Eger - napilap, 1940/2
1940-07-27 / 118. szám
2 EGER 1940. július 27. kit később, a magyar kormány meghagyott állásunkban. Hirtelen történt az egész. Egészen uj szellemben kell most nevelni a reánk bízott gyermekeket. Mindnyájan kapkodtunk ide s oda. Nem voltunk tisztába se a magyar történelemmel se a földrajzzal. Mert amint már megemlítettem, minket nem ösmertettek meg a magyar történelemmel. Azt hangoztatták a cseh tanáraink, hogy a magyar ilyen meg olyan ázsiai mongol fajhoz tartozik stb. A földrajzból meg anyit, hogy Budapest Magyarország fővárosa, megterem a búza az alföldön, azután a szegedi paprikáról és a debreceni bicskákról stb. Ezzel a tudománnyal nagyon nehéz volt nekünk itt Kárpátalján fiatal tanítóknak hozzákezdeni tanítani. Mint mondom kapkodtunk ide s oda magyar tankönyvek után s ki hogy értette úgy is tanitotta ezen legfontosabb tárgyakat. De bizony másképpen lesz ez ezután. Most mintha a fátyol hullott volna le a szemünk elöl. Egészen tisztába vagyunk úgy a földrajz, történelem mint a magyar alkotmány tannal. Nagyon de nagyon sokat használt nekünk ez a tanfolyam, hol alaposan megösmertették velünk ezen tantárgyakat. Most csak egy kevés magán szorgalom s tudunk haladni párhuzamosan a legújabb magyar tanterv és utasítás szerint és világosabban megtudjuk magyarázni és a szivükbe oltani a reánk bízott gyermekeknek, hogy ez a mi hazánk — ITT ELNünk és meg halnunk kell. Kelt Középapsa, julius hó 20-án SzokolJenő igazgató tanító Középapsa — Kárpátalja. Eddig a levél. És még az utóiratból ennyit: Tek. Szerkesztő Ur. Bocsásson meg ha hibákat tettem a helyesírásban, de beösmerem nem tanultam magyarul s nem tudom még jól, de igyekezni fogok, hogy ez ne történjen meg ezután. Egy szegény Azvegyasszony 600 pengőiét a szegénygondozónak adományozta Az áldozatkészség hősei nem fogytak ki napjainkban sem és minél földhözragadtabb napok következnek, annál vakítóbban tűnik elő egy-egy példa, amely igazolja, hogy a lélek világossága él és lobog. A napokban egy kisnyugdíjú, szinte szegénynek mondható úriasszony fordult meg a Szegénygondozó Hivatalban. Elbeszélgettek a hivatal vezetőjével a nehéz időkről, a szegénygondozás helyzetéről, meghallotta, hogy a rendkívüli időkben átmenetileg megcsappantak a bevételek. A szerény jövedelmű hölgy, akinek havi nyugdíja mindössze 44 pengő, másnap visszatért és több, mint egy évtized óta félrerakosgatott pénzét, hatszáz pengőt, átadta a hivatalnak a szegények részére. A hivatal vezetője elfogódottan és nagy hálával vette át az adományt, azzal, hogy csak kölcsön- képpen fogadja el, mert ilyen ösz- szeget másként nem lehet átvenni. fl nemzeti múzeumba kerül Tiszafüredről az utolsó magyar fanyeregkészítő műhelye Kevesen tudják, hogy Tiszafüreden volt valamikor a világ legelső, sajnos, végleg eltűnt egyik olyan ipara, amelynek termékeit évszázadokon át egész Európában, sőt Ázsiában is keresve keresték. Ott csinálták az Árpádoktól kezdve a fanyerget. Fanyeregben ült már nemcsak Attila, de a világhódító hun vezér hősei is. Magyar iparosok készítették és úgy remekeltek vele, hogy a török szultánokat is évszázadokon át magyar iparosok, mégpedig a tiszafürediek látták el fanyergekkel. Ez a fanyereg nem sokban különbözött a mai nyergektől, de kézzel faragták a nyárfa hajlékony fájából, aztán pedig kipárnázták és a rendelő vagyoni viszonyai szerint vonták be hol olcsóbb, hol drágább bőrrel. A Kunságban és Hajdúságban még ma is van egy csikós, aki ragaszkodik ősei szokásaihoz és nem cserélné fel a régi fanyergét a modern bórnyereggel. A kihalt iparnak utolsó atyamestere a 98 éves, vagy talán idősebb, öreg Kuli Mihály, aki még pár év előtt is sajátkezűig faragta ki a mester-fanyer- geket. Ma már kiöregedett a daliás termetű, hosszú fehér bajszas kunmagyar. Talán egyenes leszármazó)a Attilla egykori világhódító lovasainak. A mesterség apáról-fiúra szállt a családban. Valamelyik őse még nagy Szolimánnak is nyergeket faragott. Később ezek a speciális magyar fanyergek bevonultak a világtörténelembe. Amikor Mária Terézia és Nagy Frigyes megkötötték a békét, a béke feltételei között a következő kikötés is szerepelt: a magyar királynő köteles Nagy Frigyes számára 15 elsőrendű íanyeregkészítőmestert Berlinbe kiküldeni, ahol azok a porosz király vértesei számára nyergeket készítenek. Kuli Mihály dédapja, legöregebb Kuli Mihály is azok között volt, akiknek ott kellett hagyni a tiszamenti füzeseket és Berlinbe költöztek. Azokból a nyergekből, amiket Kuli mester tiszamenti nyárfából faragott és amelybe nevének a betűit is beleaplikálta, még akad a berlini hadimúzeumban. Kuli Mihállyal véglegesen megszakad a fanyereg-faragómesterek tudománya. A Nemzeti Múzeum Kuli Mihály összes meglévő nyergeit, faragó szerszámait és mindent, amit a mesterséghez hozzátartozik, megvásárolta és a néprajzi osztályon külön helyen fogja kiállítani. Minden este WÁONER-VENDÉGLŐ Z4r4r4lg Cigányzene, kerthelyisége családok szolid szórakozó helye, nyitva* kassai világos és barna sörök csapolása.^^^ ványát itt közöljük: Utalvány a Leányvásár operett július 29-i, hétfői előadására. 1 drb-------------------jegy. A szabadon hagyott helyre olvasóink írják be jegyigénylésüket. a lúgkö száműzéséről Eger, július 27. Október 1-én életbe lép a lúgkő- árusítás új törvénye. Ez a rendkívül bölcs törvény végre méregnek nyilvánítja a lúgkövet és csak gyógyszertári árusítását engedélyezi. Hogy mennyire szükséges volt ez a rendelet, azt teljesen felesleges részletezni, elég ha annyit mondunk, hogy Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a lúgkő még használatban van. A szabad árusítás természetes következménye, bogy Magyarország a lúgkő mérgezések hazájaként volt ismeretes. Nagyon sok ártatlan kisgyermek került már kórházba szétroncsolt nyelőcsővel, bénult gyomorral és az ágyacskája körül kétségbeesetten álló szülők mindent átkoztak, csak egyet nem: a lúgkövet. Mert — szerintük — a lúgkő életszükséglet. Megkérdeztük Eger város tisztifőorvosát mi a véleménye a lúgkőárusitás betiltásáról. Szerinte rendkívül szükséges volt már ez a miniszteri rendelet Magyarországon ezrével pusztulnak el évente lúgkő mérgezésben a gyermekek és felnőttek. Eger és vidéke ugyan országos viszonylatban igen kedvező helyet foglal el. Három éve nem volt már Heves vármegyében lúgkó mérgezéses gyermek-haláleset,. Itt inkább az öngyilkosok (20—40 évesek) száma nagy. Évente átlag 4—5 esetet jelentenek. A kereskedő nincs nagyon kétségbeesve keresett cikke betiltása miatt. Csak október 1-én lép életbe a rendelet, mondja, addig minden háziasszony készletet gyűjt. A háziasszony ezt tagadja. — Nincs olyan égető szükség a lúgkőre — mondja. Mosásnál állandó használata rontja a ruhát, sokkal megfelelőbbek a különféle mosóporok és a szóda. Súroláshoz is jobb a szóda, mert a lúgkő Felvétel az egri érseki jogakadémiára. Az egri érseki jogakadémián az 1940—41. tanév I. szemeszterére szőlő beiratkozások 1940. szeptember hó 1-én kezdődnek és 12-én végződnek. Azok a jelentkezők, akik késedelmüket alapos okokkal iga- ják, esetleg utólagos beiratkozásra szeptember 30-ig nyerhetnek engedélyt. Beiratkozni azoknak, akik még nem voltak hallgatói az egri ér. seki jogakadémiának, csak engedéllyel lehet, amelyért írásban kell folyamodni. A felvételi engedélyt kérő folyamodványokat 2 pengős felmarta a súroló bőrét. Szappan- főzésnél különböző pótanyagokkal helyettesíthető, az Országos Közegészségügyi Intézet egész kis füzetet bocsájt díjmentesen az érdeklődők rendelkezésére. Más már az eset a háztartási alkalmazottaknál. Ugyanis köztudomású, hogy a lúgköves öngyilkosok legnagyobb része háztartási alkalmazott. — 0 se nagyon búslakodik. — Ha elhagy a Berci, mondja bölcsen, és nincsen „görögszóda“, keresek magamnak egy másik Bercit. Az is bolond, aki egy legény miatt öngyilkos lesz.— A kisgyermekkel nem tudok tárgyalni. 0 szomjas volt és látott az asztalon egy félpohár vizet. Most kétségbeesetten hörög és dobálja magát. Az anyja csak ül mellette és nézi, mint akit megbabonáztak. Mikor a gyermek váratlanul felsikolt, zokogva borul ágyára. Most még nem is gondol rá, hogy gyermeke halálának törvényes következményei is lesznek. „Gondatlanságból okozott emberölés.“ Végül megkérdezzük a magyar gyermekek tömeggyilkosát, a halálra ítélt lűgkövet. A hangjában van valami félelmetes. Egész olyan, mint áldozatai rekedt sikoltása. — Betiltanak — mondja. De nagyon okosan csak október 1-én hajtják végre az ítéletet. Addig minden leendő áldozatom beszerez és én még évek múlva betiltásom után is fogok kisérteni. — Kedves háziasszonyok! Szövetkezzünk a lúgkő ellen. Nem tudhatjuk melyikünket szemelte ki áldozatul. Amint láttuk, nélkülözhető. Ne legyünk áruhalmozók, akkor nem teljesednek be a rém szavai, nem fogja többé korai sírba juttatni a legdrágább kincset, a gyermeket. 8t—e okmánybélyeggel ellátva 1940. aug. hó 1—31. között kell benyújtani a jogakadémiai quaestorában (Eger, Líceum). Minden folyamodónak a következő eredeti okmányokat kell folyamodványához csatolni: 1. Születési anyakönyvi kivonatot; 2. középiskolai érettségi bizonyítványt, más főiskoláról jövők részéről leckekönyvet és távozási bizonyítványt ; 2. megfelelő erkölcsi magatartásról tanúskodó s a nemzethűségre is kiterjeszkedő rendőrhatósági, illetve elöljárósági bizonyítványt (a valamely hazai középiskolában a múlt félév végén letett érettségi bizonyítvány alapján felvétetni szándé
