Eger - napilap, 1940/2
1940-09-25 / 152. szám
Eger, LL évfolyam, 152. szám, ÁR fi 8 FILLÉR # Szerda # Trianon 21, 1940. szeptember 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. f'Afuser • : SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3.Tel.: 11. KIÄDÖHIVÄTHL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Megkezdték London kiürítését A Német Távirati Iroda jelentése szerint az angolok megkezdték London kiürítését. Először a gyermeFohjtatódnak a légitámadások Tegnap délután a német repülők folytatták támadásaikat London ellen. A támadások során 18 brit repülőgépet lőttek le, egy német gép eltűnt. Az angol repülőgépek az elmúlt éjszaka ismét megkísérelték támaDakarérf Gibraltárt bombázták a francia repülők Világszerte felháborodást keltett az a támadás, amelyet az angol tengeri erők hajtottak végre Dakar, a francia gyarmatbirodalom fontos városa ellen, Da Gaulle pártütó francia tábornok kazaáruló szereplésével. A német külügyminisztérium lapja szerint már másodízben történik meg, hogy angol fegyverek francia életet oltanak ki s az újabb angol támadás bizonyára döntő hatással lesz az angol-francia viszony alakulására. Úgy látszik, hogy az angol üzleti szellem, miután fontos területeket volt kénytelen átadni Amerikának, most másutt akarja kárpótolni étvágyát. A dakari táÚjabb támadás Dakar ellen Az angolok kedden ismét támadást indítottak Dakar ellen. A harc azóta szüntelenül tart. Vichyből érkezett jelentések szerint egész Franciaország megdöbbenéssel fogadta a támadás hírét. A felháboA vármegyében sok volt a vérhas-megbetegedés Az egri tüdőbeteggondozóban 61 újabb beteg jelentkezett — Az alispán elrendelte Egerszólát lakosságának tífusz elleni beoltását keket távolítják el a fenyegetett fővárosból és több, mint félmillió gyermeket szállítanak vidékre. dásaikat Bariin ellen. Az erős lég- elhárító tüzelés következtében azonban nem tudták bombáikat a kitűzött célokra dobni. Néhány brit gépnek sikerült Berlin fölé jutni és bombákat dobni a külvárosokra. Egyik bomba egy kórházra esett. madás megtorlására tegnap francia légi erők húsz bombázó gépe támadást hajtott végre Gibraltár angol érődéi ellen. A közel négy óra hosz- szat tartó támadás alatt a francia repülők több, mint száz bombát dobtak le Gibraltárra. Az angol jelenté* is megemlékezik a támadásról és megemlíti, hogy a bombázásnak négy halottja van. A német jelentés szerint Gibraltár bombázása tegnap délután négy órakor ért véget és megállapították, hogy a francia repülők igen sok találatot értek el, fontos katonai célpontokon. Az áldozatok számát még nem lehet áttekinteni. rodást fokozza az a körülmény, hogy De Gaulle tábornok jelen van a támadásoknál. Dakarnál a támadó angolok partra akartak szállni de ezt a tervet a helyi erők meghiúsították. Erdélyi Kérdések —■ magyar kérdések A mélységbe letaszított erdélyi magyarság felemelése érdekében gróf Teleki Pál miniszterelnök immár többrendben folytatott tárgyalásokat a visszatért országrészek városaiban. Legutóbb nagyjelentőségű cikke jelent meg az erdélyi lapokban, abban részletesen feltárja nemcsak az előkészítő munkát, de azt a programot, a gondolatokat is, amelyek Erdély egyesítését hivatottak olyan alapon megoldani, hogy abból valóban a jobb világ boldogabb élete ragyogjon le sokat szenvedett testvéreinkre. Az erdélyi szellem, egy csodálatos vérré vált lelkiség megmentette nekünk a huszonkét eszténdő óta a kegyetlen elnyomás kínzó rabságában élt testvéreinket. A kitartás, a lelki nagyság s az erdélyi magyarság csodálatos regeneráló ereje és erős akarata voltak azok a tényezők, amelyek most számunkra egy nehéz, de mindannyiunkra édes munka- kötelességet támasztottak. Ennek alaposságától és szellemétől függ az, hogy a szabad Észak-Erdély népe boldogabb életet élhessen. Az eddigi előkészítő munka, amely a hadsereg bevonulásával együtt szinte pillanatnyilag gyakorlatba jutott, mintaszerűnek bizonyult. A felszabadult országrész népének lelke valósággal repesett az örömtől. Ami a