Eger - napilap, 1940/2
1940-07-13 / 110. szám
2 EGER 1940, július 13. Megkezdődött az aratás Heves megyében Fiz aratási munkáknál seholsem lesz fennakadás a megye területén A késedelmes tavasz miatt az idén egy, sőt két héttel megkésett az aratás is. Heves vármegye déli részein már megkezdték e hét elején a rozs aratását, s a hét végén már Hatvan környékén is vágják a rozsot. A búza aratása is megkezdődik országszerte a jövő héten. A vármegyei gazdasági felügyelőséghez beérkezett jelentések szerint a megyében sehol sem lesz fennEger, július 13. Az Egerben időző kárpátaljai tanítók kedden ismerkedési estet rendeztek. 120 tanító a 3600-ból, kik Kárpátalja középosztályának legnagyobb zömét teszik. Ezen az estén az érseki Szent József internátus tágas ebédlőjében együtt vacsoráztak a tanfolyam vezetősége, az előadók és a résztvevők. Közöttük ülök, beszélgetek, nézelődöm. A ruszin testvérek messziről jöttek. 20 év nagy idő, a történelem és a politika viharja ezalatt igen nagy messzeségbe tudja sodorni a lelket. Kevés van már köztük, aki magyar diplomával tanít, a legtöbb éppen ebben a viharban kapott szárnyra. Nem irhatok meg mindent, amit elmondanak. Akad ott egyéni fájás is elég. Megértem őket, s ők is viszont engem, mikor példázgatok nekik, hogy a történelmi erők rántása sokszor erős és kemény. Azután meg ilyen kavarodás idején, az egyéni sorsok haláltáncában ütésnek érezzük sokszor azt is, mikor egy erő nem ellenünk támadt, csak helyre zökkentett bennünket. Az a benyomásom, hogy a ruszin testvérek egy része még mindig eleven sebbel jár s keresi a helyet és magyarázatot, amitől a kedélye, lelke kivirulhat. Az est udvariasan indult s kicsit hivatalosan. Ez a csendből hallatszott ki, ahogyan mindenki ült. Az első meleg sző az a köszöntő volt, amivel a tanítók szónoka Kehrer Károly tanügyi tanácsost, a minisztérium megbízottját üdvözölte. A kárpátaljai tanítóság atyjának nevezte, s feljegyezték szívükbe első biztatását: garantálja, hogy minden tanítót visszahelyeznek állásába. Kitört a taps, mindenki felállt s először ruténul, majd magyarul énekelték valamennyien: Éljen soká, éljen soká! . . . A hangulat oldódott tovább. A népszerű házigazda, Szentgyörgyi József c. kanonok igen frappánsan adott mély értelmet az egri tanfolyamnak, elmondván, hogy a test- • vérek annak a Telekesy püspöknek városába jöttek, aki Rákóczi vezérlő fejedelem jóbarátja volt. A fejedelem meg is látogatta, de úgyis, mint a ruténok püspökét, a görög és latin ruténok legfőbb pásztorát. Jakusics György egri püspök nevéhez pedig az fűződik, hogy a sza- kadár ruténok egyesültek az Egy házzal s így az igaz hit megóvta őket, hogy népi sajátságaik a pravoszláv tengerbe vesszenek. Az inkáknál. A községi elöljáróságok értesítései szerint minden falu vállalta, hogy saját erejéből le tudja aratni a termést és learatják azoknak a termését is, akik fegyver- gyakorlaton vannak. A hevesmegyei falvaknak ez a szép és hazafias elhatározása minden dicséretet megérdemel. A terméskilátások egyébként tavasztól igen sokat javultak, főképpen a nagyobb gazdaságoknál. ternátusnak is érdekes kapcsolata van a vendégekkel. A XVII. és XIX. században sok szegény rutén fiú nevelődött az egri iparosoknál és tanult mesterséget. Ügy adták ki őket a keleti megyékből, s az intézet igazgatója ügyelt fel rájuk, minden héten személyesen jelentkeztek