Eger - napilap, 1940/2
1940-11-09 / 177. szám
2 E 0 E R '940. november 9. R fi DIÓ ILLÉS BÉLA rádlószaküzletében. Telefon: 230. Díjtalan bemutatás, I 110 7TI ß núl kedvező feltételek LUOí. MU’lldli nehéz a sokszor végigböngészett tarlón még egy-két kalászt találni, de ha mindenki a szívével tekint körül, talál még egy kevés holmit, amit fölajánlhat. Volt már sz idén árvíz-gyűjtés, gyűjtöttünk az erdélyi magyarok javára, most a legszűkebb család elesettjei fordulnak a város lakosságához. A sok gyűjtés és a kevés termés, bizony megtizedelte a gyűjtők reménységét s az is biztos," hogy ha az eddigi adakozások adományok voltak, a mostaniak már áldozat-száoaba mennek, mégis, bizonyára jó szívvel fogadják a házaknál a cegyedmesterekkel bekopogtató cserkészfiúkat s jut még valami erre az alkalomra is. Kálnoky István dr. polgármester felhívása ezeket mondja: Fogadjátok szívesen a gyűjtőket, hiszen a másokért való irgalom vezeti őket hozzátok. Örömmel adjátok azt, amit csak tudtok. Isteu majd megfizeti nektek. Szeressük egymást, magyarok, s tegyük elviselhetővé a hosszú télen szegény testvéreink sorsát. Minél nagyobbakat lép köztünk az ínség, annál készségesebben szegődjék nyomába a megosztozó szeretet! A termésbetakaritással kapcsolatos hálaadás, mint már közöltük, november 17-én, vasárnap délután 4 órakor lesz a Főszékesegyházban. Házépítési politika, a temetők ügye és az Eger patak rendezése a utírosfejlesztési terűben Eger, november 9. A folytatásokban nyilvánosságra kerülő Rapcsák-féle városfejlesztési terv alább következő részlete a lakóházak építésének szempontjaival, a belváros elavult házainak modernizálásával, a temetők ügyével, a sportteleppel és az Eger patak rendezésével foglalkozik. Mint települést elsősorban a régi belváros területét kell egészségesebbé tenni. Hogy a lakások elegendő napot és levegőt kapjanak, azokat a szűk labóutcákat, amelyeknél magasabb házak építésére is számítani lehet, a lehetőség szerint bőviteni kell. Új tervezett lakóutcák legalább 8—12 méter szélesek legyenek. A beépítés mértéke övezétenkint állapítandó meg és ez a város legbelső részén sem legyen nagyobb, mint a telekterület 70°/o-a. A telekhatárok körülépítése helyett a belvárosban is a csatlakozó udvarokkal való építkezésre kell áttérni. Fontos az utak portalanítása. E célból a földes útpadkák kiküszöbölendők. A nagyobb forgalmú utaknál pormentes burkolatok készíten dők és az ntak kiálló útszegéllyel építendők át. A belső aszfaltos utak portalanítására seprőgép nélkülözhetetlen. Minden olyan közterületet, amely forgalmi vagy egyéb célt nem szolgál, gyepesíteni, parkosítani kell. Az egri régi épületek legnagyobb része a környékbeli riolit tufákéból van építve. Ez a kő kiváló építési anyag, azonban hibája, hogy igen nagy mértékben nedvszívó. Ennek tulajdonítható, hogy a régi házak nagy többsége nedves, egészségtelen. Bár a mai építkezéseknél már elő van írva a házfalaknak a padlóvonal alatti padlónedvesség elleni szigetelése, mégis vannak az újabb építésű házak között is nedvesfalú épületek, Ezért a tufakőnek a házak alapfalaiban való felhasználását általában megtiltják. Egészségesebb lakások építésére vonatkozó kikötéseinket egyébként a város űj építési szabályrendelet- tervezete tartalmazza. A város legnagyobb része esővíz- csatornával van ellátva, ezen közművek hálózatai a lehetőség szerint tovább fejlesztendők. Elsősorban a fürdők környékén és az Érsek-kert alatti új városrészben kell a szennyvízcsatornát megépíteni. Az egészségtelen Mély utcán megépítendő az esővízcsatorna. Közegészségügyi szempontból fontos szerepet játszanak a szabad területek. Szabad területben a belváros északi része szegény. Ezért északon az Eger patak és a Malom patak közötti jelenleg Felnémet határához tartozó területet kívánatos lenne zöld terület céljára biztosítani. A város különböző részein gyermekjátszóterek létesítendők. A kor igényeinek megfelelő sportterülete a városnak eddig nem volt. Vagy a leves — vagy a levél! Két munkára egy időben csak a Tungsram Krypton lámpa képes: jobban is világii — kevesebbet is fogyaszt. A modern sport stadion megépítése az Érsekkerthez csatlakozva a jelenlegi korcsolyapálya területén építés alatt vau és általa a sport téren lényeges javulás várható. Sportszempontból kívánatos lenne egy fedett téli uszoda létesítése is. Rendezni kell végül a temető ügyet. A város keleti részén lévő „Szent Rókus temetőbe“ temetni már nem szabad. Ez parkká lenne átalakítandó. A város nyugati oldalán lévő „Fájdalmas Szűz“ temető is nemsokára megtelik, úgy, hogy ennek pótlásáról gondoskodni kell. Leghelyesebb megoldásnak látszik a tovább fejlesztésre csak a város északi részén lévő „Kisasszony“ temetőt előirányozni és a város déli részén az Izraelita temető és az itteni új Róm. kath. temető között egy új temető területet kijelölni a jövő számára. A város keleti oldalán lévő „Új Szent Rókus“ temető nem látszik fejlesztésre alkalmasnak, mert az itteni altalaj agyagból áll. Úgy ez a temető, mint a nem fejleszthető többi temető miután megtelnek, megszüntetendők lennének. A temetőkben ravatalozók építendők. Közbiztonság, különös tekintettel a földrengésekre Eger földrengéses területen fekszik. A statisztikai adatok szerint az egyes rengések 23 — 10 éven- kint megismétlődnek. Ezért bizonyos óvintézkedéseket és fokozottabb szilárdságtani kikötéseket kell tenni az építkezésekre vonatkozólag. Az idevonatkozó előírásokat, amelyeket Olaszországi földrengéses területekre szóló építési szabályok figyelembevételével és az egri 1925. évi földrengés tapasztalatai alapián állitotmnk egybe, az új építési szabályrendelet- tervezetünk tartalmazza. Befolyásolja ez az épületek magassági korlátozását. Fontos, hogy ♦♦ magának az épületnek a súlypontja minél mélyebbre kerüljön, a felhasználásra kerülő építési anyag és az alkalmazandó épületszerkezet ellenálló legyen. Nagyobb nyílású boltozatok a föld felett általában nem alkalmazhatók. Az épület kiálló részei (kémény, párkány) kellő szilárdsággal készítendők. A város nyugat felé eső oldalának egy része (a Csiky Sándor utca és Kisfaludy utca környéke) csuszám- lásra hajlamos hegyoldal. Ezen a területen a fenti előírások fokozottabb mértékben betartandók. Össze kell gyűjteni és levezetni a pincei vizeket Mivel az említett városrész tüfa- kőbe vágott pincéinek nagy része különösen a legutóbbi, 1925. évi földrengés óta talajvízzel van telítve, megfontolás tárgyává teendő, nem lehetne-e a pincevizeket egy építendő szivárgó által összefogni és a városi esővízcsatornán át levezetni a patakba. Az árvízvédelem szempontjából rendezendő elsősorban az Egerpatak medre. A várostól északra lévő mederszakasz, amely már igen el van fajulva, egy átvágással szabályozandó. Rendezésre szorulnak még a következő vízfolyások: az u. n. Szala- árok, amelynek az alsó szakasza ki-