jövőre nézve történő mélyreható berendezkedést illeti, arra nézve nagyon helyes a kormány szándéka, hogy minden ilyen problémát a felszabadult országrész népével, annak szerveivel és vezetőivel történt megbeszélés és megállapodás után indítunk meg. A kormány szempontja ebben a kérdésben az, hogy lehetőleg Erdély földjének szülöttei, származot- tai, onnan kinőtt, ott családi és közéleti kapcsolatokkal bíró egyének legyenek az irányító tényezők, akikben él az erdélyi szellem, ismerik azt s ezáltal nem fog zökkenőkkel járni a köz ügyeinek, a nép gondolkodásának szelleme szerinti intézése. Ami a feladatokat illeti, azok valóban nagyok. Vannak kérdések, amelyeket a miniszterelnök „pillanatnyi“-aknak nevezett s ezeket nyomban meg kellett oldani. De vannak „hosszabb lélekzetű“ feladatok is, ezeket mint állandó kérdéseket messzebbmenő intézkedésekkel kell dűlőre juttatni. Itt már nemcsak helyénvaló, de meg is követelhető a problémák alapos meg* rágása. Erre a célra Teleki Pál gróf miniszterelnök október havában széleskörű értekezletet hív ösz- sze és ezen a visszatért országrész érdekeltjei elő fogják tárni az egyesítéssel együtt járó nagy kérdések tekintetében elfoglalt álláspontjukat. Már most életre hívott a miniszterelnök egy jogi bizottságot, amelynek hivatásában áll a visszatért területen jelenleg érvényben lévő törvények és törvenyerejü rendeletek megvizsgálása, abból a célból, hogy azok a magyar jogrendszerben érvényesíthetők-e, szükségesek-e, hasznosak-e. De működik egy másik nagyjelentőségű bizottság, az úgynevezett gazdasági tanács, azonkívül egy kulturális bizottság és végül a mezőgazdaság, erdőgazdaság és a román földbirtokreformnak függő kérdéseivel is külön bizottság foglalkozik. E? utóbbiak feladatkörét az ellenséges propaganda máris kikezdette- Erdélyben, Romániában s a külföld egyes sajtóorgánumaiban és az ellenséges rádióban ugyanis azzal akarnak hangulatot kelteni ellenünk, hogy „jönnek a feudális magyarok és visszaveszik a kisemberek, elsősorban a román kisemberek földjét.“ Erre az átlátszó hírverésre gróf Teleki Pál miniszterelnöknek rövid, de velős a válasza: „A magyarok már rég nem feudálisak, legfeljebb úri gondolkozásuak, de ebben az úri gondolkozásban egyformák vagyunk akár grófnak, akár parasztnak titulálták őseinket.“ A dolog lényege pedig az, hogy a kisember földjét nem vesszük el. De természetesen, miután a román földreformból fo- lyóan sok bonyolult kérdés merül fel, ezt mind tisztázni kell. Tudatában vagyunk annak, hogy egymilliót meghaladó románság tért vissza Erdély északi részével. Ennek a románságnak sorsa ne aggasszon senkit. Bármi történt is velünk és erdélyi magyar testvéreinkkel, mi nem akarunk megtorlást gyakorolni, hanem ellenkezőleg, megbocsátást hirdetünk. A nemzetiségeket legnagyobb jóindulattal kezeljük s tőlük semmi többet nem kívánunk, mint amennyit megkövetelünk a többségi magyarságtól. Velük a legjobb viszonyt kívánjuk fenntartani, csak soha ne tévesszék szem elől a legelemibb követelményt: a hazához való hűséget. Eger, szeptember 25. Özekkel Ferenc dr. m. kir. tisztifőorvos legutóbb a következő jelentést adta ki: Heves vármegye közegészségügyi állapota 1940. augusztus havában általában nem volt kedvező. t A heveny fertőző betegségek közül hökhurut 54 (1 halálesettel), diphtheria 5, járv. agy-gerincagy- hártyalob 2 (2 h. e.), bárányhimlő 5, vérhas 120 (13 h. e.), malária 6, kanyaró 20, hasi hagymáz 35, vör- heny 20, influenza 1, paratyphus 1 esetben került hatósági észlelés alá. Összesen 269 heveny fertőző megbetegedés közül 16 volt halálos kimenetelű. A heveny fertőző betegségek közül feltűnőbb számban : hökhurut: Tarnaörs 20, Adács 15, vérhas: Gyöngyös 21, Adács 15, kanyaró: Gyöngyös 11, vörheny: Eger 12, községekben fordult elő. Az orvosok 16 újabb fertőző tbc. beteget jelentettek. Említett betegségeken kívül főleg enyhébb lefolyású gyomorbélhurutok mutatkoztak. Egerszólát község összes lakosságának tífusz elleni beoltását a vármegye alispánja elrendelte. Hasi