nála s itt kezelték azokat az alapítványokat, amikből a szabadulási költségeket kapták. Erre felálltunk megint és énekeltünk két nyelven. Az est eddig még mindig csak olyan volt, mintha csak rendezték volna. Ami ezután jött, az volt az érdekes, mert magatói támadt. Felcsendültek a szép rutén dalok, kánonok, komoly, mély dallammal, a küzdelemben és fájdalomban befelé fordult lelkek örök hangján. Válasz volt, vagy elzárkózás, nem tudom. Egyszer aztán feláll két egri úr, egyik az előadók közül. Nem mondanak tósztot, hanem vallomást arról, hogy az egyik Szerfalván született, odavaló ősi család, Akna- suhatag mellől, a másik pedig He- rincs község fia, tehát mindakettő földi, testvér s lám, a nagy haza mégis hogy a keblére ölelte őket. Este félkilenc volt. Kitekintek az ablakon. Az Eged fölött a sok csillag sorra felragyog. Bent is fény- leni kezdenek már a szemek, de még nem mind. S a szép szláv dallamok szünetében egyszer csak magyar bakanóta vágódik közénk »z utcáról. Erre felugrik egy a fiatalabbak közül s így szói: Testvérek! most mikor a magyar katonák Erdély felé mennek, eszembe jut, hogy az én házam 60 méterre van a román határtól s azon gondolkodom, hogy mit csinálhat most az én héthónapos kislányom ? És elkezd énekelni: Erdélyországban van az én hazám . . . Egy idősebb kolléga rögtön odaül a zongora mellé, kisegíti a szólót, mert a többiek nem tudják. Hozzáállunk mi is né- hányan a dallamban, s hallom, hogy néhányan, akik gyöngébben tudják a magyar nyelvet, a refrén Után magyaráztatják maguknak azt a különös sort: Az itala könny, a kenyere sár . . . Utána mély csend lett, s lelkünk előtt megjelent Erdély, minden rögének minden fájdalmával s abban a pillanatban úgy szerettem volna ott szétosztani a bánatot, meg a reményt, hogy könnyebb legyen viselni s nagyszerűbb együtt örülni. Azt hiszem, akkor még korai volt. Hiányzott valami, egy szikra tán, vagy egy hang, amire meg szokott jönni a viszhang. De érezni lehe tett, hogy a lelkek már útban voltak, keresték egymást, csak egy szó kellett, hogy találkozhassanak benne. Megjött nemsokára az is. A tanfolyam egyik illusztris előadója állt föl, s elmondta tavalyi élményét. Rutén földön járt, hasonló tanfolyamot tartottak. Megfigyelt ott egy tanítónőt, fiatal leányt, aki nem állt föl mikor kérdezték, hogy ki tud magyarul. Az előbb pedig még beszélt ezen a nyelven, s most összeszorítva ajakát, dacosan hallgatott. A tanfolyam alatt aztán összemelegedtek az emberek. Az igazság is hatott, meg a személyes kapcsolatok is. Mikor bevégződött minden, a vonatra szállás előtt odalépett az előbbi tanítónő és szép magyar szóval, kedves lélekkel köszönte meg a maga nevében az előadásokat. Ez sem tószt volt már, hanem annál sokkal több s így fejezte be: Testvérek! Egy hazának vagyunk a fiai, fogjunk hát kezet! S utána még csak csend sem támadt, hanem rögtön a következő pillanatban feleletül felzendült a kórus, vidáman, erővel; s ruszin Eger nem búzatermelő vidék és a város határában termelt gabona- neműek nem biztosítják Eger lakosainak ellátását. A gabonaneműek zárolása után gondoskodni kellett & város ellátásáról, mert már a malmokban és az üzletekben is nagy hiány kezdett mutatkozni. Dr. Kálnoky István polgármester szerdán ebben az ügyben Budapestre utazott és tárgyalásai során sikerült a város ellátását hosszabb időre biztosítani. A putnoki