Eger - napilap, 1940/2
1940-07-31 / 120. szám
2 EGER 1940. július 31. vonulásának időpontja után esedékes tartási hozzájárulás kötelezettsége alól mentes. Egészben vagy részben mentesíthető a munkaadó a tartási hozzájárulás kötelezettsége alól akkor, ha rendkívüli fegyvergyakorlatra maga is bevonult és üzletét ennek következtében csak lényegesen kisebb jövedelmezőséggel folytathatja, mentesíthető továbbá akkor is, ha üzletében ötnél nem több alkalmazottat foglalkoztat és hiteltérdemlóen igazolja, hogy a tartási hozzájárulás kiszolgáltatásával reá háruló megterhelés az üzlet jövedelmezőségével feltűnő aránytalanságban állana; végül mentesíthető a munkaadó a fenti eseteken kívül is, ha hiteltérdemlően igazolja, hogy a tartási hozzájárulás kiszolgáltatása reá nézve oly elviselhetetlen terhet jelentene, amely vagyoni romlásba juttatná. A kárpátaljai tanítók és tanítónők második egri továbbképző tanfolyamának hallgatói ünnepélyesen megkoszorúzták Gárdonyi sírját Csütörtökön véget ér a második átképző tanfolyam Eger, július 31. A kárpátaljai tanítónők és tanítók második egri továbbképző tanfolyama, amely a múlt hét vasárnapján kezdődött, csütörtökön ér véget. A hazatért ruthéu föld népnevelői a tanfolyamon különösen lelkes érdeklődést tanúsítottak a magyar történelem iránt, amelyet a cseh uralom teljesen kiforgatva és magyarellenes valótlanságokkal fűszerezve, tanított velük annakidején. Másodsorban a szőllészeti és borászati kérdések érdekelték őket legjobban Egerben, mert ők maguk is bortermelő hegyvidékről valók, különösen a beregiek és az ugocsaiak. Vasárnap délelőtt a továbbképzőtanfolyam hallgatói ünnepi érzéssel vonultak ki az egri vár öreg falai közé Gárdonyi Géza sírjához és a legnagyobb magyar tanítómester fejfájánál kegyelettel elhelyezték Kárpátalja felszabadult tanítóinak koszorúját. Az Egri csillagok halhatatlan írójának sírjánál Beregi Julia tartott igenszép előadást a nagy magyar íróról és az egri vár világtörténelmi dicsőségéről. Hétfőn a szőlészeti és borászati szakiskolát látogatták meg Barabás Sándor egri igazgatótanító vezetésével a rutén tanítónők és tanítók. Jankó István m. kir. szőllészeti és borászati főfelügyelő, igazgató értékes előadást tartott a szakiskola rendeltetéséről. Dr. Izsó Andor tanár kalauzolta a tanfolyam hallgatóit az intézet szőlőjében és gyakorlati magyarázatokat tartott az egyes szőlő- fajok termesztéséről. Végül megtekintették az intézet pincészetét és hangulatos borkóstoló fejezte be a tanulságos látogatást. Erdély nemzetiségei A trianoni békében Romániának juttatott 103.093 km2 nemcsak a földrajzi értelemben vett Erdélyt jelenti, hanem magában foglalja a nagy magyar Alföld keleti szegélyét, északon Mármaros egy részét és délen a Bánságot. A magyarság — bár jórészt városokban él, — sokkal jobban szaporodott, mint a hegyekben élő oláhok és így ma az Erdélyben élő magyarság már kiheverte azt a kb. 200.000 főnyi veszteséget, amit a román megszállás alkalmával elmenekült magyarok jelentettek számára. Erdély lakossága nemzetiségi szempontból igen kevert. Egységes képet csak a Székelyföld mutat. Még az 1930. évi román népszámlálás is Udvarhely megyében 91*5, Csík megyében 82 8, Háromszék megyében pedig 80-l százalék magyart mutat ki. Nagy a magyarság aránya az 1910. évi népszámlálás adatait tekintetbe véve, Maros-Tor- da (50'1 százalék) Szilágy (49 7 százalék), Kolozs (40’2 százalék), Bihar (42‘2 százalék) és Szatmár (46'2 százalék) vármegyékben. Látható tehát, hogy a jelenlegi határ mellett és a Szilágyságban található magyar vidék az egyik, a Székelyföld pedig a másik pillére az erdélyi magyarságnak, amelyeket különösen a Kolozs és Maros-Torda megyékben található magyar szigetek kötnek össze. A városias telepítések azonban egész Erdélyben még a tiszta román vidékeken is úgyszólván kivétel nélkül magyar többséget mutatnak. A németség nagyobb többségben a Szászföldön és a nemzetiségileg igen kevert Bánságban található. Nagy-Küküllő vármegyében 1930- ban a lakosság 398 százaléka, Temes-Torontál megyében 35 százaléka, Szebenben pedig 29'3 százalék német volt. A németek száma Erdélyben igen rossz szaporodási arányszámuk következtében állandóan fogy. A magyar statisztika 1910-ben még 556.003 németet mutatót ki. A román népszámlálás szerint azonban 1920-ban 545.344, 1930-ban pedig már csak 543.622 volt az Erdélyben élő németek száma. A nemzetiségek számszerű megoszlása azonban önmagában még nem világítja meg azt a szerepet, amit a magyarság Erdélyben betölt. 