Eger - napilap, 1940/2
1940-11-16 / 181. szám
Eger, LZ évfolyam, 181. Hzdm Ara 12 FILLÉR ♦ Szombat #• Trianon 21, 1940. november 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hőnapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBME8YE1 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavat! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Januártól a tauasz uégéig még körülbelül százezer pengőt kap Eger az országos szociális alapból Összeállították a november—decemberi ötvenezer pengő munkálatait Eger, november 16. Ismeretes, hogy a kormány a magyar ínség végleges leküzdésére országos szociális alapot létesített és a behívások miatt kereset nélkül maradt lakosság jövedelemhez juttatására ebből az alapból tekintélyes összegeket oszt szét, hogy abból közmunkák induljanak, ahol a napszámbérek tömege kerül a nép közé. Ugyancsak a téli kereset pótlására valók azok az összegek, amiket a földművelésügyi miniszter utalt ki árvédelmi munkálatokra. Az országos szociális alapból Heves vármegye 140 ezer pengőt, Eger és Gyöngyös városa 50—50 ezer pengőt kapott december végéig való felhasználásra. A földművelésügyi miniszter ugyanakkor 35 ezer pengőt utalt ki a poroszlói, 54 ezer pengőt a hatvani árvédelmi munkálatokra, a Tárná szabályozására pedig 30 ezer pengőt. így a vármegye területén még ebben az évben el kell költeni 359 ezer pengőt közmunkákra. Az utóbbi Az igazságügyi tárca költség- vetését, mint az elmúlt évben, most is dr. Petro Kálmán, az egri kerület országgyűlési képviselője terjesztette elő. A kitűntető megbízást az egri képviselő most is azzal a pontossággal és alapossággal teljesítette, amit már mindenki minden téren megszokott ténykedéseinél. Mostani parlamenti beszéde mégis kiemelkedik a mindennapi események sorából, mert a jog fogalmának nagy távlatú áttekintését adja, mai vonatkozásban pedig a korszellemnek a jogot átalakító hatására mutat rá. Ezek az elméleti fejtegetések röviden a munkajog és munkaállam .megteremtésének jogmunkáknál kizárólag leszerelt katonák alkalmazhatók. Eger városa most állította össze a meginduló közmunkák részletes rendjét. Ezek szerint a Práff-malom felső részénél és a Sas útnál szabályozzák a patakot 10—10 ezer pengő költséggel, megépítik a vin- cellériskolai gyalogjárót 1 ezer pengő költséggel, víztelenítik a Kertész utca végén lévő menekült telepet 6 ezer pengővel, elkészítik a Türk Frigyes utcai feljárót ugyancsak 6 ezer pengős költséggel, megoldják a Cifrakapu utcai kertek víztelenítését 2 ezer pengő keretében, kő- és kavicstermelést végeznek 10 ezer pengőért, végül a külső hegyi utakra 5 ezer pengőt fordítanak. A szociális felügyelő kijelentése szerint decembertől a rendes tavaszi muukák megindulásáig még legalább 100 ezer pengőt utalnak ki Egernek, ebből már családi házak is épülnek, sokgyermekes családok számára. bölcseleti alapvetését vázolják fel. Petro Kálmán dr. költségvetési beszédéből a következő részleteket idézzük: Gazdasági helyzetünk és a világnézet átalakulásával új problémák vetődnek fel, amely problémákat meg kell oldanunk. Éppen ezért az igazságügyi költségvetés előadásánál nem lesz érdektelen, ha a jogszabályelőkészítés tárgyalásánál a mai jogszabályalkotás síkjába helyezkedünk, megvizsgáljuk a jogfogalomalkotás egy részét a múlt távlatában is, az egyén és az összesség viszonylatában és megvizsgáljuk azokat a feszültségeket,amelyek jelentkeztek a múlt jogfogalomalkotásának válságaiban, különösen Werbőczy korában, azután az 1840-es évek evolúcióiban és e mellett a mai helyzetet tesszük rövid tanul- máuy tárgyává. A római jog szerint nem minden ember volt ember. Voltak emberek, akik csak tárgyak és eszközökként szerepeltek. Ez a szabály volt érvényben a középkorban és ennek a szabálynak késői követője volt maga Werbőczy is. Werbőczy nem ismerte az egyenlő