Eger - napilap, 1941/1
1941-03-14 / 41. szám
Eger, LIL évfolyam, 4L szám. Á R A 12 FILLÉR ❖ Péntek # Trianon 22, 1941. március 14, ELŐFIZETÉSI DÍJj egy b ónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG; Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda* Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Nemzeti ünnep, magyar reformok napja Irta: dr. Kapor Elemér Itt van ismét a csodálatos március, a megúju'ás nagy törvényének hónapja, amikor irtózatos erők megindítják a nedvkeringést mindenben, ami Istentől alkottatott: természetben, emberben, emberi közösségben, leverik a némaság lakatját a madarak torkáról s kihúzzák az ágak peremére a rügyet. A természet törvénye ez a törvény, az alkotó szándéka szerint. Nem kell tőle félni, meg kell érteni, ellenállni pedig hasztalan erőlködés. Itt állunk a magunk márciusával, magyarok, s emlékezünk arra a nagy forradalomra, ami először teremtette meg az Árpádok óta a mai értelemben vett, minden ismertető jegyével felfedezett nemzet fogalmát, néhány nagyszerű koponyájú fiatal ember öntudatán és történelmi érzésén keresztül. Tipegünk, topogunk a nagyszerű nap körül a szabadságharc leveretése óta. A bujdosások szomorú korszaka s a kiegyezés utáni látszólagos nemzeti jólét úgynevezett aranykora idején el-elemlegettük, hogy a jobbágyság felszabadításával és a köz- és magánjogi egyenlőség megteremtésével minő nagy vívmányokat harcolt ki akkor az ifúság, de a felkért ünnepi szónokok kezdtek úgy járni ennek a napnak a mondanivalóival, mint az ajándékba kapott parázzsal, egyik kezükből a másikba kapkodták s minden törekvésük az volt, hogy minél hamarább letegyék. Halálos vétek ilyet mondani, de szinte ügyesen esett a szónokok szempontjából, hogy megvolt Trianon, mert legalább volt mit mondani, lehetett valamiféle irányba terelni a magyar szabadság, a nemzeti gondolat továbbfejlesztését. Pedig van mit mondani s lenne mit tenni ezen a napon, a nemzet ünnepén. Nem az ünnep, hanem maga a nemzet. Hosszú megfontolás után le lehet írni, hogy a nemzet, mint az egyenlő jogú, az élet küzdelmébe kiegyenlített esélyekkel induló s a közösségért egyenlő munkára kötelezett, a munka becsületét valló, a közösségi érzés áldozatosságig hevült állapotában élő emberek összesége csak most kezd lenni az öntudat tiszta-/ ságában és a szervezés erejével ezen a földön. Ezt a földet még nemzet foglalta el ezer évvel ezelőtt. Megvolt tagjainak teljes jogi és gazdasági egyenlősége, megvolt a munka: a harc egyetlen becsülete és a közösségi érzésnek az a foka, amit sikerült néhányszor elérnünk dicsőségesen végződő háborúink idején, a történelem folyamán. Azután beleesett a nemzetbe a hűbériség, a rendiség és olyan ellentéteket teremtett a magyarság tagjai között, hogy még ma is erről koldulunk. Az Ausztriával való együttélés alatt nem volt szabad nemzetről beszélni, a kiegyezés után loyalitásból nem illett, így történt, hogy az Árpádok óta most kezdünk először nemzet lenni. Dicsőséges háborúinkat vagy a közvetlenül megtámadott népi életösztön mozdulata, vagy egy-egy erős központi hata lom szervező és fegyelmező tekintélye írta történelmünk ragyogó lapjaira; a muhipusztai és mohácsi vész és vesztett háboiúink mutatják meg igazán hosszú nemzeti széttagoltságunk kemény és fájdalmas igazságát. Legfőbb bizonyíték a kommunizmus volt arra, hogy nemzeti létünk a nemzeti keretek negyvennyolcadiki megteremtése után hét évtizeddel az öntudat kezdő sebességéig sem ért el. Nem csoda, nem is szégyen, csak szerencsétlenség, hogy a német és olasz egyesülés abban az időben lezajló, vagy megkezdődött példája nyomán nem tudíuk a nemzeti gondolatot kiépíteni, tartalommal megtölteni, boldogok voltaksokaD, mert olcsó volt az élet, de senki sem törődött vele, hogy a magyarság milliószámra vándorolt ki, nem kérdezték, miért. Egymással, egymásért dolgozni, a magyar testvéri egyenlőséget minden vonalon megvalósítani s ennek előfeltételéül a nemzeti jövedelem elosztását arányosabbá tenni, minden újszülött egyenlő esélyét biztosítani az életre, a népi műveltséget feljebb emelni; — van itt beszélni és tennivaló. Az elesett és a nemzethez csak közjogilag