Eger - napilap, 1940/2
1940-12-23 / 202. szám
Eger, LJ. évfolyam, 202. szám. AB Ä 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ Trianon 21, 1940. december 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEOYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Az Idők szavát meg kell Hallanunk A nemzet életében döntően fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozott Teleki Pál miniszterelnök legutóbbi felsőházi beszédében. A rendkívüli érdeklődéssel várt beszédet feszült figyelemmel hallgatta végig a felsőház, mert a beszéd legfontosabb és az ország életére leginkább kiható részében bejelentette a miniszterelnök, hogy az új kor szellemének megfelelő alkotmányreformot készít elő. Az alkotmány- reform jelentősége és szükségszerűsége mellett ott beszélt az időszerű politikai, gazdasági és szociális kérdésekről s válaszolt a költségvetés felsőházi vitája során elhangzott egyes felszólalásokra. Alkotmányon tulajdonképen azt a jogrendet értjük, amely az állampolgárokat az államjogi intézményekhez való alkalmazkodásra kötelezi. A történelmileg fejlett magyar alkotmány évszázados nehéz küzdelmeiben megtisztult folyamat eredményeképen kristályosodott ki. Nincs egyetlen írott törvénybe, úgynevezett alaptörvénybe összesűrítve, megmerevítve, hanem azoknak a törvényeknek a foglalata, amelyek — a miniszterelnök szavaival élve — a nemzet vérébe mentek át. Ezeket a törvényeket az idő választja ki, érleli meg és hamvasztja el. Ezért ruganyos a magyar alkotmány, igazodik a kor szelleméhez s azzal együtt fejlődik is. Az idők szavát meg kell hallanunk. Ma európa ujjárendezésének idejét éljük. Körülöttünk lángokban áll a világ s a lángok tisztítótüzén Európa nagy szellemi átalakuláson megy keresztül. Nekünk is lépést kell tartanunk a korra], s ezért meg kell vizsgálnunk, hogy berendezésünk megfelel e minden vonatkozásban az általános átalakulásnak. Szükséges az alkotmány reformja azért, mert megváltozott a viszony az állam és az állampolgárok között. És éppen ezért meg kell állapítanunk azt is, hogy milyen formában dolgozzunk tovább. Végül azért is szükséges az alkotmánymódosítás, mert az önálló, független Magyarország alkotmánya természetesen más kell hogy legyen, mint a mohácsi vésszel kezdődött és Trianonnal végződött korszak Magyarországáé. Ma ugyanis a parlament funkciója nem politikai kérdéseken nyugszik, mint az 1867-es Magyarországé, mert a mai magyar élet telítve van gazdasági és szociális kérdésekkel, ami magával hozza annak a szükségességét, hogy az országot kormányzó testületet is jobban telítsük gazdasági és szociális tartalommal, s kiválasszuk azokat a vezetésre hivatott egyéniségeket, akik leginkább alkalmasak a gazdasági élet irányítására. Felvetette Teleki Pál gróf miniszterelnök azt a kérdést is, hogy vájjon ma akarja-e a nemzet az alkotmánymódosítási reformot. Ha igen, Eger, december 23. Vasárnap este megvilágosodott az ég az Eszterházy-tér fölött. Nemcsak a kigyúló lángok fényétől világosodott meg, hanem a lélektől, ami kinyílt a szemekben, a meleg jóságtól, ami a vastag hideget is elviselhetővé tette és karácsonyi ámulatban egy családdá fűzte össze azt az ötezer főnyi tömeget, gyermeket, nőt, férfit, ifjút és öreget, akik a főszékesegyház lépcsőjétől a Líceumig szorongtak, hogy lássák az első mindenki karácsonyfájának ki- gyúlását. Az érseki palota erkélyével szemben állt teljes ragyogásában a mindenki karácsonyfája, lebegő angyalhajak, csillogó aranyszálak szőtték át s amint a Bornemissza cserkészzenekar megzendítette a régi karácsonyi éneket: „Dicsőség mennyben az Istennek“, a földtől a csúcsig fehér villanykörték lobbantak ki ágain, a csúcson pedig hatalmas csillag tündöklött piros és kék fényben. A karácsonyi ének elhangzása után dr. Petro József prépost, kanonok plébános szólt megafonon át az ünneplő sokasághoz. — Dermesztő hidegben, zimankós téli estén, — mondotta többek