Eger - napilap, 1940/2

1940-11-16 / 181. szám

Eger, LZ évfolyam, 181. Hzdm Ara 12 FILLÉR ♦ Szombat #• Trianon 21, 1940. november 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hőnapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBME8YE1 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavat! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Januártól a tauasz uégéig még körülbelül százezer pengőt kap Eger az országos szociális alapból Összeállították a november—decemberi ötvenezer pengő munkálatait Eger, november 16. Ismeretes, hogy a kormány a ma­gyar ínség végleges leküzdésére or­szágos szociális alapot létesített és a behívások miatt kereset nélkül maradt lakosság jövedelemhez jut­tatására ebből az alapból tekintélyes összegeket oszt szét, hogy abból közmunkák induljanak, ahol a nap­számbérek tömege kerül a nép közé. Ugyancsak a téli kereset pótlására valók azok az összegek, amiket a földművelésügyi miniszter utalt ki árvédelmi munkálatokra. Az országos szociális alapból He­ves vármegye 140 ezer pengőt, Eger és Gyöngyös városa 50—50 ezer pengőt kapott december végéig való felhasználásra. A földművelésügyi miniszter ugyan­akkor 35 ezer pengőt utalt ki a poroszlói, 54 ezer pengőt a hatvani árvédelmi munkálatokra, a Tárná szabályozására pedig 30 ezer pen­gőt. így a vármegye területén még ebben az évben el kell költeni 359 ezer pengőt közmunkákra. Az utóbbi Az igazságügyi tárca költség- vetését, mint az elmúlt évben, most is dr. Petro Kálmán, az egri kerület országgyűlési képviselője terjesz­tette elő. A kitűntető megbízást az egri képviselő most is azzal a pon­tossággal és alapossággal teljesí­tette, amit már mindenki minden téren megszokott ténykedéseinél. Mostani parlamenti beszéde mégis kiemelkedik a mindennapi esemé­nyek sorából, mert a jog fogalmá­nak nagy távlatú áttekintését adja, mai vonatkozásban pedig a kor­szellemnek a jogot átalakító hatá­sára mutat rá. Ezek az elméleti fejtegetések röviden a munkajog és munkaállam .megteremtésének jog­munkáknál kizárólag leszerelt kato­nák alkalmazhatók. Eger városa most állította össze a meginduló közmunkák részletes rendjét. Ezek szerint a Práff-malom felső részénél és a Sas útnál sza­bályozzák a patakot 10—10 ezer pengő költséggel, megépítik a vin- cellériskolai gyalogjárót 1 ezer pen­gő költséggel, víztelenítik a Ker­tész utca végén lévő menekült te­lepet 6 ezer pengővel, elkészítik a Türk Frigyes utcai feljárót ugyan­csak 6 ezer pengős költséggel, meg­oldják a Cifrakapu utcai kertek víztelenítését 2 ezer pengő kereté­ben, kő- és kavicstermelést végez­nek 10 ezer pengőért, végül a külső hegyi utakra 5 ezer pengőt fordí­tanak. A szociális felügyelő kijelentése szerint decembertől a rendes tava­szi muukák megindulásáig még legalább 100 ezer pengőt utalnak ki Egernek, ebből már családi há­zak is épülnek, sokgyermekes csa­ládok számára. bölcseleti alapvetését vázolják fel. Petro Kálmán dr. költségvetési beszédéből a következő részleteket idézzük: Gazdasági helyzetünk és a világ­nézet átalakulásával új problémák vetődnek fel, amely problémákat meg kell oldanunk. Éppen ezért az igazságügyi költségvetés előadásá­nál nem lesz érdektelen, ha a jog­szabályelőkészítés tárgyalásánál a mai jogszabályalkotás síkjába he­lyezkedünk, megvizsgáljuk a jog­fogalomalkotás egy részét a múlt távlatában is, az egyén és az összes­ség viszonylatában és megvizsgáljuk azokat a feszültségeket,amelyek je­lentkeztek a múlt jogfogalomalkotá­sának válságaiban, különösen Wer­bőczy korában, azután az 1840-es évek evolúcióiban és e mellett a mai helyzetet tesszük rövid tanul- máuy tárgyává. A római jog szerint nem minden ember volt ember. Voltak emberek, akik csak tárgyak és eszközökként szerepeltek. Ez a szabály volt ér­vényben a középkorban és ennek a szabálynak késői követője volt maga Werbőczy is. Werbőczy nem ismerte az egyenlő embert, Werbőczy is csak azoknak az embereknek jogait szedte rendbe, akiknek volt joguk. Azokról az emberekről, akik eszkö­zök és tárgyak voltak, ő is meg­feledkezett. Jogfogalom alkotás te­hát egyoldalú kellett, hogy legyen, ha tömegeket hagyott jogok nélkül vagy elenyésző jogok birtokában. Önkéntelenül adódott tehát az egyén és összesség között a feszültség, az előjogokkal bírók és a jogtalanok közötti különbség, amely sokszor forradalomban robbant ki. Ilyen szellemi és jogi forradalmat kellett levezetni az 1840-es évek folyamán is, amikor a teljes jog- egyenlőség fogalomalkotásához ju­tott el a nemzet. Ennek az új' fo­galomalkotásnak bűvkörében, amely­nek titkos irányítója a Tőke fenség­jogának érvényesülése volt, amely a történelmi nemesség jogait akarta magának kisajátítani, jogszabályok keletkeztek, amelyek az új jogfoga­lom kiszolgálói voltak és létrejött itt Magyarországon is a nemesség jogai helyett az új polgárjog, amely az egyénnek gátlás nélküli érvé­nyesülést biztosított a szabadság és függetlenség jelszava alatt. Ezek a jogszabályok biztosították az ember létfenntartását, az ember szabad­akaratának és a tulajdonjognak az alapját. Az ezeken az alapelveken felépült állam hatalmának gyakor­lata, az élet által felvetett vitás kérdések egyenlő eldöntése jogot formált, amely előre eldöntötte a vitás kérdéseket, a múlt ítéletei alapján jogszabályokat alkotván, a- melyek kevesek javára, a tömegek terhére önkéntelenül is gazdasági elnyomottságot teremtettek. Nem is vitatható tehát az a tény, hogy a jogszabályalkotás kiszolgálója lett a rendszernek. Ezt a hibát már a múlt század utolsó éveiben észrevette nem csu­pán az elméleti jogász, de a mun- kástömegek érdekeivel foglalkozó elme is és eDnek legszebb megnyi­latkozása a 90-es évek elején XIII. Leó „Rerum novarum“ kezdetű apos­toli körlevele, amelynek nagyszerű interpretálója XI. Pius pápának „Quadragesimo anno“ kezdetű kör­levele. XI. Pius pápa azt mondja: „Ne áltassuk magunkat. Azoknak a kezében van a szörnyű hatalom, a- kik mint a pénztőke urai és keze­lői korlátlanul határoznak a bitéi felől és azt tetszésük szerint oszt­ják el. Magasabb és nemesebb erők­nek kell a gazdasági hatalmat ke­mény és bölcs fegyelem alá venni: a szociális igazságosságnak és a szociális szeretetnek.“ Azt mondja továbbá: „Az államhatalomnak kö- telessége az egész nemzetet és an­nak egyes tagjait megvédeni. Kellő korlátok közé szorítandó a szabad­verseny és a gazdasági hatalmas­kodás. A termelt javakat, a jöve­delmet a tőke igényli magának.“ Ezek a gondolatok és megállapí­tások természetes velejárói voltak a tőkés és a munkás életnívója kü­lönbözőségének. Létrejött az osztály­különbség a munkás és a munkaadó, az elnyomó és az elnyomottak kö­zött, amely végül is szemben az 1848 előtti nemesi joggal és szem­ben a mai napig is fennálló polgári jogokkal, egy új jogfogalom, a mun­kajog fogalmának megalkotásához vezetett. Ez a jogfogalom nem is­mer címet, nem ismer nemest és fő­nemest, nem ismer születési és va­gyoni előnyt. Ez a jogfogalom csak a munkást ismeri és benne minden ember annyit ér, amennyit életében dolgozik vagy dolgozott. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Előjoga csak a szellemi tudásnak és a testi mun­kának van. (Rajniss Ferenc: Mo­rus Tamás utópiája!) Ez a jog az ember mintaképét alapjában meg­változtatja és ebben a jogban az ember az emberi közösség egy mun­kás részévé változik át. Elvitathatatlan, t. Ház, hogy ez a jogfogalomváltozás itt van. El­vitathatatlan az is, hogy ezen új jogfogalmat egy új jogtudománynak kell kiszolgálnia. Új formákat kell keresni és találni, mert a jogi gon­dolkodás teljes világnézeti semle­gessége hiú ábránd, a régi keretek nem használhatók. Az új Jog fogalmazásáról ás a munka Jogának megteremtéséről beszélt dr. Petro Kálmán, mint az igazságtlgyl költségvetés előadója

Next

/
Thumbnails
Contents