Eger - napilap, 1940/2
1940-10-19 / 166. szám
Eger, LI. évfolyam, 166. szám. Are 12 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 21, 1940. október 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ: «gg hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! A Szovjet félhivatalosa cáfolja a szovjet- csapatok és a romániai sérvet csapatok megütközéséről terjesztett, légből kapott angol híreszteléseket A szovjet távirati iroda közli, hogy több angol lap fantasztikus híreket közöl arról, hogy szovjet- csapatok bevonultak Romániába, majd hogy Galac közelében megütköztek a német csapatokkal. Török lapok is közöltek valótlan londoni hireket. A szovjet távirati iroda kijelenti, hogy ezek a hírek és híresztelések nem felelnek meg a valóságnak és minden alapot nélkülöznek. 8365 halottja és 12.000 sebesültje vau eddig London bombázásának az angol jelentés szerint Az angolok összesítő kimutatást közölnek London bombázásának áldozatairól. E szerint júniusban 7, júliusban 258, augusztusban 1075 személy vesztette életét. A szeptemberi halálos áldozatokkal a halottak száma már 8365, a sebesültek száma pedig 12.000. A német főváros felett már négy napja nem jelennek meg angol gépek A Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója jelenti, hogy a német főváros felett már négy napja nem jelentek meg angol repülőgépek. Orosz csapatösszevonások a Krim-félszigeten Konstantinápoly, október 19. Moszkvai jelentés szerint a Krim félszigeten nagyobb csapatösszevonások folynak, melynek okát katonai hadgyakorlatokkal magyarázzák. A néhány nappal ezelőtt elterjedt hírrel ellentétben a feketetengeri orosz kikötőket még mindig nem nyitották meg az idegen nemzetiségű kereskedelmi hajók előtt, sót bizonyos mértékben megszigorították a zárlatot. Ugyanis még újabb másik két kikötőben sem szabad — még halászhajóknak sem — bemen- niök. Eger mezőgazdasága, ipara és kereskedelme a városfejlődés szempontjából Eger, október 19. Az elmúlt vasárnap kezdtük közölni az Eger hasábjain Rapcsák József műszaki tanácsosnak a város- fejlesztésről készített tervezeté'. Ma a mezőgazdaságról, iparról és kereskedelemről kidolgozott részletet közöljük a tervezetből s ebben is sok olyan adat van, amelyek ismerete közhasznú. Mezőgazdaság Eger város területéből 34-4% szántő, 4,2°/o kert, 5°/o rét, 23-9% szőlő, 11'6% legelő, 12• 5 % erdő és 8 4% a földadó alá nem eső terület. A művelési ágak szerinti megoszlást vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a szántóföld aránylag túl- csekély (az országos átlag 60T°/o), mivel a mezőgazdasági jelleget elsősorban a szántóföld terület aránya szabja meg, ezért Eger mezőgazda- sági jellege egyáltalán nem kiemelkedő. Egerre vonatkozólag inkább a szőlőterület magas aránya a jellegzetes. Az országos 2,3°/o-os szőlő- területi aránnyal szemben Eger ösz- szes területének 23'9%-a szőlőterület, ami pedig tízszerese az országos átlagnak. A gazdaság-nagyság megoszlás Egerben a legkisebb gazdaság csoport kiemelkedő arányát mutatja. Az 1 kát. holdas és ennél kisebb gazdaságok aránya Egerben 49-7%. Ez igen magas arány. A kisparcel- lák ilyen tömege a nagyarányú szőlőgazdálkodással indokolható. Nagy- és középbirtok Egerben alig van. A legnagyobb birtokosok Eger város főleg a legelőivel, és az egri Érsekség az erdőterületével kb. 1400-1400 holddal. Eger szép szőlőkultúráján kívül igen fejlett a gyümölcskultúrája is. A háziállatlétszám csekély és évek óta visszafejlődő irányzatot mutat. Az állattartásnak