Eger - napilap, 1940/2

1940-11-16 / 181. szám

4 EGER 1940. november 16. Príma! aj alma garantáltan féregmentes, rend­kívül keményhúsú és hosszá ideig elálló, kapható az oooo egri érseki uradalom gazdasági hivatalában minden kedden és pénteken Sárga bellefleur, London pepim és Cox orange 1"05—1’45 pen­gőig, Jonathán HO—1'50 P-ig nagyság szerint válogatva, kilogrammonkint. oooooooooo Eladás csak 10 kg-os és azon ielüli tételekben Katonai szolgálatból haza­térve, műtermem vezetését újra átvettem. További szíves pártfogást kér: Kiss Elemér Érsek-utca 10. helyettest. t Amikor Parád-óbutára érkeztek, megálltak egy korcsma előtt és csendes italozásba kezdtek. Hozzájuk csatlakozott Horváth Gyula erdőőr is, aki már túl volt bizonyos kezdeti nehézségeken és nemsokára már Tarjám is a hetedik pohár sör­nél tartott. Kiss Albert, vallomása szerint, aránylag keveset ivott. Nem­sokára odavetődött, hasonlóan be­italozva Radios Rudolf cigányprímás is, aki szintén hazafelé tartott és egy ideig húzta a vidám társaság­nak. Később Radics prímás szedte a sátorfáját és tétován bár, hazafelé indult. Éjfél tájban tovább indult Párád felé a társaság is Kiss Albert autó­ján. Induláskor vették észre, hogy a fényszóró berendezés elromlott, nem volt mit tenni, viharlámpát akasztottak a hűtőre és így foly­tatták útjukat. A kocsi mindössze tiz kilométeres sebességgel haladt Párád felé és a félig szunyókáló társaság mellett a gépkocsi vezetője kémlelte, kémlelte az utat, amelyet legfeljebb 4—5 mé­ter távolságra világított be a rög­tönzött fényszóró gyér világossága. Eger, november 16. A sorozatosan közölt Rapcsák- féle városfejlesztési terv mai szá­munkban a munkáskérdést érinti és újból hangsúlyozza azt a régi kíván­ságot, hogy Eger népessége jöve­delmének emelése céljából föltétle­nül szükséges volna itt gyárüzem létesítése. A munkáskérdésről, a légoltalom- ról és a fürdők kérdéséről az aláb­biakat mondja a városfejlesztési terv: Egernek az állami Dohánygyáron kívül semmi jelentősebb ipari üzeme nincs. Munbásvédelem terén ezért a legfontosabb kivánalom az, hogy a városban valamiféle nagyobb gyár­üzem telepíttessék le. A lakosság ? w FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Kiss Albert maga elé figyelt, nem jön-e szembe kocsi, ember, vagy állat. Árra álmában sem gondolt, hogy az úttestet is figyelni kellene. Ez okozta a katasztrófát. Az úttest közepén, szépen keresztbenyúlva he­lyezkedett el a korábban gyalog hazafelé indult, Radics Gyula cigány­prímás, miután teljesen elnyomta az alkoholos álom. A társaság egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a kocsi nagyot zök ken. Megálltak, kiszálltak és meg­lepődve vették észre, hogy a prímás volt a forgalmi akadály. Külsőleg semmi sérelmi nyom nem volt lát­ható RadicsoD, úgy, hogy azt hitték, alszik, pedig akkor már az álom eszméletlenségét a súlyos belső sé­rülések önkívületi állapota váltotta fel. Hazaérve azonban értesítették a prímás feleségét, hogy ura az országúton fekszik. Radicsné, mint jó feleség, talics­kát fogott, kiment az útra és haza­tolta férjét, aki sehogysem akart felébredni. Később aztán gyanút fogott az asszony, orvosért szaladt, azután beszállították Radicsot a gyöngyösi alapítványi kórházba, ahol rövidesen meghalt a belső zúzódások okozta elvérzés következtében. Az ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt adott ki vádiratot Km Albert ellen s a törvényszék dr. Szabó tanácsa a nyomatékos enyhítő körülmények­re való tekintettel egy hónapi fog­házra ítélte a vádlottat. Az ítélet­ben az ügyész és a vádlott is meg­nyugodott, igy az jogerőssé vált. 35’5 %-a ugyanis