Eger - napilap, 1940/2

1940-07-12 / 109. szám

2 EGER 1940. július 12. Hz olasz rádió közlése: «Magyarország mint a tengely kipróbált barátja elnyeri jutalmát hűségéért!» A római rádió szerdán este 21 óra 10 perces románnyelvű adásá­ban a müncheni megbeszélésekkel foglalkozott s Magyarországgal kap­csolatban a kővetkezőket mondotta: — Magyarország biztos lehet, hogy mint a tengely kipróbált ba­rátja elnyeri a jutalmat hűségéért. (MTI.) Az amerikai törvényhozás most tárgyalja azt a javaslatot, amely szerint az Egyesült Államok négy­milliárd dollár költséggel 1947-ig 701 új hadihajót építenek a mai 369 hadihajó mellé. A román közvélemény aggódik a müncheni megbeszélések eredménye miatt Belgrád, július 12. Belgrádi lapok szerint a Buka­restből érkezett jelentések kivétel nélkül a román közvélemény és a politikai körök aggodalmait tolmá­csolják a müncheni megbeszélések­kel kapcsolatban. A Vreme szerint Romániában számítottak az esemé­nyek ilyetén fejlődésére, de mégis meg voltak lepve a magyar állam­férfiak váratlan és gyors utazása miatt. Münchenben tisztázták Magyarország helyzetét és a délkeleteurőpai problémákat Róma, július 12. A német, olasz és magyar állam­férfiak müncheni megbeszélésével kapcsolatban Virginio Gayda, a fél- hivatalos Giornale d’ Italia főszer­kesztője azt írja, hogy a berlini és müncheni találkozók újra tisztázták Magyarország helyzetét és általá­nosságban a délkelet-európai problé­mákat. Gayda cikkében leszögezi, hogy Magyarország kétségtelenül megérdemli, hogy tekintettel legye­nek rá az igazság elvén alapuló európai újjáépítés során. Aziránt sincs semmi kétség, hogy a tengely- hatalmak a legbarátságosabb szel­lemben és a legmesszebbmenően tekintettel lesznek Magyarország kívánságaira. A csütörtöki Jégeső nőm okozott komolyabb károkat 12 milliméteres esővel vegyesen hulltak a centiméteres átmérőjű jégszemek A hirtelen felmelegedett idő meg­hozta a mezőgazdák rettegett ve szedelmét: a jégesőt. Csütörtökön délelőtt tizenegy óra tájban hirtelen elborult az ég és előbb sűrű, füg­gönyszerű zápor kezdődött, majd apróbb és nagyobb jégszemek hull­tak alá nagyobb tömegben. A jég­szemek eleinte borsónagyságúak vol­tak, később átmérőjük elérte az egy centimétert is. Az égiháború majd­nem háromnegyed óráig tartott. Munkatársunk kérdést intézett szaktényezőkhöz a jég okozta ká rokra vonatkozólag és azt a választ kapta, hogy a károk jelentéktele­nek, mert a jég esővel vegyesen hullt és nem volt sűrű. Az erős nyári zivatarban egyéb­ként 12 milliméteres volt a csapadék. (Dii kell tudni az értelmiségi alkalmazottak változásának bejelentéséről Az értelmiségi munkakörben fog­lalkoztatott alkalmazottaknak sze­mélyében, munkakörében vagy illet­ményében az 1940 január hó 1 tői június hó 30-ig történt minden vál­tozást az erre szolgáló V. számú űrlapon 1940. július hó 31-ig kell az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosa, Buda­pest, Klotild utca 10-c címre aján­lottan bejelenteni. A változások bejelentése alkal­mával betűrendben kell felsorolni az alapbejelentésből ismert csopor­tosítás szerint: 1. Külön csoportban azokat, akik az elmúlt félévben a szolgálatból kiléptek. 2. Külön csoportban azokat, akik az elmúlt félévben új szolgálatba léptek. 3. Külön csoportban azokat, akik az elmúlt félévben értelmiségi mun­kakörből más munkakörbe, vagy más munkakörből értelmiségi mun­kakörbe léptek. Ha semmiféle változás nem tör­tént az elmúlt fél év alatt, tehát sem az alkalmazottak személyében, sem illetményeiben, sem munkaköré­ben változás nem történt, ez eset­ben is az V. számú űrlapon kell jelenteni a rovatok aláírásával, hogy „Az elmúlt félévben változás nem történt.