Eger - napilap, 1940/2

1940-12-09 / 194. szám

F Ci P R

1940 december 9.

Itt a világítást korlátozó és záróra rendelet

Egerben 12 óra, vidéken fél 12 órakor van záróra, 25 százalékkal csökkentik a világítást December 12-én lép életbe a rendelet

A m. kir. minisztérium az alábbi rendeletet adta ki a világítás korlátozása és a nyilvános helyiségek zárórájának szabályozása tárgyában.

I. 1. §. A városok közvilágítását 25 százalékkal csökkenteni kell, ha ez a csökkentés a közbiztonság vagy a közforgalom érdekében veszélyes, a polgármester a rendőrhatóságokkal egyetértésben a csökkentés mértékét kisebbre szabhatja. 2. §. Mindennemű díszvilágítás, épületek, tornyok, szobrok, térségek megvilágítása, mindennemű belső vagy külső világítás, reklámvilágítás, továbbá név- és cégtáblák és ezekhez hasonló egyéb jelzésű táblák megvilágítása tilos. 3. §. A korcsolyapályán este 9 órán túl világi: ani tilos. 4. §. Az üzleti kirakatokat csak a besötéte- déstől kezdve és csak addig szabad kivilágítani, ameddig az üzlethelyiség nyitva tartható. 5. §. Kereske delmi, ipari'és bármilyen más vállalat helyiségeit, ideértve a gyár- és egyéb üzemi helyiségeket, csak any- nyira szabad kivilágítani, amennyire rendeltetésükhöz, használatukhoz és a közbiztonsági követelmények kielégítéséhez szükséges. 6. §. Közgyűjteményeket, egyéb nyilvános gyűjteményeket csak annyira szabad megvilágítani, amennyire rendeltetésükhöz, használatukhoz és a köz- biztonság követelményeihez szükséges. 7. §. Az előző paragrafusokban foglalt korlátozások nem terjednek ki: a) a kizárólag a vizi erőművel, vagy földgázzal szolgáltatott vilá gitásra, b) a közforgalmi, közlekedési vállalatok üzemeire.

II. Záróra. 8. §. Nyilvános étkező helyiségeket, színházakat, mozgóképszínházakat, szórakozóhelyeket, tánctermeket, tánciskolákat, továbbá hangversenytermeket, előadótermeket és más egyéb helyiségeket, egyesületeknek mindazokat a helyiségeit, amelyek a tagok és vendégeik összejövetelére szolgálnak, ha más jogszabály alapján rájuk vonatkozóan korábbi zárórára nincs megállapítva, városban éjjeli 12 óránál, községben fél 12 óránál

A szövetkezésben rejlő hatalmas erő nagyszerű példáját mutatja a hevesmegyei A ldebró község, amelyben öt szövetkezet is működik. Az öt szövetkezet közül négynek most van a jubileumi esztendeje. Az al- debrői szövetkezet megalakulásáról, azok működéséről és jelentőségéről Plósz István országyűlési képviselő a következőket mondotta:

— December 20-án lesz 40 esztovább nyitva tartani és mindezeket kivilágítani, ha más jogszabály alapján későbbi időpont nincs megállapítva, reggeli öt óra előtt kinyitni nem szabad. Azokat a nyilvános étkező helyiségeket és szórakozó helyeket, amelyeket este 9 óra előtt kivételesen sem nyithatnak ki, hajnali 2 óráig szabad nyitva tartani. Az első bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, amennyiben itt uyitvatartásukat az utazó közönség érdeke megkívánja. Éjjeli 12 óra, illetőleg fél 12 óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszása céljából vendégül látni olyan személyeket, akiknek ottartózkodásuk a család körében szokásos vendéglátásokon kívül esik.

III. Ellenőrzés. 9. §. A jelen

rendelkezéseknek megtartása fölött az ellenőrzést a városokban a polgár- mester, községekben a főszolgabíró, a 8. §. első bekezdésében felsorolt helyiségek tekintetében a m. kir. rendőrség működési területén a rendőrhatóság gyakorolja.

IV. Büntető rendelkezések. 10. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabban büntető rendelkezés alá esik, kihágást követ el és 2 hónapi, há ború esetén 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagy kijátssza, a pénzügy- miniszter 1928. X. t.-c. rendelkezései irányadók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságok, a m. kir. rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntető bírónak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. t.-c. 59. paragrafusának első bekezdése 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.

V. A hatálybalépés. 11. §. A jelen rendelet 1940. évi december 12-én hatálybalép és végrehajtásáról az íparügyi miniszter gondoskodik.

tendeje annak, hogy megnyitottuk községünkben a fogyasztási szövetkezetét,, húsz éve, hogy az OKH kebelében megalakult a hitelszövetkezetI, 15 éve, [hogy megkezdte működését a szeszfőző szövetkezet, 12 éve, hogy létesült a cséplőgépszövetkezet és 5 éve, hogy életrehívtuk az önsegélyen alapuló állatbiztosító szövetkezetét. A fogyasztási szövetkezet tehát abban az időben alakult, amikor gróf Károlyi Sándor, a szövetkezetek atyja vívta erős harcát a liberális gazdasági rendszer, mondhatnám, akkor még korlátlan uraival.

