Eger - napilap, 1940/2
1940-09-28 / 154. szám
1940. szeptember 28. EGER 3 alap-árhoz 60—75 százalékot számolhatnak és ez lehet az eladási ár. Az italmérők Egerben és a falvakban is kötelesek bejelenteni boráraikat a vármegye alispánjához, a beszerzési és az alap-árat., s az alkalmazott haszonkulcs-százalékot, amely az üzlethelyiség jellege szerint 45, 60 és 75 százalék lehet. De be kell jelenteni az 1939. évi augusztus hó 26-án fennállott boráraikról is ugyanezeket az adatokat, különösen az akkori haszonkulcsot, mert a haszonkulcsszámítás nem lehet magasabb százalékú ma sem, mint 1939. augusztus 26-án volt. Megállapítható, hogy az egri vendéglátó iparban sehol sem emelték fel az árkormánybiztos által megállapított magasságra a borárakat. A megengedett 2—2'50 pengős árak helyett legtöbb helyen P60—1'80 pengős árakat léptettek életbe. Több helyen még P40 P-s árakat is lá- tuuk. Az italmérő a megengedett legmagasabb áraknál sem találja már meg számítását, legfeljebb a rezsijét keresi meg, mégis alacsonyabb árakon árűsít, mert a fogyasztó közönség a mérsékelten emelt árakat sem bírja el. A bor vendéglői és korcsmái fogyasztása már így is nagy mértékben megcsappant. Az egri vendéglátó ipar legutóbbi értekezletén a vendéglősök és korcs- marosok azt a reményüket fejezték ki, hogy a termelők és borkereskedők is bizonyára megértéssel viseltetnek irántuk az átmeneti helyzetben, mert nekik sem érdekük, hogy a borfogyasztás teljesen megálljon. Hogyan lett vidám utca az Özvegyek utcájából Új utcanevek Egerben in. Az Újvilág utca a múlt század utolsó negyedében kapta erőltetett nevét. Kapta pedig egy korcsmától, mely valamikor az Újvilág- és Vadász utca déli sarkán volt. Hívták egy időben Zsidótemplom-köznek is azért, mert a zsidó imaházat (Első imaházuk, a mai Kaszinó-utca keleti végén, a 3. számú házban volt, abban az épületrészben, ahol ma a virágkereskedés van) ide hozták át. Ennek az utcának neve egy időben Vidám-utca volt. A név keletkezése rendkívül érdekes. Eleinte csaknem mindenütt úgy szerepel, mint „Piatea strictau, vagyis Szűk- utca. Igaz, hogy más ilyen kis utcát mindenféle följegyzés állandóan Piatea angustánák említ. A stricta és angusta latin szavak értelme ugyanaz : szűk, vagy szoros. Viszont a „stricta“ szó annyit is jelent: szalag. Valóban, ez az utca rác kereskedők utcája volt és nem lehetetlen, hogy elnevezésén Szalag-utcát kell értenünk, annál kevésbbé, mert biztos, hogy sok apró boltocska volt benne. Hogyan lett tehát Vidám-utca? Volt idő, mikor az úgyszólván az utca minden háza vagyonos rác kereskedők özvegyéé volt s így kezdték elnevezni „Piatea viduarum11- nak, vagyis özvegyek utcájának. Igen ám, de a gyakran előforduló szavakat rövidítve írták ki már a 18. században is. Tehát például: Civitatis — Cittis, Domini — Dni, Possessione — Poone, Magistratua- liter — Magtér, stb. Bizonyára így lett írásban, majd élőszóval is a Piatea viduarumbói Piatea viduum, majd később: vidum. Egy 1789. júl. 27-diki helyszíni szemléről például ezt olvasom a tanács kiküldötteinek jelentésében: „ . . . megvizsgáltuk az elsőben Kiss Utczára, Mely Vidum Utczának neveztetik, és Kingelhon Jóssef Uram háza mellett megyen bé a’ Minoriták Hidgyárul ki jövő Köz fele néző részét . . .“ — Evvel az építési üggyel kapcsolatban 1789. aug. 24-én több polgár adott be kérelmet, amikor is már „Sic Dicta Vidám Utzá- ról beszélnek. Érthető, mert a népbeliek és az egyszerű polgárok nem igen tudták a Vidum szó eredetét a latin nyelvben s per analogiam, — éppen úgy, mint manapság is szokták — átalakították olyan szóra, amit megértettek. Vájjon nem lehetne-e a semmit nem jelentő Újvilág-utca elnevezést megváltoztatni a régi névre: Vidámutcára ? * — Nem szeretném, ha szerénytelenséggel vádolna valaki azért, hogy egész sor új, illetve régi utcanévvel hozakodom elő. Szíves elnézést kell kérnem, de ezekre az indítványokra sarkall Eger város múltja és a múlt minden legcsekélyebb emlékének fenntartása. Meggyőződésem, hogy ennek a múltnak tisztelete és megbecsülése csak használhat városunknak, hazafiságunknak és nemzetünknek is. Breznay Imre. — Rz Új élet regénytárának hetenként megjelenő 10 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtószávet- kezet könyvkereskedésében. Kneipp emlékének1 »A kényéi a legf ezt vallotta Kneipp, a modern táplálkozás tudományának legnagyobb előbarcosa, »azonban héjastól kell megőrülnünk az egész kenyérmagot Csak akkor tartja meg jó ízét és táp- láló erejét A héjában rejlik a legtöbb erő7« Halljátok 1 Az egész magot1 Ügy, ahogyan maga a természet adja nekünk. A malátakávé készítésénél is az egész árpaszemet sértetlenül, teljes keményítőtartalmával kell gondozni és kezelni hat napon át Ezalatt rostálják, tisztítják, mossák mindig újra meg újra, duzzasztják mindaddig, míg belseje jóízű. egészséges és édes malátává nem változik. Azután sütik, pirítják, kaxamellizálják, zamatosítják és végül impregnálják. Igénybe veszik a korszerű technika legsajátosabb segítő eszközeit, a gépeket, de csakis azokat, amelyeknél a természet erői: a víz, a levegő és a tűz játsszák a főszerepet. így lesz az árpából finom, egészséges Kneipp mslátsbáVÉ' , melyet Kneipp maga adott még nekünk gazdagon megáldott élete vége felé. Ez a malátakávé olyan természetes és tiszta kávéital, melynek nyersanyaga hazánk földjén terem. Hasonlatos a folyékony kenyérhez, olyan, mintha kenyér lenne a kávéscsészében. Ügyünk. Kneipp malátakávét! £zí Uneipfi maya adta az emhebiiégnek.