“ Természetesen ez esetben az al­kalmazottakat nem kell felsorolni, vagyis a jelentéseken csak azok az alkalmazottak szerepelnek, kiknek személyében, illetményében, munka­körében valami változás volt az elmúlt félévben. Minden jelentésen fel kell azon­ban tüntetni a vállalat tulajdonosá­nak, társas cég esetében valamennyi tulajdonosának nevét, és a javadal­mazási rovat kivételével az űrlap valamennyi rovatát ki kell tölteni. Elpusztultak a legyek, de több a szúnyog A nyár állandó kísérője, a sok bajt, kellemetlenséget hozó légyinvázió, az idén meglepetést keltóen lecsök­kent. Egyre-másra halljuk a gazdák és lakosság köréből, hogy csodála­tosan kevés az idén a légy. A la­kásokban alig-alig akad belőle, a konyhákban, éléstárakban, de az állatok körül is sokkal kevesebbet találni, mint máskor. Az örvendetes jelenség okát az egyszerű emberi következtetés rögtön eltalálta. A tél. A hosszú, szokatlanul hideg téli idő­járás nem kedvezett a légyivadék­nak, nem tudtak áttelelni és alapo­san megtizedelve kerültek ki a nagy hidegből. A roppant szapora rovar, amely 120—150 petét rak le egyszerre és ezt 3-5 alkalommal is megismétli, nem tudott megbirkózni a téllel. A szemétdombok, a peterakás ked­venc helyei, a hosszú hideg alatt nem nyújtottak kellő védelmet és a peték elpusztultak. A sok kellemetlenségen felül, a­melyet a meleg nyári hónapok alatt okoz a légy, felbecsülhetetlenül hasznos a közegészségügy szempont­jából a légyinvázió elmaradása. A ragályos betegségek legfőbb ter­jesztője és a legszélesebbkörű vé­dekezés mellett is alig lehet telje­sen elhárítani káros befolyását. Egy szakértő a következőképpen nyilatkozott: — Az időjárás hatásával magya­rázható ez a jelenség. A kemény tél nem kedvezett a légy szaporo­dásának, az áttelelése rossz volt. Ugyancsak ez tapasztalható a sző­lőben, gyümölcsösökben a többi bo­gárféléknél is. Lényegesen kevesebb mindenféle bogár. Ellenben az idő­járási viszonyok miatt annál jobban elszaporodtak az egyéb növény­pusztítók, igen sok a gomba, a pe­nész, a monilia, amelynek az esős idő nagyon kedvezett és a sok víz miatt szaporodott el szokatlan mér­tékben a szúnyog, ami mindenfelé különösen nagy számmal található. Július 8-től Egerben Eger, július 12. A sörgyárak hivatkozással az adóemelésre, felemelték a sör árát. Erről az elhatározásukról körlevél­ben értesítették a vendéglősöket és kocsmárosokat. Erre a barátságos körlevélre mit tehettek a vendéglősök és kocsmáro- sok ? Elhatározták, hogy igen jelen­téktelen mértékben ők is felemelik a sör árát. A vendéglősök és kocsmárosok an­nál inkább határozhattak igy, mert a sör nem közszükségleti cikk s azért Területváltozások a lengyel háború után A birodalmi statisztikai hivatal most tette közzé a lengyelországi háború után előállott területválto­zások adatait. Eszerint Lengyel- ország területéből 93.000 négyzet- kilométert kebeleztek be a Német­birodalomba 10 millió lakossal. Most a statisztikai hivatal adatai szerint Németország lakossága, Cseh- és Morvaországot nem számítva, kere­ken 90 millió. Szovjet-Oroszország Lengyelország területéből 201.000 négyzetkilométert kapott. Ennek lakossága 12 millió. A lengyel fó- kormányzóság területe 96.000 négy­zetkilométer, lakossága pedig 105 millióra rúg. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. is megdrágult a sör az árkormánybiztosság megengedte, hogy a régi és új árak közötti kü- lönbözetet ne a vendéglősök és korcsmárosok maguk viseljék, ha­nem azt részben a fogyasztókra háríthassák. A sörárak emelkedésével lépést tart a hőmérséklet emelkedése is. így a sör filléres drágulása alig fog változást jelenteni, mert a szomjú­ság és a sörivók elszántsága ezt a drágulási keserűséget is lenyeli ab­ban a reményben, hogy fogunk még olcsóbb sört is inni. — Az egri zsidóság feltűnően tartózkodott a komolyabb ösz- szegű adományoktól a Vörös­kereszt hazafias céljaira című cikkünkkel kapcsolatban dr.Schwarcz Ignác annak közlését kérte, hogyő nem vaskereskedő és több ház tu­lajdonosa, hanem csak egy háza van és így jövedelméhez mérten adakozott. — Az Új élet regény tárának hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtőszővet- kezet könyvkereskedésében. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents