Eger - napilap, 1940/2
1940-10-02 / 156. szám
2 E G £ H 1940, október 2. A városreniszés kérdése érdekes vitát indított el a legutóbbi városi közgyűlésen A Széchengi-utcával párhuzamos utca kifejlesztése a városrendezés egyik legfontosabb feladata Teleki Pál gróf miniszterelnök a belpolitika kérdéseiről A MÉP kedden este tartotta a nyári vakáció után első pártértekezletét. Az értekezleten Teleki Pál miniszterelnök beszámolt az erdélyi országrészek visszatérésének momentumairól és más időszerű kérdésekről. Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde elején foglalkozott a bécsi döntés előzményeivel, méltatta a döntés jelentőségét, majd a legnagyobb elismeréssel szólt a magyar nemzeti hadsereg szerepéről és jelentőségéről és az erdélyi tervekről. A továbbiakban érdekesen ismertette a belpolitikai helyzetet és terveket. Erdély visszaszerzésével kapcsolatosan — mondotta — a kormányzó úr amnesztiát adott. Tudom, hogy ez az amnesztia feltűnt, némelyek aggályosnak látták. Szeretném mindjárt hozzáfűzni azt is, hogy sokan még aggályosabbnak látták azt, hogy azt a bizonyos 3400-as rendeletet a belügyminiszter úr felfüggesztette. Ez az amnesztia, mondhatnám miniszterelnöki program Volt, amikor a miniszterelnökséget vállaltam. Ezt sokau tudják is azok közül is, akik érdekeltek. A 3400-as rendeletet pedig mindenkor feleslegesnek tekintettem, mert nem az ilyen rendőri, hozzá végrehajthatatlan rendőri intézkedéseken múlik az állam ereje. Az állam ereje és a kormány ereje akkor immanens, ha az ember tisztességes, egyenes 'és tiszta politikát folytat. Hogy csak most került sor a két dolog teljesítésére, annak az az oka, hogy közben olyan események, vagy cselekedetek történtek, amelyek nem tették lehetővé a végrehajtást, anélkül, hogy gyengeség, vagy egy bizonyos esemény által kiváltódottnak ne magyarázzák. Miután egyideig parlamenti csend volt, végrehajthattam. Vállalja érte a kormány, de elsősorban magam is a teljes felelősséget a nemzettel szemben. Még nagy feladatokat látok magunk előtt és magam előtt is, melyeket nekem kell elvégeznem. Éa ezekkel a kérdésekkel, melyek miud alkotmányos életünket, mind a közigazgatási apparátust és annak berendezkedését, mind gazdasági éle ünk átformálását érintik, hónapok óta foglalkozom és hónapok óta foglalkoznak vele minisztertársaimig. Beszélnek alkotmányreformról.Az úgynevezett alkotmányreform nem jelenti azt, hogy mindent felforgatunk és csinálunk valami egészen mást, hanem jelenti azt, hogy megsokasodván az állami élet feladatai és az állami életben résztvevők száma is, lassankint megnőtt a szakértelem és a hozzáértés is. Az érdekképviseletek is, amint fejlődnek, lassan jobban látják meg a maguk és vele az állam érdekeit is, valamint az egyetemes érdekeket is. Szóval ami fejlődésben van, ami egyrészt kiszélesülés, másrészt pedig elmélyülés és ehhez a kettős folyamathoz, az állami apparátust, elsősorban a törvényhozást hozzá keli idomitani/Hogy minő formában és részen és minő százalékban, azt ma még nem tudom, mert bevallom, ezzel a munkával elmaradtam. A közigazgatási apparátust át kell szerveznünk, úgy hogy ugyanazoknak, tehát a felelőseknek vezetése alatt olyan legyen, hogy legyen benne sablónszerű apparátus és egy másik olyan is, amely a nem sablón- szerű munkát végzi és legyen benne olyan szervezet, amely az ad hoc problémákkal foglalkozik. A harmadik nagy témakör a gazdasági átformálás. Megállapították a vármegyei vfrilisek névjegyzékét Eger, október 2. Heves vármegye igazoló választmánya dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklésével megállapította a vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzékét az 1941—1944. évre. A virilisek új névjegyzékében számos új nevet is találunk. A névjegyzék elején a következő huszonkét nevet olvassuk: 1. Dr. Szmrecsányi Lajos érsek, Eger, 176,721 pengő adóösszeggel. 2. Dr. Glattfelder Gyula püspök, Szeged, 60.410 pengő adóösszeggel. 2. Beökönyi Viktor földbirtokos, Detk, 18.556 P. 4. Dr. Papp-Szász Tamás földbirtokos Erdőtelek. 5. Dr. Dőry Gyula földbirtokos Atfeár. 6. Dr. Szent-Ivány Farkas földbirtokos Apc. 7. Dr. Fischer Lajos ügyvéd Eger. 8. Dr. Visontai Ko- vách László földbirtokos Vámosgyörk. 9. Gosztony Andor földbirtokos Boconád. 10. Dr. Dálnoki Nagy Zoltán ügyvéd Miskolc. 11. Baán Zsigmond vendéglős Gyöngyös. 12. Dr. Gosztony Kálmán földbirtokos Budapest. 13. Beniczky Aladár földbirtokos Egercsehi. 14. Dr. Charmant Szevér földbirtokos, ügyvéd, Budapest. 15. P. Graefl Károly földbirtokos Poroszló. 16. Vitéz dr. Bobory György földbirtokos Tisza- szőllős. 