embert, Werbőczy is csak azoknak az embereknek jogait szedte rendbe, akiknek volt joguk. Azokról az emberekről, akik eszközök és tárgyak voltak, ő is megfeledkezett. Jogfogalom alkotás tehát egyoldalú kellett, hogy legyen, ha tömegeket hagyott jogok nélkül vagy elenyésző jogok birtokában. Önkéntelenül adódott tehát az egyén és összesség között a feszültség, az előjogokkal bírók és a jogtalanok közötti különbség, amely sokszor forradalomban robbant ki. Ilyen szellemi és jogi forradalmat kellett levezetni az 1840-es évek folyamán is, amikor a teljes jog- egyenlőség fogalomalkotásához jutott el a nemzet. Ennek az új' fogalomalkotásnak bűvkörében, amelynek titkos irányítója a Tőke fenségjogának érvényesülése volt, amely a történelmi nemesség jogait akarta magának kisajátítani, jogszabályok keletkeztek, amelyek az új jogfogalom kiszolgálói voltak és létrejött itt Magyarországon is a nemesség jogai helyett az új polgárjog, amely az egyénnek gátlás nélküli érvényesülést biztosított a szabadság és függetlenség jelszava alatt. Ezek a jogszabályok biztosították az ember létfenntartását, az ember szabadakaratának és a tulajdonjognak az alapját. Az ezeken az alapelveken felépült állam hatalmának gyakorlata, az élet által felvetett vitás kérdések egyenlő eldöntése jogot formált, amely előre eldöntötte a vitás kérdéseket, a múlt ítéletei alapján jogszabályokat alkotván, a- melyek kevesek javára, a tömegek terhére önkéntelenül is gazdasági elnyomottságot teremtettek. Nem is vitatható tehát az a tény, hogy a jogszabályalkotás kiszolgálója lett a rendszernek. Ezt a hibát már a múlt század utolsó éveiben észrevette nem csupán az elméleti jogász, de a mun- kástömegek érdekeivel foglalkozó elme is és eDnek legszebb megnyilatkozása a 90-es évek elején XIII. Leó „Rerum novarum“ kezdetű apostoli körlevele, amelynek nagyszerű interpretálója XI. Pius pápának „Quadragesimo anno“ kezdetű körlevele. XI. Pius pápa azt mondja: „Ne áltassuk magunkat. Azoknak a kezében van a szörnyű hatalom, a- kik mint a pénztőke urai és kezelői korlátlanul határoznak a bitéi felől és azt tetszésük szerint osztják el. Magasabb és nemesebb erőknek kell a gazdasági hatalmat kemény és bölcs fegyelem alá venni: a szociális igazságosságnak és a szociális szeretetnek.“ Azt mondja továbbá: „Az államhatalomnak kö- telessége az egész nemzetet és annak egyes tagjait megvédeni. Kellő korlátok közé szorítandó a szabadverseny és a gazdasági hatalmaskodás. A termelt javakat, a jövedelmet a tőke igényli magának.“ Ezek a gondolatok és megállapítások természetes velejárói voltak a tőkés és a munkás életnívója különbözőségének. Létrejött az osztálykülönbség a munkás és a munkaadó, az elnyomó és az elnyomottak között, amely végül is szemben az 1848 előtti nemesi joggal és szemben a mai napig is fennálló polgári jogokkal, egy új jogfogalom, a munkajog fogalmának megalkotásához vezetett. Ez a jogfogalom nem ismer címet, nem ismer nemest és főnemest, nem ismer születési és vagyoni előnyt. Ez a jogfogalom csak a munkást ismeri és benne minden ember annyit ér, amennyit életében dolgozik vagy dolgozott. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Előjoga csak a szellemi tudásnak és a testi munkának van. (Rajniss Ferenc: Morus Tamás utópiája!) Ez a jog az ember mintaképét alapjában megváltoztatja és ebben a jogban az ember az emberi közösség egy munkás részévé változik át. Elvitathatatlan, t. Ház, hogy ez a jogfogalomváltozás itt van. Elvitathatatlan az is, hogy ezen új jogfogalmat egy új jogtudománynak kell kiszolgálnia. Új formákat kell keresni és találni, mert a jogi gondolkodás teljes világnézeti semlegessége hiú ábránd, a régi keretek nem használhatók. Az új Jog fogalmazásáról ás a munka Jogának megteremtéséről beszélt dr. Petro Kálmán, mint az igazságtlgyl költségvetés előadója
