Eger - napilap, 1940/2

1940-08-07 / 124. szám

Eger, LI. évfolyam, 124. szám A R A 8 FILLÉR ♦ Szerda ♦ Trianon 21. 1940. augusztus 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Bossy román kővet elutazott Budapestre a magyar területi követelések tárgyalására Bukarest, augusztus 7. (Stefani.) Bossy római román kö­vet, akinek feladata, hogy Magyar- országgal tárgyalásokat folytasson, tegnap este elutazott Budapestre. Előzőleg Bossy követ hosszas ta­nácskozást folytatott Manoilescu külügyminiszterrel. (MTI.) A bolgár és román határkiigazító bizottságok ma este Krajovában megkezdik a tárgyalásokat fi Futárától újabb 600 mázsa búzát eszközölt ki Egernek a polgármester Eger, augusztus 7. Eger város búzatermelése olyan csekély, hogy mindig a közeli búza­termő vidékekről szerzi be búza- és liszt-szükségletét. A rendkívüli vi­szonyok következtében azonban a kormány zárolta a búzát és külön szervre, a Futurára bízta elosztá­sát. Ilyen körülmények között a város vezetőségének kell gondos­kodnia az egri malmok búza-szük­ségletéről, hogy liszthez jusson az egri közönség. Tavasszal dr. Kálnoky István polgármester egy ízben már hatha­tósan közben járt a Futura vezető­ségénél, ahol megértéssel fogadták Eger kérését és kiutalták a szük­séges mennyiségű búzát az egri malmoknak. Most újból gondoskodni kellett Eger búza-ellátásáról és a polgár- mester budapesti utazása során tár­gyalást folytatott a Futurával. Az eredmény ismét kielégítő, mert a Futura 600 mázsa búzát utalt ki Eger részére. Ezt egri malom fogja felőrölni és átadni a pékek és a kereskedelem utján Eger közönsé­gének. Az új árpa és lisztárak A termésértékesítési kormányren­deletet egészíti ki az árellenőrzés or­szágos kormánybiztosának a hiva­talos lap vasárnapi számában meg­jelent két rendelete. Az egyik rendelet az árpa árait állapítja meg. Kimondja, hogy a középminőségű takarmányárpa leg­magasabb termelői ára 19 pengő, a legalább 65—66 kilogramm fajsúlyú, elsőrendű takarmányárpa legmaga­sabb termelői ára 20 pengő. A ki­zárólag hántolásra és kávé előállí­tására szolgáló, legalább 68 kilo­gramm fajsúlyú ipari árpa legmaga­sabb termelői ára 22 pengő, a sör­árpáé 24, az elsőrendű sörárpáé 25, a kiváló sörárpáé 26. A kereskedők az árakhoz legfeljebb 25 fillér ke­reskedői ártöbbletet számíthatnak. A másik rendelet az új lisztárak­ról intézkedik és kimondja, hogy a fehér lisztek 1989 augusztus 26-i fennállott árát minden malom mé­termázsánként legfeljebb 5‘6 pen­gővel emelheti, a búzakenyérliszt ára pedig minden malomban mé­termázsánként 2‘20 pengővel lehet magasabb a négyes búzalisztre 1939. augusztus 26-án fennállott árnál. Az egyéb őrlemények — takarmány- liszt, korpa — fennállott ára min­den malomnál 3 pengővel emelhető. A sötét búzaliszt legmagasabb ára minden malomnál 7 pengővel alacsonyabb a búzakenyérliszt most megállapított áránál. A malmok rozsőrleményeinek ára a termésér­tékesítési rendeletben meghatáro­zott rozsárak alapján a költségek hozzáadásával állapítandó meg. A búza és rozsőrleméDyek ára a búzának és rozsnak a termésérté­kesítési rendeletben megállapított havi áremelkedésének megfelelő ösz- szeggel havonta emelkedik. A vármegye hatvankét községében munkálkodott az elmúlt évben a Vöröskereszt Évi közgyűlést tartott a Vöröskereszt hevesmegyei