Eger - napilap, 1940/2
1940-10-26 / 170. szám
1940. október 26. E G E B 5 * A „Ferenc József“ keserfivíz régóta kitünően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél ; biztos, enyhe és gyorsan ható természetes hashajtó, mely számos betegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát.! A hústalan napok rendje Egerben A hét napjain a következő árúk kaphatók: Hétfőn: sertés és marhahúst, Kedden: hústalan nap, Szerdán: hústalan nap, Csütörtökön: sertés, marha, borjúhúst, Pénteken: hústalan nap, Szombaton: sertés, marha, borjúhúst, Vasárnap: sertés, marha, borjúhúst szabad árúsítani. A vasárnapi árúsítás természetesen csak a nyári időszakra vonatkozik, mert, mint köztudomású, a húsipar ősszel és télen munkaszünetet tart. Vadhúst, liba és kacsamájat hústalan napokon sem szabad árúsitani. — Az egykori losonci cs. és kir. 16. sz később 27. sz. Tüzérezred Emlékmű Bizottsága értesíti az ezredbeli bajtársakat, hogy a losonci laktanya falába elhelyezendő emlékmű elkészült és annak ünnepélyes felavatása ezred- ünnepély keretében f. évi november hó közepén megtörténik.— Az Emlékmű Bizottság kéri a bajtársakat, hogy a részletes tudnivalók megküldése céljából, nevüket, katonai rangjukat, «gykori ütegük számát és pontos lakcímüket dr. Pintér Arnold tart. százados, rendőrtanácsossal Budapest, IX. Üllői út 11—13. sürgősen közölni szíveskedjenek. — Németország falusi-gyermek csereakciója nyolc országgal. A németbirodalmi gazdasági szervezet évekkel ezelőtt több országgal megegyezést kötött a falusi-gyermekek csereakciója ügyében. Az egyezmény azt a célt szolgálja, hogy az egyes országok falusi ifjúságának lehetőséget nyújtsanak a vendégország munkarend- szerébe betekinteni. Ez a csereakció oly kitünően bevált, hogy Németország 1939-ben Magyarországgal, Dániával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Lettországgal, Hollandiával és Olaszországgal kötött ilyen megegyezést. A háború ellenére Németország ezt a csereakciót tovább folytatta csak azzal a külömbséggel, hogy ez évben a csereakció leányokra terjed ki. Emellett a külföldi csereakció mellett a belföldi falusi gyermekek cseréje tervszerűen tovább folyik, amelynek az a célja, hogy a fiatalság nevelését elősegítse. Bikavér feladó. Vécsey-utca 45., d. u. 2—3 között. Príma iajalma garantáltan féregmentes, rendkívül keményhúsú és hosszá ideig elálló, kapható az oooo egri érseki uradalom gazdasági hivatalában Arak november hé 15-ig. Arany-parmen 1—1‘40 pengőig, Sárga bellefleur, London pepin és Cox orange i'05-1'45 pen- gőig, Jonathán 1*10—1*50 P-ig nagyság szerint válogatva, kilogrammonkint. oooooooooo KÖZGAZDASÁG Eger export-jövője minden kedden és pénteken Eladás csak 10 kg-os és azon felüli tételekben Az exportpiac létesítésével kapcsolatban sok felszólalás hangzott el a városi közgyűléseken és több cikk jelent meg e lap hasábjain. Felszólalók és cikkírók egyaránt a Borszövetkezet épületének és telkének megszerzésében látják Eger export-piaccá válásának lehetőségét. A szövetkezeti épület és telek megszerzésével a kérdés egy része, a technikai rész, az értékesítés lebonyolítása nyer megoldást. A város vezetősége mindent elkövet, hogy ezt a lehető legkedvezőbben megszerezze, illetve a termelők javára biztosítsa. De nézzük meg, vájjon a termesztők is megtesznek-e mindent az export-piac rendezése érdekében. Az export-piac létesülésének u- gyanis egy fontosabb kérdése is van, mely sürgős megoldást vár, ha azt akarjuk, hogy Eger export-piac legyen. Az egységes tömegtermesztés kérdése. Az export, illetve az export-kereskedő egységes áruból, az előírt minőségben huzamosabb időn keresztül, nagytömegű felhozatalt kíván. Ha ezt a piac, illetőleg a termesztő hely biztosítja, akkor a technikai berendezés hiánya sem akadálya az exportnak. Pl.: Hatvan, Heves, Csány, Hort, Kál. Ezekben a községekben még csomagoló-szí- nek sincsenek, s mégis évről-évre tekintélyes mennyiséget exportálnak terményeikből: dinnyéből, paradicsomból. És Eger ? Egerben is van tömegfelhozatal, itt is vásárolnak exportra, ha másutt már nincs, innen is megy évenként néhány vagon gyümölcs, de ez nem jelentős. Ennek