— Akkoriban a közszellemben az a felfogás jutott érvényre, hogy a gazdasági téren minden meg van engedve, amibe a vizsgálóbírónak nem kell beleavatkoznia. Abban az időben az egész országban, talán minden községben ránehezedett a gazdasági életre egy idegen faj, amely monopolizálta a kereskedelmet, sőt a hiteléletet is. Néhány lelkes idősebb gazdatársammal 1900 december 20-án a Hangya kötelékében megalakítottuk fogyasztási szövetkezetünket, ami nem volt köuy- nyű, mert sok ellenvetéssel kellett megküzdenünk, mégis 1100 korona befizetett üzletrésztőkével megindult a szövetkezet munkája és a máso dik évben már saját üzletházában helyezkedett el a szövetkezet. Az 1920-ban megalakított hitelszövetkezet, amelynek már szintén saját helyisége van, ellátja a község hiteléletét s jellemző a helyzetre,

Eger, december 8.

A kormányzó névünnepének egri ünnepségeit a Hevesvármegyei Vitézi Szék díszelőadása fejezte be szombaton este a Városi Színházban. Ünnepi külsőségek között művészi színvonalú műsor, ez volt a két jellemzője az immár hagyományossá váló vitézi estnek. A színházat ízlésesen feldíszítették, a páholyokat tartó oszlopokat és a szinpad keretét örökzö d füzérek fonták át s vitézi címerek ékesí tették, a háttérben a kormányzó arcképe és az országlása alatt megnagyobbodott Magyarország rajza körül építettek díszes részleteket. A nézőközönség soraiban a város egyházi, katonai és polgári előkelőségei is helyet foglaltak, a férfiak nagyrészt fekete díszben, a nők pedig különböző színű főkötőkben, pártákban és magyar ruhákban.

A műsort a Himnusz nyitotta meg az egri érseki tanítóképző intézet énekkarának szép tolmácsolásában, aztán Majzik Mihály községi köz- igazgatási tanfolyam-hallgató mondotta el lelkesen Gyula diák Miklós napi köszöntőjét. A tanítóképző intézet énekkara tömör és mégis finom megoldásban Kodály esti dalát, majd harsány és friss közlésben néhány katona dalt mutatott be Bárdos feldolgozásában, Bitter Dezső tanárkarnagy vezényletével. A kórus fegyelmezetten egységes hanghatásai után Bűzásné Pápay Klára Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát adta elő. A költő megrendítő kiáltása ez a vers a magyarságról, egy vezeklő lélek kétségbeesetten nagyszerű vallomása. A vers előadása nem anyhogy a nehéz idők közepette is csak négy védett gazdaadós volt a községben. A szeszfőző szövetkezet a legmesszebbmenő segítséget nyújtja tagjainak. A cséplőgépszövetkezet már teljesen kifizette a két Fordson- traktort a cséplőgépekkel.

— Meg kell jegyeznem, hogy a szövetkezeteket mind egyszerű polgáremberek vezetik. A szövetkezeti eszme nemcsak gazdasági tényező( hanem nevelő-tanító is. Szövetkezetünkben még nem volt idegen községből boltkezelő és hogy mennyire nem áll az, hogy csak a zsidó faj termett a kereskedelemre, kiderül abból, hogy az 1480 lelket számláló községből közel 30 azoknak a száma, akik az ország különböző községeiben mint szövetkezeti boltkezelők működnek. Ha számításba vesszük a szövetkezetek fajtáit, amelyek a gyengék összefogásából és az önsegélyen alapulnak, akkor le kell vonni azt a tanulságot is, hogy a szövetkezet az az intézmény, amely az új gazdasági rendbe is a legjobban beilleszthető.

nyira a közönség felé való erejét, inkább a költővel való kapcsolatát mu’atta meg a költeménynek, az ihlet gyötrelmesen szép idegfeszültségét. V. Raffay Erzsi operaénekesnő néhány opera áriát énekelt. Tiszta, lírai finomságú hangja, világosan gyöngyöző koloratúrái és bájosan közvetlen előadásmódja a közönség tomboló tetszésével találkoztak. Kálmán Etelka táncművésznő két számmal képviselte a ballet könnyed, de lengeségében is kifejező műfaját, az Orpheus-nyitányra elképzelt tánca diabolikusan villogó, mazurkája daliás volt. A ciszterci gimnázium zenekara Mozart Figaro lakodalmából a nyitányt és Erkel Hunyadi Lászlójából egy részletet adott elő komoly felkészültséggel s ifjúsági zenekartól szokatlan pontossággal és színezéssel Falubíró Győző vezénylete mellett. Nagypál László operaénekes ugyancsak operaáriákkal gyönyörködtette a közönséget, Bűzásné Pápay Klára Arany: Vörös Rébék című balladáját mutatta be tökéletes balladai hangulattal, majd két székely népi mesével tette változatosabbá az est színeit. V.‘Raffay Ernő és Nagypál László pompásan egybekapcsolódó duettje volt még a műsor kiemelkedő száma. A tánc és énekszámokat Szalay Lajos orgonaművész kisérte zongorán ízléssel és mértéktartóan.

FERENCJÓZSEF

KESERÜVIZ

Ot szövetkezet Jubilál Aldebrőn

Plósz István országgyűlési képviselő nyilatkozata a szövetkezeti eszme örvendetes fejlődéséről

fl Heuesudrmegyei Uitézi 5zék díszelőddsa műuészi műsorral fejezte be a kormányzó egri néuünnepét