választmánya Eger, augusztus 7. A Vöröskereszt hevesmegyei vá­lasztmánya augusztus 5-én, hétfőn délben tartotta évi rendes közgyű­lését a vármegyeháza tanácstermé­ben szépszámú érdeklődő jelenlété­ben dr. Hedry Lőrinc főispán el­nökletével. Az elnöklő főispán megnyitójában visszapillantást vetett a Vöröske­reszt huszonhat éves hevesmegyei múltjára. — Immáron huszonhat esztendeje annak, — mondotta, — hogy a világ történelmének egyik legmozgalma­sabb szakasza, sőt az ujabbkori tör­ténelemnek kétségtelenül legizgal­masabb fejezete megkezdődött és azóta egész életünkkel, minden mun­kánkkal, lemondásunkkal, sokszor aggodalmunkkal, és nélkülözésünk­kel történelmet írunk. Négy és fél éven át fegyverrel kezünkben cse­lekvő részesei voltunk az esemé­nyeknek abban a harcban, amelyet nemzetünk csak létéért és ősi birtok­állományáért folytatott; amikor pe­dig az árulás cselvetése kiütötte a fegyvert kezünkből és a rég lesben álló ellenségek darabokra szakítot­ták Szent István birodalmát, a tör­ténések szenvedő alanyaiként, — bízva az elbukott ügy igazában és az igazság feltámadásában, — iparkod­tunk hitünket, a jobb jövendőbe ve­tett bizodalmunkat megerősíteni. — Minden hazáját szerető magyar leg­főbb gondja volt, hogy az ország­csonkítás, betetőzve a maradék­országra is éhes szomszédok vas- gyürüjének fojtogatásával: elő ne idézze a csüggedést nemzetünkben, mert amelyik nemzet a jövőjében nem tud hinni többé, az már el is veszett. — A Gondviselésbe és igazságunk erejébe vetett hit fenntartása mel­lett azonban munkálkodnunk kellett azon is, hogy az erőforrásai nagy­részét elveszített haza át tudja élni a véglegesnek soha el nem ismert elnyomás idejét, meg tudjon erősöd­ni, sőt készülni tudjon arra az idő­re is, amikor erre az erőre szük­ség lesz. — Hálával adózunk a Gondviselés­nek, hogy a magyarság vezetőinek mindezen törekvései sikerültek és beteljesült rajtunk is, a győzőkön is a történelmi tapasztalat, amely sze­rint az életre való nemzetek köny- nyebben viselik el a vereséget, mint a győzelmet. Trianon a Magyar birodalomra szörnyű csapás volt, sokkal nagyobb a mohácsi vésznél, de egyben nagy iskola is, amely megmutatta erőinket, melyekről szin­te magunk se tudtunk. — A sírboltba zárt országban megindult a vérkeringés, egymás után; szinte a semmiből termettek elő a mezőgazdasági és ipari erő­tényezők, amelyek biztos gazdasági alapot adtak az országnak. — A legnehezebb feladat volt a nemzet katonai megerősítése, az erők teljességére való előkészítés; mert itt támasztottak legtöbb akadályt azok, akiknek okuk volt félni attól a pillanattól, mikor ismét fegyver lesz a magyar kézben. A nemzet erényei azonban minden akadályon át győzedelmeskedtek és ma büsz­kén tekintünk ütőképes hadseregünk pompás soraira. — A mi egyesületünk szervez­kedése szintén ebbe a feladatkörbe esett. A világháború után működé­süket megszüntetett községi fiók­egyletek egymásután alakultak újjá, 1986-ban megalakult a Választmány is, várva azt az időt, amikor a nem­zeti erők kifejtésében felajánlhatja szolgálatát. — 1938-ban, amikor Szent István jnbiláris évében szétpattant egy vo­nalon a trianoni bilincs, már nem voltunk szervezetlenek. 1939 tava­szán, Rákóczi népének visszatérése­kor, pedig készen állottunk.

Next

/
Thumbnails
Contents