oka az egység hiánya. Pl. cseresznyéből 1939-ben, amikor jó termés volt, egyes napokon a 200 q-t is meghaladta a felhozatal. Ebből a 200 q-ból azonban csak 40—50 q exportra alkalmas gyümölcsöt lehetett kiválasztani. A többi minősége, egészségi állapota, főként pedig fajtája miatt alkalmatlan volt. Az exportőr kénytelen volt az árut még egy napig vesztegeltetni, hogy a hiányzó mennyiséget pótolhassa. Mármost a könnyen romló cseresznyénél nem nehéz elképzelni, hogy milyen veszteséget jelentett az egy napi késés, már az indulásnál. Tudni kell ugyanis, hogy export-viszonylatban legalább 72 órára van szüksége a gyümölcsnek, mig a termesztőtől a fogyasztó asztalára jut. Három nap pedig a lé-dús nyári gyümölcsöknél igen nagy idő, s ezért érthető, ha az exportőr nem szívesen keresi fel az olyan piacot, honnan csak több napi vásárlás után küldheti el a megrendelt meny- nyiséget. Ez nemcsak a cseresznyénél, de a többi gyümölcsnél is így van. Nézzük, indokolt-e az Eger mai gyümölcsfaállománya mellett ? A hegyközség területén az 1939. évi összeírás szerint 130.012 drb gyümölcsfa és 48.443 drb ribiszke és köszméte (büszke) cserje van. Ha ehhez hozzávesszük a házikertek faállományát, kb. 160.000 drb fát és 55.000 drb cserjét kapunk. A faállománynak mintegy 20 százaléka nem termő, tehát kb. 128.000 drb termő fa van, a cserjéken kívül. Az 1935. évi Statisztikai Évkönyv 118.651 drb fát tüntet fel, tehát ehhez viszonyítva a faállo mány örvendetesen javult. Mégis, e mellett a nagy faállomány mellett a piaci felhozatal kevés és ami van, az is legnagyobbrészt csak helyi, esetleg belföldi fogyasztásra alkalmas. Ennek oka az értéktelen fajták túlsúlya, a gondozatlanság következtében beteg, hibás, férges, tehát exportra alkalmatlan gyümölcs felhozatala, amin a szedés és további kezelés szakszerűtlensége csak ront. És veszedelmesen terjed a gyümölcs ezidő- szerinti első számú közellensége, a kaliforniai pajzstetű (Aspidiotus perniciosus). Nemcsak a fákat pusztítja ki, hanem a kivitelt is lehetetlenné teszi, mert egyetlen szem gyümölcs sem mehet ki, ha pajzstetves. Tehát vigyázat. Mit kell a termesztőknek tenniük? Mindenek előtt az előírt védekezési munkákat lelkiismeretesen elvégezni. Az értéktelen fajtákat, ha a fák életerősek, átoltani kereskedelmi fajtákra, ha nem, akkor kiirtani s helyettük jófajtákat ültetni. Tanulják meg a termesztők a helyes faápolást, a gyümölcs helyes kezelését, piacra való előkészítését. Ne csak elültessék a fát, s a többit az Istenre bízzák, hanem ők viseljék gondját a fának. Értékes termést csak így remélhetnek. Mindenki annyi fát ültessen, amennyit rendesen tud gondozni. A gondozatlan fa csak arra jó, hogy még a leggondosabban védekező szomszéd fáitjis állandóan fertőzze és annak minden munkáját és kiadását hiábavalóvá tegye. Értéktelen gyümölcsével pedig a piacon rombolja le az árakat. Tehát egységes fajtájú, nagytömegű gyümölcsöt, s akkor lesz exportpiac! Simonies Antal GYOE intéző. —Fiún ____ U ránia. Szombaton, vasárnap és hétfőn: Hazafelé magyar film. Főszereplők: Fedák Sári, Mészáros Ági, Vaszary Piri, Eácz Vali, Sel- meczy Margit, Csortos, Hajmásy, Bilicsi és Pethes. — Magyar-híradó, Kedden és szerdán: Brazillal kaland. Főszereplők: Clark Gable és Myrna Loy. Csütörtökön és pénteken: Acélkaraván Cecil B. de Mille rendezésében és Fox-híradó. Előadások kezdete hétköznapokon — kivéve szombatot — egynegyed 7 és fél 9, — szombaton 4, egynegyed 7 és fél 9, — vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Pénteken kivéte✓ ' lesen 5, 7 és 9 órakor. — Lesz bőven narancs télire. Olaszországban és Spanyolországban igen kedvező a narancstermés kilátása. Máris minden intézkedés megtörtént, hogy a rendelkezésre álló tekintélyes fölöslegeket a behozatalra utalt országok, elsősorban Magyarország, továbbá Németország és a Németországhoz tartozó területek vásárolhassák meg. Német részről bővíteni akarják a tavaly télen megállapított fogyasztási fejadagokat. Az eddigi tárgyalásokból jogosan lehet következtetni arra, hogy az idén bőven lesz narancs a magyar piacon is. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet.