gőzmalomból kilenc vagon lisztet utaltak ki Eger részére és 16 vagon búzát kaptak az egri malmok. Eger, július 13 A földművelésügyi miniszter az ország állatállományának fejlesztése céljából állami borjú-akciót szervez. Az akció keretében átvételre és kiosztásra kerülnek telivér-simmen- tháli, simmeutháli, magyar tarka, magyar alföldi és borzderes fajtájú, legalább 70 kg. súlyú és négy hetesnél idősebb szopós üszőborjúk, ezenkívül legalább 100, de lehetőleg 120 kg. súlyú, 3 hónaposnál nem idősebb választott borjúk és végül korlátozott mennyiségben tinóborjúk. A borjú-akcióban részesülni kívánók a polgármester és a községi elöljáróság útján a vármegyei gazdasági felügyelőséghez nyújtsák be igényüket. Egy igénylő legfeljebb 3 darab üszőt és legfeljebb 2 darab borjút kérhet. Az akcióban csak 100 hold nál kisebb gazdák vehetnek részt, akik bejelentésükkel egyidejűleg, igénylésük komolyságának igazolására, 10 pengőt a hevesvármegyei gazdasági felügyelőség 61.531 sz. csekkszámlájára tartoznak befizetni. szomszédom ödasúgja: ez a dal a kézfogásról szól: Cserez ricseuku, Cserez boloto, Padaj rucsenku, Moje zoloto . . . S a kedves szomszéd fordítja is rögtön: Folyón és tavon át Add ide kezedet, Add át jobbodat, Nyújtsd felém arcodat, Hogy megcsókoljalak, Te barna lány! Utána felugráltunk, asztalt bontottunk. Elmúlt minden feszes etikett és forma, új dalok következtek, ruténul is, magyarul is. Két szálas fiatal népi táncokat adott elő, hegedűvel, tenyéren ütögetett taktusra. Mire odakint kigyult minden csillag, bent is mindenki vidáman ka- vargott, beszélt, barátkozott. Azt sem tudom most már, meddig voltunk együtt, mit ettünk és menynyit ittunk. Csak egy biztos s ezt soha el nem felejtem, hogy az a szép este egy darab történelem volt, mert Szent István király koronájának egyik legszebb és legkedvesebb darabját illesztgettük, forrasztgat- tuk . . . Dr. Kiss István. A polgármester engedélyt adhat a vámörlésre jogosított gazdáknak, vagy mezőgazdasági foglalkozási polgároknak, akiknek augusztus 10-ig nincs elegendő búzakészletük, hogy a szükséges mértékben vásárolhassanak a zárolt búzakészletekből. Éppen ezért kéri a polgármester az ilyen igényjogosultakat, hogy a városi közélelmezési hivatalnál a városházán kérjék ki az idevonatkozó polgármesteri engedélyt és vásárolják be a szükséges búzamennyiséget, hogy ezáltal is könnyítsenek Eger búza-ellátásán. A kedvezmény az üszőknél a vételár 40°/o-a, a tinóknál 30%, melyen felüli összeget az állatok átvételekor kell kiegyenlíteni, amelybe az előlegül befizetett 10 pengő beszámitódik. A jelentkezést július 28-án lezárják. Akinek törzskönyvezett, az ismertetés második bekezdésében körülírt eladó üsző vagy tinó borja van, azt a születési idejének feltüntetésével ugyancsak jelentse be a vármegyei gazdasági felügyelőséghez. Az igénylésnél költségkímélés szempontjából kizárólag olyan községek jöhetnek figyelembe, amelyekben legalább 20 borjút igényelnek. A kiosztásban részesülők tartózFERENCJÓZSEF KESERÜVIZ akadás vagy zavar az aratási munForrasztgattuk 5zent Istuán király törött koronáját Biztosították Eger uáros lisztes búza-ellátását Hogyan kaphatnak búzát a vámőrlésre jogosultak? Kisgazdák 30—40 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak bériül és tinót felnevelésre Július 28~ig fogad el jelentkezéseket a vármegyei gazdasági felügyelőség
