Eger - napilap, 1941/1
1941-02-17 / 27. szám
Eger, LIZ évfolyam, 27. szám. Trianon 22, 1941. február 17, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. ÉH A 8 FILLÉR ♦ Hétfő * VÁRMEGYEI POLITIK*! NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ÄTÄL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Az Interpellációs fog Parlamentáris kormányrendszerekben a törvényhozók egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb jogosítványa az, amely interpellációk előterjesztésére nyújt módot. Az országgyűlés házaiban ugyanis csak a napirendre tűzött anyaghoz szólhatnak hozzá a törvényhozók. Viszont a mindennapi élet igen gyakran felvet különböző problémákat, amelyek pillanatnyilag nem szerepelnek az országgyűlés napirendjén. A törvényhozóknak ilyen esetekben is módot kell nyújtani arra, hogy ezeket a leghivatottabb fórum: a Ház színe elé tárhassák s a nyilvánosság előtt gyakorolt kritikával intézzenek kérdést a kormányhoz, vagy annak egyik tagjához, hogy a szóban forgó ügyben mi az álláspontja és milyen intézkedéseket szándékozik foganatosítani ? Az interpellációs jogot az ország- gyűlés mindkét házának tagjai gyakorolhatják. A súlypont mégis természetszerűleg a képviselőház interpellációs jogán van, egyrészt azért, mert a miniszteriális felelősség itt erősebben kidomborodik, másrészt azért, mert a képviselőházban vitatkoznak egymással a pártok, politikai elvek, esetleg világnézetek is. Az interpellációs jog tehát lényeges jellemvonása a népképviseleten nyugvó kormányzati rendszernek. Világos azonban, hogy — mint minden jog — ez is kötelességeket ró a képviselőkre. Azt a kötelességet, hogy valóban csak az ország nyilvánossága elé tartozó, lényegbe vágó, elvi szempontból is jelentős kérdéseket tegyenek szóvá a Ház üléstermében. A törvényhozói lelkiismeretnek számadást kell tartania önmagával interpellációjának bejegyzése, és elmondása előtt: használ-e az ügynek, használ-e az országoak a legnagyobb nyilvánosság igénybevétele? Mert ha a feltett kérdések ezekbe a szempontokba beleütköznek, akkor már interpellációs joggal való visszaélésről van szó, ami nem emeli, sokkal inkább lejáratja a parlamentarizmus tekintélyét,— sőt a józanul gondolkodó közvélemény előtt magát a szenzációt hajhászó képviselőt is. Legutóbbi időben, sajnos, többször voltunk tanúi ilyen jelenségeknek. Nem egyszer fordult elő, hogy az ország érdekeit érintő, elsőrendű külpolitikai kérdésektől kezdve le egészen a legkisebb jelentőségű helyi problémáig, mindent interpelláció formájában kívántak szóvá tenni egyes képviselők. Gyakran ugyanarról a problémáról jegyzett be interpellációt egy párthoz tartozó nyolc-tíz képviselő, — s a házszabályok és parlamenti gyakorlat adta jogát nem közérdekű kérdések felállítására,hanem személyes támadásokra, viharok keltésére, szenvedélyes jelenetek kirobbantására használta fel. így állott elő az a helyzet, amikor egy-egy parlamenti ülésre 60—80, sőt százon is felüli interpellációt jegyeztek be. Erre a beteges, elsőrendű nemzeti érdekeket sértő jelenségre mutatott rá Teleki Pál gróf miniszterelnök válasza, amelyet éppen az interpellációs joggal való visszaélés ügyében adott. Megállapította, hogy az interpellációs jog újabb keletű értelmezése nem egy esetben komolyan veszélyezteti az ország belső nyugalmát és külpolitikai érdekeit Eger, február 17. Heves vármegye közigazgatási bizottsága szombaton délelőtt tartotta rendes havi gyűlését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. A tiszti jelentések során dr. Ilii- nyi László vm. h. főjegyző felolvasta az alispán beszámolóját az elmúlt hónapról. Nagy figyelmet fordított a jelentés az árvízveszedelemre és ismertette a veszedelem leküzdése érdekében kiadott és foganatosított rendelkezéseket. A jelentéshez elsőnek Plósz István országgyűlési képviselő szólt. Ismételten rámutatott arra, hogy az OFB házhelyeket vízjárta helyeken osztották ki. Aldebrőn például olyan helyen épült az új háztelep, ahol a nép köztudomása szerint valamikor hatalmas tó terült el. Ezekre a helyekre vagy betör a víz, vagy az építés óta nedvesek a házak a szivárgó talajvíztől. Intézkedni