlang lakó családnak szereztem alkalmas házhelyeket. Ezen a két helyen összesen 45 háznál az építési anyagok kitermelése illetve leszállítása már folyamatban is van.

— Házhelyek biztosítása és békés utón való megszerzése iránt folytatott tárgyalások befejezéséhez közelednek. Nagyréde és Hatvan községekben, hol 30 illetve 20 házhelyet fogok az igényjogosult sok gyermekes családok számára vásárolni. Tiszafüred, Heves, Gyöngyöspata és Apc községekben szintén megvan minden reményem arra, hogy nagyobb területeket tudok szerezni a házépítés céljaira.

— Elgondolásom ugyanis az, hogy csoportosan csak egyes községekben fogok építeni. Ez a módszer az anyag szállítás, a felügyelet és az ellenőrzés szempontjából nagy megtakarításokat jelent.

Szomorú tapasztalataim vannak .

— A készen kínálkozó OFB háztelkeket is csak végső esetben s csak akkor veszem igénybe ha azok teljesen száraz és építkezésre alkalmas helyen feküsznek. Szomorú tapasztalataim vannak ugyanis ezen eljárás folytán kiosztott házhelyek nagy részével kapcsolatosan. Azon kívül hogy túl kicsinyek a tulajdonosnak nem biztosítanak semmiféle gazdálkodási lehetőséget, sok esetben még rendkívül mély fek- vésüek is, s ennélfogva a túl nedves időjárás miatt már csaknem két éve viz alatt állanak.

— A hegyi falvaktól, vagy azon községektől eltekintve, hol a természetes adottságok, vagy a birtok viszonyok nem engedik meg nagyobb házhelyek kiosztását, mindenütt ragaszkodom ahhoz, hogy az általam kiosztandó házhelyek 600 n. ölesek legyenek, ezen ingatlanon a nagy családu juttatott már eredményes kertgazdálkodást űzhet, mely gazdálkodásnak irányítását a jövőben az Országos Nép- és Családvédelmi Alap keretében óhajtom megvalósítani.

— Legközelebbi megvalósítandó programom körülbelül 200 egészséges kis családi ház építése hol 200 magyar család a boldogulása felé az első biztos lépését fogja megtenni.

A jelentéshez Győrffy Kálmán szólt és kérte, hogy a patakszabályozásoknál részletes helyszíni tárgyalásokba vonják be az érdekelt telektulajdonosokat a jobb megoldás érdekében.

A pénzügyigazgatói jelentéshez Gosztonyi Andor szólalt fel. Szóvá- tette, hogy a múlt évben az árvízkárok felvétele nem megfelelően történt és így sok föld nem részesült adóelengedésben. Kérte, gondoskodjanak idejében megfelelő számú tisztviselőről a károk felvételéhez.

Beniczky Elemér ugyancsak ilyen értelemben szólalt fel.

Hodonszky Géza pénzügyigazgató szerint a panaszok oka a múlt év rendkívüli viszonyaiban keresendők, mert nem állt elegendő tisztviselő a munkálatok elvégzésére rendelkezésre.

A mezőgazdasági lakosság cipő- és ruhaellátása

A gazdasági felügyelő jelentéséhez Győrffy Kálmán a vetőmag-akcióból ki marad titkáriak sérelmét tette szóvá.

Gosztony Andor a munkabér megállapításból folyó visszásságokra mutatott rá. Egyben kérte a főispánt, hasson oda, hogy a mezőgazdasági lakosság mielőbb beszerezhesse cipő- és textil szükségletét.

Dr. Hedry Lőrinc főispán kijelentette, hogy a kormány mindent elkövet, hogy minél hamarább megoldhassa a mezőgazdasági lakosság cipő- és ruha-ellátásának kérdését, mégpedig olyan módon, hogy senki készleteket ne gyüjthessen. Mindenesetre el kell készülnünk arra, hogy a háború esetleg még érzékenyebben érezteti hatását.