ez a kis mérve kétségtelenül összefügg a legkisebb gazdasági csoport kimagasló arányával és a nagyarányú szőlőműveléssel is. A város legfőbb A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az az iparosodási folyamat, amely más hasonló összetételű városoknál mutatkozik, Egerben csak nagyon vontatottan és megszakításokkal jelentkezik. A lakosságnak még mindig 33‘5 %-a tartozik az őstermelő osztályba. Az ipart a lakosságnak csak 25T %-a képviseli. A háború előtt 1900-tól 1910-ig az ipar javára erős eltolódás mutatkozott. A háborús évtized visszaszorította újra az iparos népességet és megnövelte az őstermelők számát. Azóta ismét egy kis javulás mutatkozik az iparosodás irányában, de az 1910-ik évi arányokat még nem érte el a város. Gyáripara Egernek jóformán egyáltalán nincsen. Az utolsó évtized elején beállott kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében még mezőgazdasági problémája a szőlő és a bor megfelelő értékesítése. Kívánatos a határban az egyes parcellák túlságos felaprózását meggátolni, ami csak törvényes intézkedés által lenne elérhető. A szőlőhegyekről a termésnek őszi esős időben való betakarítása különös nehézséggel jár, tekintve, hogy az utak legnagyobb része kiépítetlen és ilyenkor alig járható. Ezért programmba vétetett a fontosabb hegyi utaknak fokozatos kiépítése. az a pár gyárszerű üzem is megszűnt, amely az iparnak ezt az ágát képviselte. Hogy nem tudott Egerben számottevő gyár letelepedői, ez bizo nyára azzal a ténnyel is magyarázható, hogy Eger nem vasúti fővonal mellett fekszik. A közutak jelentőségének az újabb időkben várható emelkedése bizonyára e téren is javulást fog hozni. A zajos, bűzös, tűz- vagy robbanásveszélyes üzemek részére a város délkeleti részén, a Tihamér vasúti állomás közelében jelöltünk ki területet. Ez a terület az Egér- patak mellett és a szennyvízderítő teleptől északra fekszik s így a szennyvizek elvezetése könnyen megoldható. Az uralkodó szélirány északdéli, miért is a bűz és füst a város belső részétől távolmarad. Kereskedelem A kereskedelem szempontjából elsőrendű fontosságú, hogy a piacok jó helyen legyenek. Eger állatvásárai elég forgalmasak és statisz ikai adatok szerint eredményesség szempontjából is kielégíthetőknek mondhatók, bár úgy az állatpiac, mint a terménypiac jelenlegi elhelyezése nem szerencsés. A mai vásártér északnyugati szélén távol esik a vasúti állomástól és a város felől csak meredek utakon közelíthető meg. Oda kell törekedni, hogy a vásártér a város déli síkrészén, a vasúti állomás és a vágóhíd közelébe helyeztessék át. A város belső piacának elrendezése szintén sok javításra szorul. A város belső területe szűk és rendezetlen. Piacbővítés céljából pár év előtt a város megvett egy nagyobb területet, az ú. n. volt gőzmalom-telket, amely a Maczky Valér-utca északi oldalán fekszik. Gondoskodni kell róla, hogy ezen terület a Kossuth-térrel megfelelő kapcsolatba kerüljön és piac céljára megfelelően kiépíttessék. A Zalár-ulca melletti Húspiac régi építésű boltjai összedűlő félbeu vannak. A piacrendezéssel kapcsolatosan ezek elbontandók lesznek és a pótlásuk céljából megfelelő húscsarnok építéséről kell gondoskodni. A piacrendezés kérdésébe bevonandó a város tulajdonát képező Halpiac (Zalár-, Maczky- és Kaszinó-utcákra néző) volt iskolaépület telke is, ahol esetleg modern üzletház építeudő fel. Az export-gyümölcspiac céljára a vasúti állomás mellett kellene alkalmas területet biztosítani és ugyanitt gyümölcscsomagolót építeni.