őstermelő, akik nagy részének télen, amikor már a hegyen dolgozni nem lehet, semmi­féle kereseti lehetősége nincs. Szükség lenne továbbá, mintegy 50—100 munkáslakás építésére fő­leg azoknak a sokgyermekes sze­gény családoknak részére, amelyek megfelelő lakást bérelni nem tud­nak. Ezek a házak kisebb telke­ken, sorházszerűen volnának épí­tendők. Ilyen házak felépítésére megfelelő városi terület csupán a város déli részén a Galagonyás utca és a Vincellér u'ca között áll­hat rendelkezésre. Hogy & szegény lakosság olcsón megfürödhessék, kívánatos lenne esetleg a József-fürdőt népfürdő (tus fürdő) céljára átalakítani. Légvédelem. Légvédelem szempontjából Eger szerencsésnek tekinthető, amennyi­ben igen sok a városban a kőbe­vágott pince, amely kisebb költség­gel átalakítható légvédelmi óvóhely céljára. A légvédelmi építkezés előírásait egyébként a városi új építési sza­bályrendelet-tervezet tartalmazza. Természeti előnyök érvényesítése. A városban felfakadó langyosvizű források olyan kincsét képezik a városnak, amelyre méltán alapítja egyik legjelentősebb fejlődési irá­nyát. A fürdők és az ezeket táp­láló források a közelmúltban meg­kapták a gyógyfürdő, illetve gyógy­forrás jelleget. A városi vízvezeték­hálózat is ugyanezen vízből, a for­rások melletti mélyfúrású kútból táplálkozik. A védő terület tulaj­donképen a vízvezetéki kútra vo­natkozik. Ez egyben azonban a for­rások védelmére is szolgál. A fürdők legnagyobb része a Vá­rosi Gyógyfürdő Rt. tulajdonában van. Mivel pedig a részvények nagy többsége a város tulajdona, a für­dők is a város tulajdonának tekint­hetők. Előnye a fürdőterületnek, hogy közvetlen kapcsolatban van az ú. n. Érsekkerttel, mely fürdóparknak is tekinthető. A Szmrecsányi-úton épült Korona Szállóból a fürdők a parkon át is megközelíthetők. A fürdőnek a fürdóparkkal, illetve a szállodával való ez a kapcsolata a jövőben is fenntartandó, s ezért a fürdők és a park között nagyobb forgalmú közutat (új állomástól be­vezető út) nyitni nem szabad. A fürdőterület szempontjából kívána­tos, hogy ennek csendes, forgalom­mentes jellege a jövőre nézve is, a lehetőség szerint megőriztessék. Ami a fürdőterület fejlesztését il­leti, elsősorban a közvetlen kör­nyékbeli ingatlanokat kellene a vá­rosnak megszereznie. Mivel pedig a furdőterületen még hiányzik a szeny- vízcsatornázás, ezt mielőbb ki kell itt is építeni. A fürdőkörnyék fej­lesztési lehetőségének nagy előnye, hogy attól északra fekvő Gólya-utca és Eger patak közötti nagyobb in­gatlanok (jelenlegi kereskedelmi is­kolai internátus és jelenlegi városi kertészet telke) városi tulajdonban vannak. A fürdőélet kialakítására a für­dők közvetlen környékén kívül tá- gabb értelemben bevonandó lenne a város egész területe is. E téren elsősorban figyelemreméltó maga a vár, amely szépen parkírozva, szép kilátást nyújtó bástyáival kellemes sétahellyé tehető. A közönség szá­Ezúton értesítem Eger város és környéké­nek tisztelt közönségét, bogy ipartelepemen, Egerben, Vécsey-ii. 22. alatt —--------- megkezdődött az összes —-------— c ement-áruk gyártása Kaphatók: padló-burkolásra színes és mintás cementlapok, cement-kádak minden nagyságban, cement-csövek, ■— kút-gyürük, cement-vályúk, n®» Megbízások, megrendelések elfogadtatnak. Jutányos árak! — Gondos elkészítés! — Pontos kiszolgálás! Portland - cement árasitása .......... kicsinyben és nagyban. »»«■ H EGEDŰS GYÖRGY cement-áruk gyára és cementraktára, Eger, Vécsey-u. 22. Szükséges uolna Egerben nagyobb gytírüzem létesítése és munkdslakdsok építése A munkáskérdés és a fürdők szerepe a városfejlesztési tervben

Next

/
Thumbnails
Contents