1910-ben Erdély városi lakosságának 62 százaléka magyar, 19 6 százaléka román, 15'9 százaléka pedig német volt. A román uralom alatt a román közigazgatási tisztviselők erősen emelték ugyan a városban lakó románoknak a számát, 1930- ban azonban a városi lakosságnak még mindig csak 34'4 százaléka volt román és 44‘9 százaléka magyar. Az erdélyi kulturális élet vezető városainak a lakossága pedig tiszta magyar. Nagyváradon 911, Kolozsváron SS'd, Marosvásárhelyen pedig 1910. évi eredmények szerint 89 3 százalékos magyar többség volt. Az 1930. évi román népszámlálás még Brassóban is csak 32 7 százalék románt tud kimutatni a 393 százalék magyar és 22 százalék némettel szemben. De együnk mosatlan gyümölcsöt Hatmillió ártatlan baktérium tízdeka cseresznyén Eger, július 31. Ijesztő csillagászati számokat kap a bakteorológus, ha a mosatlan gyümölcsre tapadt baktériumnak meny- nyiségét vizsgálja. A nyári idényben, sajnos, igen gyakori járványos megbetegedések egyik főoka a mosatlan gyümölcs fogyasztása. Sokszor látjuk, hogy az utcán vásárolt gyümölcsöt mosatlanul azonnal fogyasztják, anélkül, hogy megtisztítanák a reá tapadó rengeteg baktériumtól. Nemcsak az egyszerűbb néposztály követi el ezt a hibát, de a kulturált közönség körében is ugyanezt a nemtörődömséget lehet észlelni. Ha néhány adatot a közönség elé tárunk, talán el tudjuk érni, hogy a mosatlan gyümölcs okozta betegségek ijesztő statisztikája valamivel csökkenni fog. A kísérletet egy liter baktérium- mentes vízzel végezték, amelyben tíz dekagramm gyümölcsöt mostak meg. Egy köbcentiméter vízben azután megállapították a baktériumok számát. A cseresznye mosása során egy köbcentiméter vízben 4—6 milló baktériumot találtak, aszerint többet, vagy kevesebbet, hogy a gyümölcs milyen fajta volt, illetve a piac mely részén vásároltuk. A kerti szamóca vizében kerek egy miiló baktériumot találtak. A piszkén „csak“ félmillió baktérium nyüzsgött. Ezeket a számadatokat nézve megdöbbenve kell látnunk, hogy a mosatlan gyümölccsel milyen mennyiségű baktériumot viszünk a szervezetünkbe. Annak ellenére, hogy ezeknek a baktériumoknak legnagyobb része nem kórokozó, mégis igen sok megbetegedés csírája ezekben az „ártatlan“ baktériumokban keresendő. Különösen a piacon vásárolt gyümölcsöt kell alaposan és igen bő vízbe megmosni, lehetőleg vízcsap alatt, hogy a víz lecsorogjon és vigye le a gyümölcs héjára tapadó baktériumokat. De még a közvetlenül fáról szedett gyümölcsöt sem tanácsos mosatlanul fogyasztani, hiszen a levegő a baktériumok billióival van tele. Emlékezz a honvédelmi miniszter szavaira: Legutóbb 6000 magyar nő ajánlotta fel vérét a gyógyítás céljaira. Most nem vért, hanem ennél sokkal kevesebbet: pénzt kérek tőletek! Adakozz a Vöröskereszt javára! HÍREK Társadalmi naptár. Augusztus 5: A Magyar Vörös- kereszt Egylet hevesmegyei választmányának rendes évi közgyűlése délelőtt 11 órakor a vár- megyeháza kistermében. A névtelen, beteg festőművész képei augusztus 1.-én és 2.-án kerülnek kiállításra a Koronában. A név maga elég volna a képek értékének jelzésére, aki vonalbeli, ismert festő neve, első nemcsak a tárlatokon, hanem a művészetpolitikában is sokszor és nagy elismeréssel szerepelt. De a név most nem állhat sorompóba a beteg művészért, mert a nagy nyilvánosság előtt a művész nem óhajtja nevével fedezni ezt a szomorú akciót, amire a szükség kényszeríti. A képek különösen frissek és technikai megoldásukban igen érdekesek. Javarészük életkép az élet igazi ízeivel s lendületüket fokozza a kivitel módszere. A festő finom késekkel rakja fel a festéket, amitől a színskála elmélyül, csillogóbb lesz s még a hivatalosan hidegnek nevezett színek is átforrósodnak. Különösen érzékelteti ez a módszer a nyári levegő fehér izzását. A Koronában csütörtökön és pénteken megnyíló kis tárlat az egri műértő közönségnek komoly műélvezetet ígér és ritka vételi alkalmat jelent. (—r.) — Éjszakai szolgálatot tartó ggóggszertárak: Július 27-én este 7 órától augusztus 2-án estig Pán- czél Almagyar-utca 5. és Velcsey Hunyadi-tér 5. gyógyszertára, — A hőmérséklet emelkedik. A Meteorológiai Intézet jóslása a következő 24 órára: Mérsékelt északi, északnyugati szél. Változó felhőzet. Több helyen záporeső, esetleg zivatar. A hőmérséklet alig változik. — Áthelyezés. Hevesről, a Szent Orsolya rendi rk. elemi iskolától M. Tarzicia tanítónőt Egerbe helyezték át. Helyét Hevesen M. Michaela foglalta el. Hirdessen az „EGEE“-ben
