Eger - napilap, 1940/2
1940-10-12 / 162. szám
E Ú E B 1U40 október 12. desen pótadó emelésről kell gondoskodni, megint a házingatlan terhére. Mindezeket szem előtt tartva, nem lenne-e helyesebb mosta 60°/o os pótadónál maradni és a villany árát emelni egy fillérrel, ami a kérdéses 1 O'Vo-os hiányt fedezné. Igazságosabb is volna a pótadónál számba- vehető 700 ház helyett, ami a 10%-os pótadónál tekintélyes megterhelést jelent, a 4600 villanyfogyasztót terhelni, mert ez a teher alig számba- vehető a fogyasztásnál. Nem a kisfogyasztókról van szó, akiknek a téli 3—6 Hwó. fogyasztását számításba véve a havi villanyóra 50 filléres bérletét alig éri el, hanem a nagyobb fogyasztókról, ami meghaladja a három ezret, akiknek egy tekintélyes része, mintegy 1400 fogyasztó mentesek a városi közterhektől. Ez a többletfogyasztás ennél a 3000 fogyasztónál havonta alig tesz ki 60 fillérről egy pengő 60 fillér összeget átlagban. Legyünk igazságosak, nem lehet minden terhet a végletekig a házingatlanra kivetni, amikor különösen a magas vízdíj miatt, a házaknál jövedelmezőségre számítani csak az adómentesség mellett lehet. Megállapítható, hogy amióta a házakat a magas vízdíjak terhelik, a tulajdonosok tekintélyes része eladósodott, a közterheket, különösen a vízdíjat fizetni képtelenek é3 állandóan hátrálékban vannak. Ha figyelembe vesszük, hogy a házak tekintélyes részét kölcsönök is terhelik, törlesztéseket alig eszközölnek, sőt kamatháirálékban is vanuak, csak a közhatóságok és pénzintézetek jóindulata mentheti meg ezeket a házakat az elárvereztetéstől. Az árverések eredményének szomorú tapasztalatai közismertek. A 10°/« os pótadó emelésének elkerülésére egy harmadik lehetőség vetődött fel, a kereseti adók szigorú kimunkálása, mert elszomorító a közgyűlésen elhangzott nyilatkozat, hogy „azokat akarjuk megfogni, akiknek 10 ezer pengő jövedelmük van és csak 2 ezer pengőt vallanak be“. Figyelembe véve a mostani fizetések emelését, ami alig lesz arányban a mai 20—22 °/o-os a megélhetés drágulásával, a kereseti adók megfelelő kimunkálásával is kívánatos a 60 %-os pótadó meghagyása és a villany egyfilléres áremelésével fedezni a szükségletet, mert valószínű, hogy a megélhetés további drágulásával a jövő év elsőfelében sor kerül további fizetés- emelésre. Eadil Károly. Eger mai területén tízezerrel több lakos fér el Hol lehetne még a belső városban területeket parcellázni — Eger jövő terjeszkedésének irányai Hapcsák József műszaki tanácsos terve Eger városfejlesztéséről Eger, október 12. A legutóbbi városi közgyűlésen érdekes vita keletkezett Rapcsák József műszaki tanácsos városfejlesztési terve körül, amelyet a városi mérnöki hivatal vezetője a kereskedelmi minisztérium országos jellegű felhívására készített. A vita egy útvonal kiszélesítési kérdésénél merült fel s oly sok szempontot érintett, hogy közérdekűnek tartjuk, ha az egész városfejlesztési tervezetet megismertetjük a nyilvánossággal. Egernek már van egy nagyszabású, átfogó városrendezési terve, a Wargha féle terv, ennek azonban méreteinél fogva beláthatatlan időket igényel a megvalósítása. Az alábbi tervezet közelebb hozza a városfejlesztés időhatárait, kevesebbet fog át térbe», noha tárgykörben kimerítő és alaposan átgondolt, ezért az idők elvesző távolába gondolt feladatok közül sokat megvalósíthatóvá tesz. A tervezet koncepciózus kidolgozásáért a kereskedelmi miniszter elismerésével tüntette ki Rapcsák Józsefet s aki végigolvassa a sorozatosan leközlésre kerülő tanulmányt, egyetért a magas elismeréssel. Érdemes végigolvasni a város fejlesztési tervezetet már csak azért is, mert sok olyan adatot lehet benne találni, amelyek kevéssé ismertek s a figyelmes olvasó előtt a városnak új képe bontakozik ki. Hisszük, hogy hasznos szolgálatot teszünk a köznek a tanulmány ismertetésével. Merre van a város jövő településének iránya Eger város területe összesen: — belsőség és külsőség együtt — 10.759 hold és 1169 □ öl, = 6.191.8 hektár. A város határa észak felé kedvezőtlen, amennyiben a szomszédos Felnémet község területe mélyen benyulik a város területébe és hosz- szú vonalon közvetlen a beépített város mellett fekszik. Az egri külsőségbe kivezető utak felnémeti területeken vezetnek keresztül. A közbeeső útrészek fenntartása így Felnémet kötelezettségét képezi, bár azokat kizárólag egriek használják. Ugyanez a helyzet a vízfolyásoknál s így az Egerpatak város feletti részénél is. Ezen felnémeti határba eső vízfolyások rendbentartási Felnémetnek nem érdeke s ezért nincsenek megfelelően karbantartva. Eger városnak viszont elsőrendű érdeke lenne például az Eger patak városfeletti részének szabályozása, ami a jelenlegi körülmények között amikor a tulajdonjog a szomszéd községé, igen nehezen vihető keresztül. Mível Felnémet terül-te közvetlen a város beépített területe mellett van, előállhat a jelenlegi helyzetben az is, hogy Eger város északfelé való bővítésére Felnémet község ad engedélyt, amikor is a város érdekeivel össze nem egyeztethető települések keletkezhetnek. Meg kell szerezni a felnémeti határ egy részét Az előadottakra való tekintettel kívánatosnak tartjuk, hogy Felnémet község határának az egri határba mélyen benyúló az a része, amely minden tekintetben Eger város érdekkörébe tartozik, kb. 250 hold, Eger területéhez csatoltassék át. Az átcsatolás által a város beépített területétől Felnémet község területe kb. 700—750 m. távolságra kerülne. A város ezidőszerinti beépített területe 68D2 hektár,azaz 1184 hold- A város lakosságán ik száma : az 1930. évi népszámlálás adatai sze* rins 30.424. A számítások szerint a város mai beépített területén elhelyezhető ösz- szesen 40.484 lélek. Újabb település céljára elsősorban a város belsőségénsk mai határain belül még be nem épített területeket kell felhasználni. Ilyen területek a már kiosztott, de még be nem épített házhelyek; továbbá egyes eddig még nem parcellázott területek a város mai belsőségében. A város belsőségében parcellázásra még felhasználható nagyobb területek kerületenkint a következők: Az V. kerületben a Grónay, Pacsirta, Árpád és Szvorényi utcák által határolt telektömb belső része, amely egy nyitandó utcával feltárolbató lenne. Ugyanitt kiosztható a Deák Ferenc út, Barkőczy út, Raktár utca és Szeszfőzde utca által határolt terület. A VI. kerületben beépíthető lenne a Szederkényi utcai telkeknek a Rajner Károly utca felé eső hátsó része. A VII. kerületben házhely kiosztásra alkalmas terület a ciszterek kertje. A IX. kerületben beépíthető lenne a Rákóczi űt keleti oldalán lévő ingatlanok patakfelé eső hátsó része, mely megközelíthető lenne a patak mellett nyitandó új utcával. A X. kerülőiben a Cifrakapu utca nyugati oldalán lévő telkek hátsó rftyMlk eJbM&uy RADIO ILLÉS BÉLA rádiószaküzletében. Telefon: 230. Díjtalan bemutatás, I Ili7TIG nál kedvező feltételek LUOZ. I lU'llűl. részén beépithetövé válhatnék egy nyitandó új utca által. A XI. kerületben a Csákány utca melletti területek alkalmasak házhely kiosztásra. A XII. kerületben a patakmentén és a patakkal párhuzamosan nyitandó új utcák lehetővé tennék a nagy mélységű Kertész utcai telkek hátsó részének beépítését. Végül a XIV. kerületben házhelyek céljára kioszthatók a Kere- csendi út, Galagonyás utca, Csordás út és Pozsonyi utca, valamint a Kerecsendi út, Sas út, a Vasútvonal és a Nagyváradi utca közötti területek. Amint a számítások igazolják, a város jelenlegi belterületén az 1930-ik évi népszámlálás szerint kimutatott 30.424 lakoson felül még minden nehézség nélkül elhelyezhető 10.060 lélek. Ötven év múlva még 7721 lakos elhelyezéséről kell gondoskodni Az 1990-ig várható további 7721 lakos elhelyezése céljából a város jelenlegi belsőségének kibővítéséről kell gondoskodnunk. Egyforma lakősűrűséget feltételezve, ha 40.434 lakosnak 681.2 hektár terület felel meg, akkor 7721 lakos részére kereken ISO hektár új területet kell biztosítanunk. A város az Egerpatak észak-déli irányban húzódó völgyében fekszik. Északfelé a Felnémeti határ elzárja a város fejlődését. Délfelé azonban nyitva áll a terjeszkedés útja. A városias kialakításra szánt terület kijelölésénél is elsősorban a délfelé való terjeszkedési lehetőséget vettük figyelembe. Délfelé 76 hektár területbővítés terveztetik. Másodsorban a város központjától nyugat felé eső lankás hegyoldal az olyan terület, amely felé a város
