Eger - napilap, 1940/2
1940-09-18 / 148. szám
9 EGER 1940. szeptember 18. — S Kekünk, ma, most, nem lehet más feladatunk, mint valóban átérezni ezt a csodát. Megérteni, átélni ennek az eseménynek, — amely visszahozta Magyarország területének tizenöt százalékát s több mint két és egyharmad milliónyi lakosát — értelmét, jelentőségét és mindenekelőtt kötelezettségét. Térdre borulni, bálát adni a Mindenhatónak, hogy bölcs akaratával rátermett vezetőinken keresztül s nagy barátaink segítségével Szent István birodalmának egyik legszebb darabját visszaadta s megfogadni, hogy valóban méltók leszünk erre a nagy kegyelemre. Az alispáni jelentés a lendületes bevezető után beszámolt a vármegye életének fontosabb eseményeiről. A jelentéshez elsőnek Beniczky Elemér országgyűlési képviselő szólalt fel, aki a lakosság ellátásának és a mezőgazdaságnak nehézségeire mutatott rá. Kevés a zsír, a kukorica beérése aggályos, a községek számára több petróleumot kellene kiutalni. Györffy Kálmán hangoztatta, hogy a zsírhiány oka elsősorban a sertéshiányban keresendő. A múlt évben lezajlott vészek hatása most mutatkozik meg a sertéstenyésztésben, mert az állomány rendkívül megfogyatkozott. Atkái- község például nem tart községi kondást, mert a legelőre csak négy darab sertést jelentettek be. Indítványozta, hogy a bizottság írjon fel a kormányhoz, rendeljék el a sertésvész elleni kötelező védekezést és az oltások árát 50 fillérre mérsékeljék. Redecha Rezső dr. állatorvos közölte, hogy most dolgozzák fel a Pest vármegyében elrendelt kötelező oltások adatait s ehez képest teszik meg az intézkedéseket. Az oltások iránt azért bizalmatlan a gazdaközönség, mert elhullásokat is idéznek elő. Igaz, hogy ezekért némi kárpótlást ad az állam, hogy az oltásokat népszerűsítse, a kárpótlás összege azonban nagyon csekély. A felszólalások után a tisztviselői jelentéseket hallgatta végig, majd a tárgysorozatot tárgyalta le a bizottság. A Nemzetközi Borkereskedelmi 11. T. épületének megvételéről tárgyalt többek között négy napos budapesti útján dr. Kálnoky polgármester Megírtuk, hogy dr. Kálnoky István polgármester több városi ügyben fontos tárgyalásokat folytatott Budapesten. Azonkívül, hogy gondoskodott a város zsírellátásáról, tárgyalt illetékes körökkel a Nemzetközi Borkereskedelmi R T. épületének megvételéről. A városnak nagy gazdasági érdekei fűződnek az épület megszerzéséhez, mert a gyümölcscsomagoló csarnokot s az exportpiacot itt kívánja berendezni. A polgármester a minisztériumban az ingatlan megszerzésének elősegítésére kilátásba helyezett államsegély felemelését kérte, s remélni lehet, hogy az illetékes kormánykörök továbbra is megértéssel fogják elősegíteni Eger városnak ezt a fontos törekvését. Segítséget kér a tiszajobbparti gazöatársaöalom Kulin István, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara igazgatója nyilatkozik a tiszajobbparti gazdatársadalom súlyos helyzetéről A tiszajobbparti gazdatársadalmat nagy csalódás érte a gabonaneműek cséplésekor. Kiderült, hogy a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara körzetébe tartozó hét vármegyében — így Hevesmegyében is — átlag egyharmadával termett kevesebb búza, mint amennyire még a legutóbbi becslések idején is számítani lehetett. De van olyan község is, ahol holdanként csak két métermázsa búza termett, sőt az árvízsujtott gazdák közül sokan egyetlen szem gabonát sem takaríthattak be. A tiszajobbparti gazdák súlyos helyzete A súlyos tiszáninneni gazdasági helyzettel kapcsolatban nyilatkozott Kulin István a Tiszajobbparti Mező- gazdasági Kamara igazgatója és a következőket mondotta: — Ma már kétségtelenül megállapítható, hogy a 7 vármegye területét felölelő Tiszajobbparti Mező- gazdasági Kamara körzetében, egyetlen vármegyét kivéve, a földművelésügyi minisztérium először kiadott termésbecslésével szemben, átlag egyharmadával kevesebb lesz a búzatermésünk. Különösen súlyossá teszi a helyzetet, hogy van számos kerülői beli község, ahol a gazdák egy részének holdanként alig 2 q búzája termett, nem beszélve arról, hogy az árvíz- és belvízkárok miatt a gazdák sok esetben az elöntött területeken egyetlen kilogram termést sem takaríthattak be és e földek minősége a tartós víztakaró miatt rendkívül megromlott. Veszély fenyegeti a tengeri termést is Tiszajobbpartján, ahol a tengeri vetésterülete alig több, mint negyede az ország tengeri vetésterületének, s a kapásoövényeink összterülete sem éri el az egész vetésterület 10 százalékát. Következik ebből, hogy ha a kapásnövényeink közül a legnagyobb