Eger - napilap, 1941/1

1941-02-14 / 25. szám

Eger, LIL évfolyam, 25, szám. Ara 8 fillér # Péntek ♦ Trianon 22 1941. február 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pangó 50 fillér, negyedévre i pengó. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBMEQYE1 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL. Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Fennállásának 60 éues jubileumát ünnepelte ma a csendőrség Eger, február 14. Hatvan évvel ezelőtt alakult meg a m. kir. csendőrség intézménye. Azóta a magyar csendőr nemcsak Magyarország szemében, hanem úgy­szólván az egész művelt világ előtt a legelső, a legmegbízhatóbb és a legjobb szellemű közbiztonsági és közigazgatási karhatalmi szervezetté emelkedett. A magyar vidék szinte el sem képzelhető már csendőr nélkül. A lengő kakastollas, szuronyos, daliás csendőr az ország minden táján megnyugtató, szilárd alapja a köz- biztonságnak, a rendnek és nyuga­lomnak, őrzője a polgárság élet- és vagyonbiztonságának, képviselője és megszemélyesítője az államhatalom erejének és tekintélyének. A Felvidék felszabadult magyar­jai, Erdély visszatért magyar fiai ép­pen ezért a honvédség dübörgő léptű csapatai mellett a kafeasíolias csendőröket köszöntötték a legna­gyobb lelkesedéssel, mert a béke­beli magyar erőnek, Nagymagyar ország államhatalmi tekintélyének, uralmának visszatérését látták a csendőrök megjelenésében. Az egész magyar nemzet együtt ünnepli maa csendőrökkel a csend- őrség fennállásának 60. éves jubi­leumát. Ebből az alkalomból február hó 13-áD, csütörtökön a magyar csend­őrség látta el a budai Várban a díszőrséget. Pénteken ismét a csend­őrség vonult fel a díszőrségre és ez az őrségváltás ünnepi külsőségek között, zeneszó mellett történt meg. Egerben pénteken délelőtt 9 óra­kor a jubileum alkalmából ünnepé­lyes hálaadó szentmise volt a mi­noriták templomában. A szentmisét Frindt Jenő apát, kanonok, ezred- lelkesz mutatta be nagy papi segéd­lettel. A szentmisén megjelentek a m. kir. csendőrség egri alakulatai­nak tisztikara, altisztjei és legény­sége, továbbá az ünneplő közönség. Délelőtt féltizenegy órakor a csendőrlaktanyában jubileumi ün­nepélyt tartottak, s itt Hubay Osz­kár m. kir. csendőrőrnagy, osztály­parancsnok-helyettes méltatta a nap jelentőségét. Délben díszebéd volt a Kaszinó étteremben. Az Eger patak szintje 12 óra alatt 170 centiméterrel nőtt További áradásnál veszély fenyegeti a főkáptalan sertéshízlalóját — Ä felsőtárkányi-űt baloldalánál a víz ellepte a területeket — Nagy földomlás a Verőszalánál — A Kertekalja utcai partfal megcsúszott és hat ház melléképületeit megrongálta Eger, február 14. Az olvadás, majd a tegnap dél­után megindult bőséges esőzés fel­idézi Egerben és környékén az el­múlt veszedelmes árvíz emlékeit. A veszély most még nem olyan nagy, mint az elmúlt év áprilisában, a szokatlanul magas hó olvadásakor, amikor az Eger patak szintje 2 30 méterrel nőtt a szokásos szint fölé, de, ha az időjárás tovább is ilyen bőséges csapadékot hullat, ismét fel kell készülni a komolyabb eshető­ségekre. Az Eger patak tegnap este óta ma hajnali 4 óráig 170 centiméter­rel emelkedett, annak ellenére, hogy Eger fölött több helyen kiöntést okozott. így ismét elöntötte és alá­mosta az utat a Szarvaskő község előtti vasúti aluljárónál. Ez a pont most már évről évre veszélyeztetett része az Egeitől észak felé induló közlekedésnek. A mentőket kihívták Bélapátfalvára, de Szarvaskő előtt kénytelenek voltak visszafordulni az említett akadály miatt. Bátor felé vették útjukat, azonban itt is fél méteres vízen kellett átgázolniok, mig céljukhoz értek. Szarvaskőből egyébként jelen­tették a kora reggeli órákban a tűzoltólaktanyában készenlétben álló őrségnek, hogy az ár szintje éjszakai 2 óra őta változatlan. Ez annyit jelent, hogy Eger helyzete ma dél­után 2 óráig föltétlenül biztosított. További 20—30 centiméteres viz- emelkedés elsősorban a főkáptalan sertéshizlalóját fenyegeti elöntéssel, úgy, hogy a sertések elszállításáról gondoskodni kell erre az esetre. A viz a Hold utca környékét ve­szélyezteti. A tavaly óta végzett déli patakszabályozások a Sas út kör­nyékét feloldották a veszély alól. Ma reggel nagyobb szabású föld­műszaki mentésre. A Verőszalának Kertekalja utcai partfala nagyobb hosszúságban megindult és a Verő- szala 228. sz. házban Barta Mihály istállójára szakadt. Itt egy lovat kellett kiszabadítani. A partfal öt­hat ház melléképületeit tette tönkre. csuszamláshoz hívták a mentőket | A Laskó kilépett medréből a Tárnánál nagy a veszély Az olvadás és esőzések a Tárná vizét is rendkívül felduzzasztották. A patak több helyen kiöntött. Recsk község főutcáján 70 centiméteres víz áll. De fenyegeti az ár Terpes és Szajla községeket is. A hatóságok értesítették a hevesi főszolgabiró- ságot, hogy a Tárnán óriási víztömeg lezúdulása várható, amely az alsó folyásnál nagy bajokat okozhat. — Ugyancsak kritikus a helyzet Tarna- zsadányhan. Ma délelőtt érkezett jelentés sze­rint a Laskó patak a jégtorlaszok miatt megáradt s a Sarud és Új- lórincfalva közötti úton lévő hídtól 1 kilométernyire kilépett medréből. A jégtoriaszok szétrobbantása folya­matban vau. Mint ma délelőtt jelentik, az Eger patak kiáradt Makiárnál és elöntötte a közeli réteket. Hedry Lőrinc dr. főispán, Okolicsányi Imre alispán és Erdős József, az államépitészeti hivatal főnöke a helyszínre mentek a helyzet tanul­mányozására. Éjszakai árvízszolgálat a közigazgatásban A helyzetre való tekintettel a vármegye alispánja elrendelte az éjszakai árvízkészültséget a köz- igazgatásban. Okolicsányi Imre alispán rendelete az árvízveszély elhárításáról Okolicsányi Imre alispán a kö­vetkező körrendeletét bocsátotta ki a főszolgabirákhoz és polgármeste­rekhez az árvízveszély leküzdésére: Az árvíz elleni védekezés ügyé­ben — hivatkozva az előző években kiadott rendeleteimre — felhívom az összes járási főszolgabirákat és a két megyei város polgármesterét, hogy a hatóságaik területén esetleg létező magánöblözetű és községi védőművek érdekében teendő óv­intézkedéseket szigorúan ellenőriz­zék és az e részben tapasztalt hiá­nyok, vagy mulasztásokkal szemben kellő eréllyel lépjenek fel és arról hozzám esetről-esetre tegyenek je­lentést. — Különösen figyelmükbe ajánlom e végből a felső és alsó, valamint az északi tarnavölgyi vizi- társulatokat, a Poros- és Kalapos-éri csatornát, a Tárná és Zagyva folyó- nak egész hosszát, valamint a Bene és Gyöngyös patakokat, amelyek tapasztalat szerint árvízveszéllyel leginkább fenyegetnek. Az illetékes fószolgabirák és polgármesterek fel­adatában áll az előzetes intézkedé­seket már jó előre megtenni. Eger megyei város polgármesterét a vá­ros belterületén átvonuló patak véd műveinek jókarban tartására külön is figyelmeztetem. Felhívom tehát az érdekelt fő­szolgabirákat, hogy a társulatok vá­lasztmányaival egyetértőig a viz- emelkedés és a veszély növekedésére vonatkozó jelentések közhírré tételét a legkiterjedtebb módon végezzék el. Ezzel egyidejűleg — felmerülő szükség esetén — a törvényhatóság területén lévő töltésvonalak védel­mére vonatkozólag a következőket rendelem: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó Társulat Po­roszló Kisköre töltés vonalán a vé delem vezetésére dr. Szvetitska An­tal hevesi helyettes főszolgabírót, az alsó szabolcsi, valamint a közép- tiszai ármentesítő társulat tisza- szőllősi töltés vonalára és a ráboly- poroszló-újlőrincfalvai ármentesítő töltés vonalára dr. Ficzere Jenő tiszafüredi főszolgabírót, az Erk és Tarnaőrs községek határában lévő védgátakra dr. Gröber Ferenc gyön­gyösi főszolgabírót, a Hevesveze- kény, Tarnaszentmiklós és Pély községek határaira nézve dr. Szabó Gyula egri főszolgabírót, a Zagyva folyó hatvani szakaszán vitéz Tö- mösváry János hatvani főszolgabí­rót bízom meg. Egyidejűleg figyelmeztetem neve­zetteket, hogy abban az esetben, ha a védművek megoltalmazására a társulat ereje netán elégtelennek mutatkoznék, úgy a védelem tekin­tetében szükségesnek látszó intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents