Eger - napilap, 1940/2
1940-11-02 / 173. szám
Eger, Ll. évfolyam, 173. szám. Ah* 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 21, 1940. november 2, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre Ipengó. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeovei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért" akcióra! Tovább tart az olaszok előnyomulása az albán-görög határon A jugoszláv lapok jelentése szerint heves ágyúdörgés hallható az albán-görög határról és tovább tart az olasz csapatok előnyomulása. A Stefani iroda diplomáciai levelezője szerint Olaszország nem Görögország ellen harcol, hanem a görög szigetekre betolakodó angol befolyás eilen. Az a körülmény, hogy Olaszország biztonsága érdekében néhány hadászati támaszpontot kért, nem érintette Görögország becsületét. Alaptalan az angol hírverésnek az a jelentése, hogy Albániában nyugtalanság tört ki. Ezzel szemben az igazság az, hogy mindenütt teljes a nyugalom. Görögország helyzetét rendkívül nehezíti az, hogy segítséget sehonnan sem kaphat. A Balkán-szövetség a múlt álma csupán, Angliának pedig puszta létéért kell küzdenie. A Német Távirati Iroda jelentése szerint német zuhanó bombázók különösen nagy sikert arattak a dél- anglia partoknál, ahol egy hajókaravánnak minden hajóját elsüllyesztették. Először 9 hajó süllyedt el 27.000 tonna tartalommal, majd újabb három hajó 6000 tonna tartalommal. Egy könnyű cirkáló súlyosan megsérült. Megindult a küzdelem a vármegyénél megüresedett állásokért A tavaszi választás biztos jelöltjei: dr. Szabó Gyula a vármegyei főjegyzői székre és dr. Lázár Lajos a főszolgabírói állásra Hunyadi Búzás Endre dr. ország- gyűlési képviselővé történt megválasztása új helyzetet teremtett a vármegyeházán és a közigazgatási tanfolyamon. Megüresedett a vármegyei főjegyzői szék s a jegyzőtanfolyam igazgatói tiszte, miután Hunyadi Búzás Endre mint közhivatalnok nyugalomba vonul a törvények értelmében. Az állások betöltése egyelőre behelyettesítés útján történik meg, mert hír szerint a tavaszi vármegyei közgyűlésen kerül csak sor a főjegyzői szék s a betöltésével megüresedő egyéb állások választási küzdelmére. A közéletet csupán a vármegyei igazgatás sorsa érdekli, a közigazgatási tanfolyam vezetése a közérdek szempontjából nem elsőrendű kérdés. Különösen érdekes és állás- foglalásra indító a vármegyei főjegyzői választás, mert a vármegye későbbi vezetése tekintetében is következtetést lehet belőle levonni. Kétségtelen, hogy többen fognak pályázni a főjegyzői állásra, de akik ismerik az erőviszonyokat, bizonyosnak tartják, hogy dr. Szabó Gyula, az egri járás főszolgabirája lesz Heves vármegye űj főjegyzője. Szabó Gyula dr. rendkívül népszerű az egész vármegyében és méltán. Mindenki szereti és becsüli, aki látta a néppel törődő munkájának, szíves magyar lelkületűnek megnyilatkozásait s különösen méltányolják benne azt, hogy nagy szorgalommal és kitűnő képességekkel maga küzdötte föl magát szép pozíciójára. Népszerűsége óriási többséggel fog megnyilatkozni a tavaszi választásokon. A megüresedett főszolgabírói állásra dr. Lázár Lajos szolgabírónak, a pásztói szolgabírói kirendeltség vezetőjének megválasztása biztos. Lázár Lajos ugyancsak kitűnő szakembere a vármegyei közigszgatás- nak, amit mutat az a körülmény is, hogy őt bízták meg a pásztói ki- rendeltség vezetésével. A vasúti állomás elhelyezése és a repülőtér kérdése az új város- fejlesztési tervben A Sas-úttól délre