területet elfoglaló tengeriből rekordtermés is volna, az már a gazdaságok jövedelmezőségét legalább is itt a Tiszajobbpartján számottevően befolyásolni nem fogja. — Teljesen bizonytalan azonban, hogy különösen a késői érésű tengeri be fog-e érni, vagy nem-e lesz a gazdának egy korai dér következtében nagytömegű be nem érett, szállításra és eltartásra nem alkalmas, gyorsan romló tengerije. Mindenesetre, hogy a tengeri idejében való beéredésének előmozdításával mentsük, ami menthető, ezidén feltétlenül szükség van arra, hogy a tengerit sürgősen lefejezzük, aminek elvégzésére a fiatal munkaerő is alkalmas. E célból a tengeriszár felső részét közvetlenül a cső fölött éles sarlóval le kell csapni. Ilymó- don természetesen a tengerinek néhány levelét is le kell vágni, amit azonban sajuálni nem szabad, mert csak így tudjuk megfelelően előse gíteni, hogy a csőben még le nem rakódott tartalék tápanyag gyorsan lerakódjék és hogy a teugeriszárat és a csövet a nap hatásának s a légmozgásnak teljes mértékben kitéve, a szem megkeményedését illetve beéredését a leaetőségig siettessük. Adjanak haladékot a gazdáknak. — Mindenesetre szükséges, hogy az arra ráutalt gazdák a múlt évi adótartozásukra egy évig kivétel nélkül haladékot kapjanak és hogy minden olyan községben, ahol gyenge kalászos termés volt, az idei adótartozások kifizetésére is megkapják az adóhaladékot. — Nagy fontosságú továbbá, hogy a bajbajutott tiszajobbparti gazdák a vetőmag visszafizetésére egy évi haladékot s újabb kölcsönveiőmagot kapjanak és hogy a különböző mezőgazdasági termelvények s ezek között is elsősorban a tej- és tejtermékek ára a termelési költségek figyelembevételével újból és sürgősen megállapíttassék. .......... —-------------------rfrrfffrtttri[|r) E lmosta az eső a servita búcsú díszes ünnepségeit Eger, szeptember 18. Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a hires egri servita búcsú napján essék az eső. Az idei nyár most ennek az országos méretű egyházi ünnepnek & méreteit is erősen korlátozta, mert az előző nap megindult országos esőzés következtében a múlthoz képest csak szórványosan keresték fel a hívek a régi kegyhelyet. Az ünnepségek így csak a templom területére és közvetlen környékére szorítkoztak, a vasárnap délutáni főszékesegyházi körmenet elmaradt. A búcsú látogatottságának kisebb mértéke azzal is magyarázható, hogy a rendkívüli fegyvergyakorlatok miatt a férfinép nagy része távol van otthonától s a gazdasági munka és a család ellátása az itt- honmaradottakat jobban igénybeveszi. A mostoha körülmények ellenére is sok ezer hívő kereste fel a szomorúak, szenvedők és betegek vigasztaló Anyját, az egri csodatevő hétfájdalmu Szűzanyát. ősrégi]Eger városának e búcsújáró jellege, mert már a törökök előtt is messze földön híres volt az egri Boldogasz- szony e kegyelemhelye. Ez évben a hétszázéves fekete skapuláré emlékére a servita-atyák a szokottnál is fényesebben ünnepelték meg a Fájdalmas Szűzanya fóünnepét, szeptember harmadik vasárnapját. Hét megelőző pénteken az egri híveknek volt előkészítő áj- tatosság és szentbeszéd. A búcsú alkalmával szentbeszédeket mondottak, P. Wimmer M. Anzelm házfőnök, P. Kováts M. János Angelus, P. Kurczweil M. Sosteneus szervita atyák, Sülé János felnémeti plébános, rendi konfráter. A vasárnapi pontifikális nagymisét Kriston Endre felszentelt püspök pontifikálta a szeminarista kispapok hagyományos közreműködésével. Az ünnepséget nagyban emelte Eger város nagylelkű polgármesterének dr. Kálnoky Istvánnak szívessége, amennyiben a búcsú tartamára szives volt a város szabadtéri hangerősítő berendezését felszereltetni és ezeken át a búcsús nép ezrei hallgathatták Isten igéit. A búcsút követő nyolcad alatt, mintahogy már megírtuk, minden este ájtatosságot tartanak a servita atyák, délutánonkint 6 órakor P. Wimmer M. Anzelm szervita házfőnök, jeles egyházi szónok mond szentbeszédeket. 22-én vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Petro József prépost kanonok, Eger város plébánosa főpapi szentmisét celebrál. Este 6 órakor P. Wimmer szentbeszéde után litániát és ünnepélyes befejező szentséges körmenetet tart P. Marchy M. Cyrill szervita t&r- tományfőnök. Emlékezz a honvédelmi miniszter szavaira: Legutóbb 6000 magyar nő ajánlotta fel vérét a gyógyítás céljaira. Most nem vért, hanem ennél sokkal kevesebbet: pénzt kérek tőletek! Adakozz a Vöröskereszt javára! — Éjszakai szolgálatot tartó ggóggszertárak: Szeptember 14-én este 7 órától szeptember 21-én estig Pánczél Almagyar-utca 5. és Velcsey Hunyadi-tér 5.
