Eger - napilap, 1940/2
1940-08-12 / 127. szám
1940. augusztus 12. E G E R 3 szólította fel az ellenszegülő napszámost. Kelemen István ekkor sem távozott, hanem torkaszakadtából ordítani kezdett, majd nekiugrott a rendőrnek és ütni kezdte. A rendőr elhárította az ütéseket, majd a dühös támadó ellen kénytelen volt fegyverét használni. Kirántotta kardját és egyetlen vágással harcképtelenné tette Kelement, aki jobb kezének csuklóján sérült meg. A rendőr is szenvedett kisebb sérülést. A büntető eljárás megindult a rendőr támadója ellen. Megszüntetik a nem életképes egyesületeket Az ország területén túlságosan sok az egyesület s a legkülönfélébb célkitűzésekkel valósággal gombamódra szaporodnak ezek a társadalmi, szociális és tudományos egyesületek. Igen sokról azt sem lehet tudni, hogy csak névlegesen, vagy tevőlegesen működnek-e. A belügyminisztériumban most elhatározták, hogy ezen a téren végre rendet teremtenek s azokat az egyesületeket, amelyek nem életképe" sek, egyszerűen feloszlatják. Rövidesen felhívják az egyesületeket, hogy tagdijaikat pontosan szedjék be. Ha kiderül, hogy valamely egyesületnek alig számbave- hetó főnyi tagja van, a tagdijakból befolyó jövedelme pedig alig valami, tehát életképtelen, felszámolják. Megállapították a gyógyszerészképzés új rendjét A Kormányzó a közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a gyógyszerészhallgatók egyetemi kiképzéséről szóló szabályzatot megerősítette. A megerősítéssel életbelép az új rendszer a gyógyszerészhallgatók kiképzésében. A szabályzat szerint a gyógyszerészi tanfolyam nyolc félévből, te- tehát négy évfolyamból áll. A négy évből kettőt az egyetemek bölcsészeti, illetőleg mathematikai és természettudományi karán, kettőt pedig az orvosi karon tölt el a gyógyszerészhallgató. Az egyetemi felvétel egyik lényeges kelléke a latin nyelvi érettségi. A tulajdonképeni kiképzés azonban nem négy, hanem öt évig tart. Az első évfolyam, — tehát két félév — elvégzése és a sikeres kollokvium után a hallgatónak legalább 12 hónapig kell gyakorlatot folytatnia a minisztériumok által kijelölt gyógyszertárak valamelyikében. Csak ha a gyakorlati évet el- töltötte és az előszigorlatot sikeresen letette, vehető fel a hallgató a második évfolyamra, illetőleg a harmadik félévre. Az előszigorlaton kívül még három szigorlatot is kell tennie a hallgatónak, mégpedig az egyetemi második, harmadik és negyedik év végén. Eredményes szigorlat nélkül érvényesen nem hallgathatja a hallgató a következő szemesztert. A nyolcadik félév hallgatása és sikeres kollokvium után a hallgató végbizonyítványt kap s a végbizonyítvány kiállításától számított 4 éven belül kell letennie a III. szigorlatot, mert különben a gyógyszerészi oklevél megszerzéséhez való jogát elveszti a jelölt. Szétdarabolt a vonat egy öngyilkos munkást a mezőkövesdi pályaudvar közelében Szombaton hajnalban három és négy óra között megdöbbentő ön- gyilkosság történt a mezőkövesdi pályaudvar közelében. Farkas József 21 éves gyári munkás, mezőkövesdi lakos a Budapest felől Miskolcra tartó személyvonat elé vetette magát. A mozdonyvezető tehetetlen volt a borzalmas halálugrással szemben s hiába igyekezett a már lassított sebességgel haladó vonatot lefékezni. Nem akadályozhatta meg, hogy Farkas Józsefet szét ne darabolják a szerelvény kerekei. Az öngyilkosság után az utasok és a szerelvényen szolgálatot teljesítő vasutasok leugráltak s megborzadva látták a sínek mentén elterülő hulladarabokat. Az öngyilkossággal kapcsolatban lefolytatott csendőrségi vizsgálat megállapította, hogy Farkas József gyógyíthatatlan betegsége miatt vált meg az élettől. Pénteken este többször megfordult a mezőkövesdi pályaudvar épületében, és izgatott viselkedéséből mindenki arra következtetett, hogy valakire vár. A kora hajnali órákban, amikor végleg elhatározta az öDgyikosságot, a pályaudvartól néhány száz lépésre az árokba feküdt és onnan a vonat elé ugrott. — Tiszafüreden felépült a a gyümölcscsomagoló. A járás gyümölcstermelő közönségének nagy örömére Tiszafüred piacán felépült a régen óhajtott gyümölcscsomagoló csarnok. Az állami segítséggel emelt, tetszetős külsejű épület 20 méter hosszú és szinte látványossága a nagyközségnek. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. Dr. Fali Endre: Jogunk Erdélyhez. Bocsáss meg, barátom, hogy hosz- szasan válaszolok leveledre, de sajnos, nincs időm ahhoz, hogy röviden írjak, — Seneca e tréfásan bölcs mondása jut eszünkbe, amikor dr. Fali Endre — Jogunk Erdélyhez című, mindössze 68 oldalas füzetét olvassuk. E kérdésről foliansok, testes nagy könyvek jelentek meg, hiányzott azonban egy ilyen könyv, amelyik összefogja az egész problémát, megadja tökéletes történelmi hátterét, kifejti minden részletét, összefüggését, s mindezt ilyen meglepően kis terjedelemben teszi. Ma nincs égetőbb, izgatóbb, időszérűbb sorskérdése a magyarságnak ennél, de a hazai és külföldi közönség nagy részének nincs ideje e bonyodalmas s nehéz kérdés könyvtárnyi stúdiuma átnézéséhez, amiért is hézagpótló s pótolhatatlan Fali Endre könyve. Nehéz feladat volt ezt az óriási anyagot, az érvek e sokaságát úgy tömöríteni egy kis könyvbe, hogy az magában foglaljon mindent. Dr. Falinak e szinte lehetetlen feladat azért sikerült tökéletesen, mert egyrészt, mint a Magyar Revíziós Liga igazgatója összegyűjtötte e probléma egész anyagát s mert szinte benne élt ennek historikumá- ban, — biztoskezű ura témájának; másrészt mert pompás magyar stílusa, könnyed s mégis színvonalas előadásmodora, összefogó módszeressége lehetővé tette, hogy e miniatűr teljes kimerítő, tökéletes képet nyújtson. E mű — amely nem terjedelménél, de tartalmánál fogva érdemli meg a „mű“ nevet — megdönthetetlenül bizonyítja, hogy Erdély Magyarország elválaszthatatlan szerves része. Ezt bizonyítja a a könyv ama fejezete, amely Erdély egész történelmi kialakulását adja, továbbá a jó későn felbukkanó és lassanként beszüremkedő nomád románok históriáját megjelenésüktől kezdve a jogokban való teljes ré- szeltetésükig. Bizonyítja a geopolitikai törvényszerűségekkel, amelyek Erdélyt Magyarországhoz kapcsolják. Erdély nemzetiségi megoszlásának s a néprajzi összefüggésnek ismertetésével. A Kárpátok védelmi vonala jelentőségének s ama szerepének ki- domborításával, amely lehetővé tette, hogy Magyarország önmagát, s ezen keresztül Európa civilizációját, nyugalmát, egyensúlyát megvédhesse a Keletről újra s újra előtörő imperialista törekvés ellenében. Magyarország és Erdély gazdasági egységének beigazolásával, amelynek hátterében igen érdekesen mutatja a szerző, hogy mig a magyar uralom minden jogban részesítette a románokat, gazdasági törekvéseiket istápolta, addig Románia a magyaroknak nemzeti létéből, nyelvéből való kiforgatására törekedett, s gazdasági tönkretételét kezdte meg. Fontos jogcím a nagy magyar kultúrfölény és az erjsm-, FERENCJOZSEF KESERÜVIZ kölcsi színvonal ama óriási különbsége, amelyek külföldi és román tekintélyeknek a román erkölcsöt jellemző idézetei támasztanak alá. E kiváló kis könyv igazságait ügyes térképek teszik szemléltetővé. Három korszerű állategészségügyi gázkamrát állít a vármegye Heves vármegyében igen sűrűn fordul elő az utóbbi időben a rüh- kór, különösen a lovaknál. Ennek meggátlására az állategészségügyi hatóságok messzemenő intézkedéseket foganatosítottak. Egyben elhatározta a megye vezetősége, hogy a központi fekvésű helyeken korszerű gázkamrákat állít fel a rülikór gyógyítására. A terv szerint Kaiban, Hatvanban és Tiszafüreden állítanak fel ilyen gázkamrákat. Az idevonatkozó javaslatot és a költségeket augusztus 16.-án fogja tárgyalni a vármegye kisgyűlése. — 75 éves a budapesti állatkert. 1865. agusztus 22-én, hetven öt évvel ezelőtt megalakult a Pesti Állatkert Rt. Ferenc József a schön brunni állatkertből 23 állatot aján dékozott a budapesti vállalkozásnak Közben elkészültek az állatkert építményei és 1866. augusztus 9-én elkövetkezett a megnyitás napja. Nagy ünnepélyt rendeztek gazdag programmal, beszédekkel és negyven krajcáros belépő-jeggyel. Később a belépő-jegyek árát harminc krajcárra csökkentették. A megnyitáson a Nemzeti Dalkör „szabatos és ízléssel előadott dolgokkal mulattatta a közönséget“ — tehát az állatkerti hangversenyek egyidősek magával az állatkerttel. Augusztus 22-én Erzsébet királyné is meglátogatta az állatkertet és egy zsiráfot ajándékozott a gyűjteménynek. Az állatkertben ekkor tizenegy nagyobb és több kisebb épület volt. Az első ismertetésben magyarított állatneveit olvashatunk. Ilyenek: zsebők, mozgor, jegér, rémke, nyarga (strucc) jenesföd, papádu, dögönc, (hiéna) kajba stb. Ma bizony már alig tudjuk, mit jelentenek ezek a furcsa nevek. — Az egri törvényszék elnöke versenytárgyalást hirdet tüzelőszer szállítására. Az egri törvényszék elnöke a törvényszék, ügyészség, valamint az egri, gyöngyösi, hatvani, hevesi, pétervásári és t.-füredi járásbíróság számára az 1940. júl. 1-től 1941. jún. 30-ig terjedő időre szükséges fűtőanyag szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdet. Az ajánlatokat az egri kir. törvényszék elnöke címére (I. em. 36. ajtó) 1940 augusztus 17-én reggel 9 óráig kell benyújtani, vagy beküldeni. A pályázni óhajtók a részletes felvilágosításokat az egri törvényszék I elnöki irodájában kaphatják meg