kell elhelyezni az tíj állomást Lapunk mai számában a Rapcsák féle városfejlesztői tervnek a vasút és repülőtér elhelyezésére vonatkozó részét közöljük. A két fontos kérdésről a tervezet a következőket mondja : Eger vasúti állomása fejállomás. Az állomás jelenlegi helyén nem igen bővíthető. Hosszirányban való bővítésének határt szab északfelé az Érsekkert, délfelé pedig a Sas- út és a putnoki vasúti kiágazás. A kb. 550 m. állomáshossz már ma is kevés, főleg tolatási szempontból. Éppen ezért már a háború előtti időben is készültek a vasút részéről tervek, amelyek szerint új átmenő állomás épülne Egerben a Sas-úttól délre fekvő területen. A háború és az azt követő gazdasági helyzet, főleg pedig a trianoni határnak Egertől északra eső közelsége, amely “a vasúti állomás foigalmát lecsökkentette, az új állomás létesítésének kérdését levették a napirendről. Ma azonban, amikor a Felvidék egy részét már visszakaptuk és a polilikai fejlődés következtében további javulás várható, az eger— putnoki vasútvonal forgalmának növekedésével számolni kell, az új vasúti állomás kérdése ismét aktuálissá válik. Szinte kézenfekvőnek látszana, hogy ha az új személypályaudvar épül, ez a város középpontjához minél közelebb, valahol a putnoki vasútvonal Káptalan-utca folytatásában eső részén létesíttessék. A vasúti pálya azonban e részén délről északfelé egészen az Egervár vasúti állomásig erős 10—16°/o-os emelkedésben fekszik, ezért e tájon hosz- szabb vasúti állomást építeni nem lehet. Az új átmenő vasúti állomás elhelyezésére tehát az egyedüli helyes megoldásként a Sas úttól délre fekvő terület mutatkozik. Az állomás itt úgy helyezendő el, amint az a Warga-féle szabályozási tervben fel van tüntetve, vagyis észak-déli irányban elhelyezve az Eger-patak jobb partján, a patak vonalához simulva, hogy a város délfelé való terjeszkedésének útjába ne álljon. Északfelé az állomást egész a Sas- utig kell hozni, hogy amennyire lehetséges, ezen elrendezés mellett a városhoz minél közelebb kerüljön. A putnoki vasútvonal, a Csákósoron áthaladva, a Homok utca alatt keresztezi a 12-ik városkerületet és a Téglagyárnál csatlakozik a régi vasútvonalhoz. A Sas-útná), a Kertész utcánál és a Makiári útnál ut- aluljárók készülnének. Az új vasúti állomásnak ezt a megoldását a m. kir. államvasutak igazgatósága a 71.102/1938. D. I. szám alatti értesítése szerint elfogadta. A tervezett új állomás és a város belsőrészei közötti kapcsolatról megfelelő közlekedési utak létesítése által kell gondoskodni. Elsősorban a Deák Ferenc utcát, mint a város legfontosabb észak-déli irányú útját kell kihosszabbítani a Sas-úti keresztezéstől kezdve az új vasúti állomásig; azután az Érsekkerttől keletre eső területeken át is össze kell kötni- a várost megfelelő ut által az új állomással. Ezen utóbb említett út északfelé legalább a Káptalan utcáig volna vezetendő és mivel az Almagyar utca, amely az Eger—füzesabonyi törvényhatósági útnak, vagyis fő- közlekedési útnak egy szakasza, ma csupán 8 méter széles s az itteni emeletes házak miatt nem igen bővíthető, ezért ezen tervezett állomási hozzájáró útnak az Almagyar utcát is tehermentesítenie kellene. A repülőtér legjobb helye a Ráchegy-utca folytatásában lévő magaslati sík terület Eger még nem olyan nagy város, hogy belátható időn belül itt a légiközlekedéssel számolni kellene, mindamellett kívánatos a városrendezési tervben már előre megfelelő területet rezerválni repülőtér céljá-
