Eger - napilap, 1940/2

1940-10-09 / 160. szám

Eger, Ll. évfolyam, 160. szám, ÁR A 8 FILLÉR ♦ Szerda Trianon 21, 1940. október 9, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 60 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeqtei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Árak és munkabérek A magyar kormányzat megfontolt és óvatos pénzügyi és gazdasági politikája tette lehetővé, hogy már évek óta Európa egyik legstabilabb valutája a magyar peDgő s hogy Magyarországon az árindex a nehéz viszonyok ellenére is, jelentősebb ki­lengéseket nem mutat. A nemzet­közi helyzet a gyengén sikerült mezőgazdasági év természetszerűleg nálunk is érezteti hatását s bár a kormány nagy általánosságban rög­zítette az árakat, bizonyos árkiegé­szítések szüksége mutatkozik. A termelés folytonosságának biztosí­tása, sőt a termelés fokozása érde­kében, szükségesnek látszott az egyes közszükségleti cikkek terme­lési árának bizonyos emelése, hogy a termelési költségek biztosíthatók legyenek. Az áremelkedés, a mezőgazdasági termékek drágulása, természetszerű­leg megdrágítja az életet is, éppen ezért kézenfekvő volt, hogy a kor­mány lehetővé teszi, illetve elren­deli az ipari és bányászati munka­bérek emelését. Technikailag akként oldotta ezt meg a kormány leg­utóbbi minisztertanácsán, hogy rög­zítette a munkabérek jelenlegi szín­vonalát s elrendelte, hogy az így rögzített munkabéreket október 7-től, egy új munkahét kezdetétől számít­va, hét százalékkal emelni kell. A kormány gondoskodása magá­tól értetődően kiterjed a magán- tisztviselők helyzetére is s rövide­sen szabályozzák a kisebb jövedelmű magántisztviselők fizetését is. Az ár és béremelkedések ekként szabályo­zott rendje közelről érdekli a köz- tisztviselői társadalmat is, épen ezért a kormány legutóbbi minisztertaná­csán akként döntött, hogy az állami tisztviselők és alkalmazottak jöve­delmét is megfelelően rendezi. A fize­tések javítására még október folya­mán sor kerül. Az országgyarapodás megsúlyos- bitotta a nemzeti feladatokat s a hazatért erdélyi részekről való gon­doskodás megköveteli a gazdálko­dási rend bizonyos mértékű szigorí­tását. A termelői árak emelése s a munkabérek és fizetések javítása gondos mérlegelés, alapos számí­tások után történt. Az alapos elő­készítés biztosíték arra, hogy a fizetésemelések nem indítanak meg újabb drágulási folyamatot s a mi­nisztertanácsi határozat lehetővé te­szi a termelési költségek és a fo­gyasztói érdekek összhangbahozata- lát. A hét százalékos béremelés egy- időben történik a termelői árak emelésével s így sikerült kiküszö­bölni a jogtalan és indokolatlan spekulatív árdrágítást. A termelési költségek, az eladási árak és a jövedelmek szabályozása, egyetemes nemzeti érdek s a köz­vélemény csak megnyugvással fo­gadhatja a kormány e legújabb in­tézkedését. A magyar gazdasági élet nem (vonatkozhatok el az euró­pai közösségből s ma, amikor harc­ban áll Európa, ma amikor a har­Eger város képviselőtestülete leg­utóbbi rendkívüli közgyűlésén tár­gyalta a városi háztartás és az üze­mek 1941. évi költségelőirágyzatát. A háztartás előirányzatát Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos ismer­tette és rámutatott azokra az okok­ra, amik szükségessé tették a pót­adó tíz százalékos felemelését. Ezek között szerepel az árak nagymér­tékű emelkedése, a közhivatali teen­dők megnövekedése, amely a hiva­talnoki kar létszámának emelésére vezetett. Ugyancsak megnövekedtek az adósság-szolgáltatások terhei, ugyanakkor csökkentek a bevételek a sorompóvámok megszüntetésével. A város csak a legvégső esetben nyúl a pótadó kulcsának emelésé­hez s a közgyűlés elvileg beleegye­zett abba, hogy inkább a villany egységárát emeli fel 1 fillérrel, ha ezzel megoldható a 10 százalékos pótadónak megfelelő 40 ezer pengő előteremtése, de van még egy mó­dozat, éspedig a kereseti adó jobb kimunkálása, ezen az úton is pótol­ni lehet a hiányt s akkor még a villany árát sem kell felemelni. A költségvetés általános vitájá­ban először Braun Károly ny. pol­gármester bírálta az előirányzatot. A költségvetés írásbeli indokolása nem állja meg a helyét és nem is