kellene, hogy hatósági szakértők vizsgálják meg az OFB-s földeket, alkalmasak-e építkezésre. Krisztián Imre az árvízveszedes kedvezőtlen megvilágításba helyezi magát a parlamentarizmust is. Az ország közvéleménye nagyon világosan látja ezt s mint a miniszterelnök megállapította: kellő értékére szállítja le ezeket az interpellációkat. Sőt, ami ennél is több, a józan magyar közönség többsége leghatározottabbn helyteleníti és elítéli a képviselői jogokkal történő ilyen visszaélést. Helyes tehát a kormánynak az az álláspontja, amely szerint a közérdekellenes interpellációkra mellőzik az azonnali érdemi választ, — mert ilyen esetben úgy sem komoly tárgyalásról, csak zavart keltési szándékról van szó. Ha pedig így sem lehetne megszüntetni a mutatkozó visszásságokat: jöjjenek az erélyesebb házszabálymódosító intézkedések. Mert az ország érdekei nem szenvedhetnek csorbát egyesek feltűnési viszketegsége miatt. lemmel kapcsolatban a törvényhatósági utakra hívta fel a figyelmet. Hedry Lőrinc dr. főispán a felszólalásokra adott válaszában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Mátra és a Bükk vízlevezetése teljesen szabályozatlan. Amikben a megáradó hegyi patakok lefolynak, azok nem medrek. Itt egy átfogó és minden körülményre gondosan tekintő tervre van szükség, hogy a vármegye lakossága megszabaduljon a most már évről évre visszatérő rettegéstől és tekintélyes károktól. A kis vizitársulatok torzsalkodásai nem használnak a védekezés komoly ügyének. Megállapította végül az elnöklő főispán, hogy az OFB házhelyek kiosztása valóban a legszerencsétlenebbül történt. Beniczky Elemér ismételten hangoztatta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a hordalékfogó gátak épí tésére, mert ezekkel csökkenteni lehet a patakmedrek eliszapolódását. A vita után a bizottság letárgyalta a többi tiszti jelentést és a tárgy- sorozatot. haDgján emlékezett meg Csáky István külügyminiszter elhunytáról. — Magyarország újjáépítése — mondotta többek között — ismét megkívánta a maga áldozatát. A nemzet legmélyebb részvéte kisérte utolsó útjára Csáky István gróf külügyminisztert, aki nemcsak mint államférfi tűnt ki kitűnő képességeivel, önfeláldozó munkaszeretetével és ragyogó képzettségével, hanem mint magyar férfi is, jellemének nagyságával, életének tisztaságával, az elsők között volt. Amikor most hangot adok a vármegye közönsége osztatlan, nagy gyászának, indítványozom, hogy ezt a gyászt a mai ülés jegyzőkönyvében örökítse meg a kisgyűlés, egyben bejelentem, hogy a haláleset alkalmából a törvényhatóság részvétét táviratban fejeztem ki az elhunyt külügyminiszter özvegyének. A kegyelettel emlékező szavakat állva hallgatták végig a kisgyűlés tagjai. Ezután dr. Hedry Lőrinc főispán örömmel jelentette be, hogy a honvédelmi miniszter előterjesztésére a kormányzó dicsérő elismerésben részesítette Okolicsányi Imre alispánt. Tiszta és nagy örömet érez a vármegye közönsége a megérdemelt kitüntetés alkalmából s amikor ezt az érzést tolmácsolja, kívánja, hogy sokáig, egészségben viselhesse az alispán az elismerő kitüntetést. Okolicsányi Imre alispán közvetlen szavakkal köszönte meg a jókívánságokat. — Ha kitüntetés ért — mondotta — annak tudom be, hogy a vármegye népe a hátam mögött áll és tisztviselői kara oda- adóan támogat. A vármegyei tisztikar a közgyűlés után üdvözölte az alispánt A közgyűlés befejezésével az alispán hivatali helyiségében gyülekeztek a vármegyei tisztviselői kar tagjai, hogy kifejezést adjanak örömüknek és jókívánságaiknak Okolicsányi Imre kitüntetése alkalmából. A tisztviselői kar élén dr. Illinyi László vm. h. főjegyző üdvözölte az alispánt és tolmácsolta jókívánságaikat. A szó nem sokat jelent — mondotta többek között — ha nincs mögötte érzés, de sokszor a szó nem is elég, hogy kifejezésre juttassa a szív mondanivalóit, szebben beszél egy A vármegye gyásza Csáky Istvánért Délelőtt 11 órakor tartott ülést. a kisgyűlés Az elnöklő főispán bevezető szavaiban a kegyelet és a fájdalom Hedry Lőrinc főispán: Egységes, nagyszabású terűre uan szükség a fTlátra és Bükk uízleuezetése céljából Érdekes felszólalás az OFB házhelyek ügyében