tartozó rétegeket bevezetni a nemzet teljességébe, s ezáltal megteremteni a nemzeti öntudatot, úgy, hogy minden magyar teljes felkészültségében egymaga képviselhesse a felemelt és nagyszerű magyarság minden tündöklő jellemvonását, szellemi és erkölcsi értékét; — van itt beszélni és tennivaló. Március tizenötödikének a nemzeti önvizsgálat és örökké fejlődő reformok napjának kell lennie. Minden év szigorú és könyörtelen mérlegelés legyen ezen a napon: közelebb jutottunk-e már a szükséges közjogi, gazdasági és művelődési reformok útján a teljes értékű nemEger, március 14. Eger város hazafias közönsége magyar lelkesedéssel készül március 15., a nemzet ünnepének megünneplésére. Elsősorban a magyar lélek ünnepe ez, a szabad, független, szárnyaló magyar léleké, amely ezeréves múlt dicsőségének, szent és hős emlékeit melengeti az ünnepléssel, — töretlen és törhetetlen fel- készültséggel áll készen minden eshetőségre, amelyet a komor jelen hozhat, — s hittel, bizakodással tekint a jövendőbe, amelyet a múlt példáján a jelen kemény és okos munkája készít elő új évezredre. Ez a magyar lőlek él Egerben, s féltő gonddal őrzi minden időkben a magyar nemzet szabadságát, amelyért ezer éve küzd, s amelyet sokszor oly bőven kiontott vérrel védelmezett. Az egész magyar földön szent és nagy ünnep a magyar szabadság ünnepe, mégis Egerben ez az ünnep is különösen nagy és különösen magyar, mert itt Dobó vára maga is, s a vár földalatti folyosóiban elesett hősök csontjai hirdetik az örök példát: hogyan kell megvédeni — ha kell, az életünk és vérünk feláldozásával is — a magyar szabadságot. Az idén az erdélyi részek visz- szatért magyarjai már együtt ünnepelik velünk a nemzeti ünnepet. Gondoljunk arra, hogy négy évvel ezelőtt még a Felvidék, Kárpátalja, s Erdély magyarjai milyen kevés reménnyel mertek gondolui a ma beteljesedő szép álmunkra: hogy együtt van már, együtt örvend, együtt hisz és együtt bízik a nagy magyar család nagy része már, s együtt ad hálát a magyarok Istenének. Az istentiszteletek sorrendje Március 15.-én délelőtt 9 órakor a nemzeti ünnep alkalmából hazánkért ünnepélyes istentisztelet lesz a főszékesegyházban. A református egyházközség d. e. 9 órakor tartja ünnepi istentiszteletét. — Az evangélikusok délelőtt 9 órakor tartják ünnepi istentiszteletüket. zetfogalomhoz. így lesz március tizenötödike eleven nemzeti nap, több, mint megemlékezés: örökké ható, munkára serkentő, lelkiismeretet ébresztő valóság és élet. A város társadalma délután négy órakor a Kossuth-téren, a városház előtt gyülekezik a nemzeti ünnep megülésére. Itt Jávori Ferenc MÁV osztálymérnök tartja az ünnepi beszédet. A Kaszinó március 15- i vacsorája Este 8 órakor a Kaszinó Egyesület dísztermében a hagyományos március 15-i ünnepi vacsora kezdődik, amelyen a Kossuth-serleggel Lojdl István tb. főszolgabíró mond ünnepi köszöntőt, az ifjúság részéről pedig Szalay Viktor joghallgató és Matisz József közigazgatási tanfolyam hallgató beszél. Ünnepség a tűzoltóknál Az egri Tűzoltó és Mentőtestület délelőtt 7211 órakor tartja hazafias ünnepélyét, ahol Breznay Imre, Hevesvármegye volt tűzrendészeti felügyelője mond megemlékezést. Az iskolák és intézmények ünnepségei. — Az Angolkisasszonyok egri érseki rk. leánylíceum és tanítőnőképző-intézete március 15-én délután 5 órakor a díszteremben tartja hazafias ünnepségét a következő műsorral: Liszt: Ünnepi dal, énekli a kar. Szathmáry: Privigyei tót menyecskék, szavalja Vass Lenke III. o. n. Ünnepi megemlékezést mond Csák Magda V. o. n. Horváth: Magyar ábránd, zongoián Matirkó Gizella I. o. n. Áldott székely asszony, előadja Ladó Erzsébet IV. o. n. Ahol nem ünnepelhetnek. I. felv. színmű. Előadják az I—II. o. n. Kodály: Ének Szent István királyhoz. Karének. Szózat. Az énekszámokat Huszthy Zoltán orsz. karnagy vezényli. — A Ciszterci Rend Egri Szent Bernát Gimnáziuma március hó 15-én szombaton délután 6 órakor az intézet tornacsarnokában rendezi hazafias ünnepélyét. Műsor: Petőfi—Hubay: Talpra magyar! Énekli az intézet énekkara. Vezeti Rássy Paulin tanár. Ünnepi szavak. Mondja dr. Palos Bernardin igazfl nemzeti ünnep rendje Egerben Ünnep a Kossuth-téren