logikus. Egerben évek óta nem volt madik országgyarapítás után mi ma­gunk is áldozatos, nagy erőpróbák után vagyunk, magától értetődően kell fogadni a megfelelő keretek közé szorított mérsékelt áremelke­dést. Ez az árszabályozás a termelő és fogyasztóközönség érdekeit tartja szem előtt, ugyanekkor figyelemmel van az államkincstár helyzetére, mert hiszen mindanyian tisztában kell legyünk azzal, hogy a magyar élet milyen nagy, komoly és szép feladatok előtt áll, Kelet-Magyaror- szág és Észak-Erdély hazatérésével. Az alkotó munka zavartalan foly­tatásának, a termelés fokozásának és a gazdasági és társadalmi egyen­súly nyugalmának biztosítása ez a legújabb kormányintézkedés. termés. Legutoljára 1930-ban volt jó szüret az egri hegyeken, akkor azonban potom áron kellett elvesz­tegetni a bort. Az írásbeli indokolás is megállapítja, hogy a polgárság teherbíró képessége lecsókként, — ugyanakkor növeli a terheket a költ­ségvetés. Kifogásolja, hogy vissza­állították a polgármester hajdútar­tását és megadták a természetbeni fűtést és világítást. Ha a képviselő- testület ilyen bőkezű, akkor szoci- álisabbnak kellene lennie, adja visz- sza a kisfizetésű városi tisztviselők­nek az ötven százalékos díjkedvez­ményt. Nem érti a pótadó kulcsá­nak emelését sem. Amikor 1935-ben elfoglalta a polgármesteri széket, egyezségeket kötött a városi gép- üzemek hitelezőivel és az egyezsé­gek szerint 1941-re az üzemeket szanálni kellett s azóta szanálták is, úgy, hogy most az üzemeknek száz­ezer pengővel kevesebb adósságterhet kell vállalniuk évenként. Ezért Ígér­te ő határidőül az 1941. esztendőt arra, hogy vagy leszállítja a villany árát, vagy csökkenti a vizdijat, vagy megépítteti az új vágóhidat. Az üzemi költségvetésben valóban fel van tűntetve, hogy százezer pengő­vel kevesebb az adósságteher, hol van hát ez a százezer pengő? Kovács István a vágóhídi fogat miatt szólalt fel. Radii Károly rámutatott arra hogy a város anyagi viszonyai oly rosszak, hogy csak úgy sikerült a pótadót 88 helyett 70 százalékban megállapítani, amennyiben a város kérte a kultuszminisztert, hogy az iskolaépítési kölcsönök visszafizeté­sét ne 1941-ben, hanem három év­vel később kezdje meg. Valóban, 1941-re Ígérte a város vezetősége a terhek csökkentését, vagy az új vágóhíd megépítését, azonban várat­lanul olyan helyzetek adódtak, mint például a kövezetvám megszüntetése, vagy olyan új kiadások merültek fel, mint a közélelmezés megszerve. zése, hogy a költségvetést még 70 százalékos pótadóval sem lehet reá­lisnak mondani. A pótadó helyett sokkal jobb volna a villany egység­árának 1 filléres emelése, mert a pótadóemelés a belváros 6 — 700 háztulajdonosát terheli majd, most már a végsőkig, az 1 filléres villany, emelés pedig 4600 villanyfogyasztóra hárul, tehát jobban eloszlik s azért is igazságosabb, mert olyanokat is részesít közterhekben, akik egyéb­ként nem járulnak hozzá a város háztartásának fenntartásához. Leg­jobb volna, természetesen, ha a kereseti adót lehetne kimunkálni. Ebben az évben még igen sok küz­delme lesz a városnak az anyagiak­kal. Következik a fizetések feleme­lése, amit ha csak 5 százalékkal gondolunk, 30 ezer pengős kiadási emelkedést jelent. Kívánatos volna, ha a város nagyobb összegű állam­segélyt biztosítana. Ha Miskolc kap 180 ezer pengőt vágóhíd építésére és Kassa hozzá tud jútni 540 ezer pengős segélyhez, adjanak Egernek is támogatást. Felveti a kérdést, mi lesz a vízdíj-adóval, mit még mindig fizet, méltatlanul, a háztulajdonos, pedig a vízdíjat csak átveszi a la­kótól és beszolgáltatja a közpénz- lárba. A vízdíj szabályrendeletet 3 évvel ezelőtt módosította a képvi­selőtestület, úgy, hogy annak alap­ján ne lehessen a vízdíjat a házadó alaphoz számítani, a módosítást a vármegye jóváhagyta, a belügymi­nisztérium azonban még nem. Mi van végül a városi adóhivatalnál lefolytatott vizsgálattal. Tudni akarja a képviselőtestület, hogy hány adó­fizetőnél mennyi adó veszett el. Csak a Preszler szeszgyárnál 27 ezer pengő volt a köz vesztesége Eger utíros képuiselőtestülete jóuáhagyta az 1941. éui köllséguetést 70 százalékos pótaöóual

Next

/
Thumbnails
Contents