17. Beniczky Elemér föld- birtokos Egercsehi. 18. Gönczy Ár^ pád bőrkereskedő Eger. 19. Győrffy Kálmán ny. min. o. tanácsos, föld- birtokos Atkár. 20. Szajlay Sándor hentes Eger. 21. Remenyik István földbirtokos Erdőtelek. 22. Kóburg Fülöp Józsiás herceg, nagybirtokos Budapest. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. A legutóbbi városi közgyűlésen érdekes vita fejlődött ki a város- rendezés kérdésében. Ez a témakör mindig a legnagyobb érdeklődést keltette, valahányszor szóbakerült s annakidején, a Warga-féle terv kidolgozásakor cikkek tömegei jelentek meg az Egerben, minden o'dalról bírálták, tárgyalták a kérdést. A Warga-féle tervezet egyes részleteit elfogadta a képviselőtestület és helyenként annak a szellemében történnek az építkezések. Most azonban a kereskedelmi miniszter felszólította a városokat, hogy dolgozzanak ki harminc-negyven esztendő távlatára rendezési tervet s állapítsák meg, hol az a terület, ahol a városias fejlődés szempontjait követni kell, merre tapogathatók ki a fejlődés irányai s mik azok a körülmények, melyeken sürgősen változtatni kell. A tervet nagy lelkiismeretességgel és hosszas tanulmányok után Rapcsák József műszaki tanácsos állította össze és bemutatta a képviselőtestületnek. A terv pontosan megállapítja a városias fejlődés határvonalait, irányát és legsürgősebb feladatként a Széchenyi utca tehermentesítését jelöli meg. A Széchenyi utca belekerült a fő autóvonalak közé s kívánatos volna, hogy szűk belvárosi részéről a közlekedés bizonyos fajtáit egy párhuzamosan haladó útvonallal lecsapolnák. Először felmerült az a gondolat, hogy a Vörösmarty utcát kellene kijelölni erre a célra. Ez azonban nem volt megfelelő. Sokkal célszerűbbnek látszott a Jókai és Kállay utcák, valamint a Zalár utca kiszélesítésének terve. Eliez a tervhez kért hozzájárulást az előadó a képviselőtestülettől. A felszólalók közül Radii Károly hangoztatta, hogy a terv meghaladja harminc év határát és rendkívül költséges. Vitéz Subik Károly örömmel fogadta a tervet, és rámutatott arra, hogy ez nem kényszerrel és azonnal végrehajtandó feladatokat tartalmaz. A hozzájárulásra azért van szükség, hogy a jóváhagyott terv birtokában a város egyes helyeken Eger, október 2. A lúgkőrendelet értelmében október 1-től kezdve tilos a lúgkő egdigi rend szerint való árusítása. Lúgkövet mosáshoz, szappanfőzéshez nem lehet kapni, csak drogériák árusíthatják — ipari célokra. megakadályozzon, vagy korlátozzon a városban bizonyos építkezéseket, így például hasznos volna a Líceum hátulsó frontjának kiszabadítása és a terület térré való kiképzése s ez másként nem oldható meg, csak úgy, ha a Kállay és Jókai utcák közötti tömbön megakadályoznak minden jövőbeli építkezést. Frindt Jenő rámutatott arra, hogy káros volna egyedüli szempontként az utcák kiszélesítését tekinteni. Ezek szerint Hódmezővásárhely vagy az egyenes, széles utcájú alföldi városok volnának az ország legszebb városai. Eger kanyargós és szűk utcáiban a város múltja és jellege található meg, ne tegyük tönkre ezt a hangulatos és eredeti jelleget* Rendkívül kedvezőtlen képet nyújtanak az olyan építkezések, amelyeket a már kijelölt távoli tervek alapján most végeznek. így keletkeznek beszögellések, zugok, amelyek talán soha, vagy talán évtizedek múlva tűnnek el. A forgalmat kell rendszabályozni, a közönséget fegyelmezni, egyes árúraktárakat más helyre telepíteni. Besznyák István dr. szükségesnek mondotta legalább a Zalár utca ki- szélesítését. Itt nem lehet szó a városkép zavaráról, mert a húsos bódék elhelyezésének kérdése úgyis régóta időszerű és egyszer, ha a Hangya rászánja magát építkezésre, fejlődését a magasság irányában lehet befolyásolni. Kálnoky István dr. polgármester örömmel vette tudomásul, hogy a kérdés ilyen eleven vitát eredményezett és a városrendezés elvét egészségesnek mondotta. Hogy menynyire így van, annak bizonyítására elég csak a szennyvízcsatorna lefektetésére gondolni. Ha lett volna abban az időben városrendezési terv, a szennyvízcsatorna lefektetése 150 ezer pengővel kevesebbe került volna a patak mentén, mint így a zegzugos utcák vonalában, amiatt, hogy a patakpart be van építve. Egyébként meg kell említeni, hogy a kereskedelmi miniszter Rapcsák József műszaki tanácsost külön elismerésben részesítette a szép és megfontolt munkáért. Azok a kereskedők, akiknek jelenleg lúgkő van raktárukon, készletüket 8 nap alatt bejelenteni kötelesek az I. fokú iparhatóságnál (városház) és a lúgkövet december 31-ig árusíthatják, de csak vásárlási engedély ellenében. Tegnaptól kezdve tilos a lúgkő árusítása