közt — úgy gyúlik ki ez a karácsonyfa, úgy Teleki Pál vállalja a kezdemé nyezést a mai nehéz időkben is. Nyugodt lehet minden magyar állampolgár, hogy ő nem pártalkotmányt vagy átmeneti provizóriumot szándékszik létrehozni, mert szerinte é3 minden jó magyar ember szerint nem a pillanat, nem is a történelmi pillanat hatásának követelménye az alkotmányreform. A magyar nemzetnek tulajdonsága az alkotmányosság, ezért meg lehetünk győződve arról, hogy Teleki Pál gróf akkor, amidőn vállalja az alkotmány módosításának szerepét, történelmi felelősségének tndatában hosszú időre iránytmutató munkát végez s maradandót alkot. a zuzmarás fáktól övezett téren, e szép város szívében, mint az örök szeretet szimbóluma, a betlehemi Kisded békeüzenete. —Ez a tündöklő fa itt Mindenki Karácsonyfája. Sok embernek van e városban karácsonyfája. A gazdagoknak mennyezetig érő, a szegényeknek talán csak egy gally a fáról. De vannak szép számmal olyan egriek is, akik még ezt a kis örömet sem szerezhetik meg maguknak, akiknek nem telik karácsonyfára és karácsonyi ajándékra. Ezeknek hétköznap a karácsony, mint sivár életünknek minden napja. Ezeknek a szentestén is hideg és sötét a lakásuk és ha valamiképpen el is vannak látva, álmatlan éjszakáikon mégis az éhség és a nélkülözés riasztó réme fenyegeti őket. De most mind itt vannak e fényes fa körül, szegények és gazdagok, Eger város nagy családjának sokezer fia és leánya. — Mikor szemünkbe ragyog a karácsonyfa titokzatos fényé, itt az Isten szabad ege alatt, az a gondolat tör ki a leltekből, az a vágy a szívekből, mily jó volna, ha mindnyájan mindenkor Krisztusban testvérek lennénk, ha örömünkben és bánatunkban együttérző szeretettel egymás kezét fognék. Mily szép volna az élet, ha nem önzés, gyűlölet és széthúzás, hanem karácsonyi béke és megértés uralkodnék a családokban és a társadalomban. — Egymás megsegítése azonban áldozatot kíván. Nézzétek ezt a szép karácsonyfát. Kiszakították az erdőből, levágták a gyökeréről. Nem fog tovább nőni, el fog pusztulni. Nem baj, ma este gyönyörködtetett, bennünket. A betlehemi Kisded sem kapott semmit sem az emberektől, egy szobát, egy ágyat sem, ahol megszülessék. Azért mégis örül, mert mikor feláldozza magát, másokat megment. így igaz, amit az írás mond : Boldogítóbb dolog adni, mint kapni. A betlehemi angyalénekes éjtszakának ez a titka: nem kapni, hanem adni. Aki ezt a betlehemi titkot megérti és megéli, annak állandó karácsony az élete. A beszéd után a belvárosi elemi iskola friss gyermekhangjai harsan- tak fel a téren, négyszólamú kánon szépen fonódó dallamával, majd a karácsonyfa mellett épített szalma- fódeles, fából ácsolt betlehemi istálló előtt a központi róm. kát. Ifjúsági Egyesület daliás legényei adtak elő egy népi édességű betlehemes játékot. Szőrös subás pásztorok, fehér lepelbe takart, hegyes süvegű angyalok népesítették be a kis színpadot és jellegzetes egri kiejtéssel hangzottak el a pásztorjáték szép énekei. A népiélek egyszerű áhítata, egyben jóízű vidámsága, humora pompásan megnyilatkozott a legények játékában. Kisvártatva felhangzott a Líceum erkélye felől az Egri Dalkör vegyeskarának éneke és ez a halkan szálló ének zárta be az ünnepség mély és tiszta karácsonyi hangulatát. Végezetül a szegénygondozó nővérek és a cserkészek kiosztották a szegényeknek a város társadalmának adományaiból vásárolt szeretetcsomagokat. Meg kell még emlékezni a karácsonyfa mellett felállított bájos és áhítatot sugárzó betlehemről, M. Macassy Magdolna művészi kivitelű, embernagyságú alakjairól. Egy szelíden széthúzott négyzet formáján a háttérben József és Mária finoman hajlott, gyöngéd kéztartású alakja áll, középén, a jászolban könyökén támaszkodva félig ülő helyzetben tűnődik a kis Jézus, az előR karácsony áhitatos hangulatában zajlott le a mindenki karácsonyfájának első ünnepe Eger az első vidéki város, ahol szabadtéri betlehemet állítottak fel
