Eger - napilap, 1940/2
1940-09-07 / 142. szám
2 EGER 1940, szeptember 7. A számok mindenesetre azt mutatják, hogy az árkormánybiztos által megállapított árakon, a törvények betartása mellett ráfizet a hentesipar a sertésvágásra. f nÁ«gán kedvező részletfl- 1 r V KJ f? |9 j zetésre kapható varrógép Írógépjavítás és kölcsönzés. Kaszinó u. Rádiós helyszíni közvetítéseket üdülőhelyeinkről! Eger, szeptember 7. Az „Országjárás“ idegenforgalmi szaklap legutóbbi számában olvassuk az alábbi figyelemreméltó cikket: Rá kell mutatnunk arra, hogy a rádió népszerűségét fokozott mértékben kellene felhasználni a vendégforgalom érdekében is. Utalunk itt a minapi sárospataki helyszíni közvetítésre, amely a szó-szoros értelmében százezrek előtt tette kívánatossá az ósi kollégiumi város felkeresését. Yoltaképen nyitott kapukat döngetünk, merthiszen a magyar rádió vezetősége gyakorta ad helyszíni közvetítéseket. Mégis foglalkozunk e kérdéssel, mert azt szeretnék, ha a rádió műsorának összeállításában rendszeresebben és határozottabban vennék figyelembe a vendégforgalmi szempontokat. Az utószezon első óráit éljük, kívánatos lenne tehát, ha minél gyakrabban találkoznánk a rádió heti műsorában üdülőhelyeink helyszíni közvetítéssel való propagálásával. Ez egyébként olyan probléma, a- mely nincs időhöz kötve. Már ma meg lehet és tulajdonképpen meg is kell kezdeni a következő szezon hírverését. Szeretnék, ha a rádió sorra venné világhírű magyar nyaraló- és üdülőhelyeink ismertetése mellett azokat a kisebb, de ezernyi szépséggel gazdag helységeinket is, amelyek hivatottak arra, hogy pihenést, gyógyulást, szórakozást adjanak az évi robotból pár napra, vagy hétre szabaduló közönségnek. Bízunk benne, hogy a rádió vezetősége magáévá teszi fürdő- és nyaralóhelyeink e kívánságát s már közelesen élvezhetjük a rádió műsorában az ismert kiváló beszélők riportjában a magyar üdülő-és nyaralóhelyek rendszeres propagálását, színes és közvetlen helyszíni közvetítésekkel. Az összes újfajta rádiókat lakásán és díjtalanul bemutatja a vármegye rádÜÓSZakÜZlete, legrégibb — ............................... ’ I llés Béla két fele 66'50 kilót nyomott. A tiszta súly tehát a belső részek kiemelése után 133 kilogram. Ez után kell az adókat fizetni. A 34 kilogramos belsőségből még természetesen használható mintegy 10 kiló (máj, vese, tüdő, bélzsír). Az állat teljes szétdarabolása után a következő áruk kerültek ki a következő árakon: 93 kg szalonna á 1'90 = 17670 P 29 w hús 11 2-14 = 62-06 11 4 )? oldalas n 170 = 6-80 11 3-20 H csülök 11 1-40 = 4-48 2-20 köröm n 0-70 = 1-54 4-20 fej 11 100 = 4-20 n 2-70 tüdő Y> roo = 2-70 1-70 11 máj 11 1-40 = 238 11 0*70 Y) vesék ii 1-50 = 105 11 300 11 bélzsír ii 1'40 = 4 20 11 143-70 kg áruból 266-11 pengőt lehet kiárulni. A vágóhídon a következő költségek merültek fel: bárca 8-08 P bélmosó 0-04 „ szalma 1-60 „ vágatás 2-00 „ fuvar i-oo „ forgalmi adó 15-90 „ ehhez a vételár 243-82 „ az összeg 272-44 P A két összeget szembeállítva már a vágóhídon 6’33 pengő a ráfizetés. A hús hazaszállítása után másnapra 2 százalékot apad hűlés következtében. Ennek pénzbeli értéke 5'36 P, átlagosan 3 pengőbe számítva a 2-66 kg. húst. A ráfizetés összege tehát 1169 P rezsi nélkül. Az árkormánybiztosság az üzemi kiadásokra (alkalmazottak, üzletbér, A békebíró ne legyen „detektív“ Hogyan lesz egy derűs éjszakai kalandból magánlaksértés, hatóság színlelése és személyes szabadság megsértése Lusztig Sándor, Eger. Telefon: 30. rádiészakflzletében. Telefon: 230. stb.) tisztasúly-kilónként 8—20 fillért engedélyez felszámítani. Az egri hentesipari szakosztály 14 fillérben állapodott meg s a kormánybiztos ezt tudomásul vette. 133 kg. után ez az összeg 18'82 peDgőt tesz ki. Ezzel együtt tehát a fent megvásárolt és szétszabdalt 167 kilós sertésre a ráfizetés papíron 30-31 P. A ráfizetés természetesen kevesebb, mert egyes részeket drágább készárukká dolgoznak fel (kolbászfélék, szalámi), ezután néha sikerül kistenyésztőtól olcsóbb áron vásárolni, úgy, hogy a ráfizetés csökken, esetleg valami hasznot keres is a hentesiparos az árún, de ez a kereset csak fillérekig mehet, nem elegendő családja és ipara fenntartására. Miután pedig soknak a hentesek közül nincs elég forgótőkéje, vagyonához nyúlni pedig nem akar, vagy nem tud, bizony előfordul, hogy titokban drágábban adják egyesek az árút a megengedettnél. Ilyen helyzetbe azonban nem egészséges hozni a hentesipart, de a közönséget sem. Eger, szeptember 7. Furcsa kalandban volt a napokban része két egri fiatalembernek. Az egyikük még nőtlen, a vendéglátó ipar fontos ágazatában van elfoglalva és napi vendégei jól ismerik. A másik fiatalember már nős és otthonában szigorú fegyelem van. Felesége és sógornője összetartanak és a legkisebb kimaradást is szigorúan megtorolják. A két fiatalember összetalálkozott és összebarátkozott az elmúlt hét egyik estéjén. Ott felejtették magukat a vendéglőben és jelentősen emelték az üzlet napi borforgalmát. Jóval éjfél után forogtak hazafelé. A nőtlen barát kísérte és támogatta nős cimboráját, és erre — valljuk meg — nagy szükség is volt. Zörgetnek a lakás ajtaján. Előbb semmi válasz, de a további haragos zörgetésre két magas női hang válaszolt és ékes diplomáciai nyelven kifejtették, hogy a férj úrnak ott kinn tágasabb, a lakásbeli hatalmak ugyanis már régebben szigorú szesz- tilalmat rendeltek el a fiatal családfő részére, s amikor ezt megszegi, aznap zárva előtte a feleség birodalma. A két fiatalember percekig der- medten meredt a hűvös, őszies éjszaka hidegen pislákoló csillagaira. A rideg válasz könnyekre keserítette a férjet, aki már amúgyis alig állott a lábán. Mindenáron szeretett volna hazamenni. Aludni. Még egy zörgető rohamot intéztek a lakásajtó ellen, de a háziak, mármint a feleség és nővére, ellentámadásba mentek át és sivító bombáknak is gondolhatta volna valaki a részeg férj fejére hulló szavakat. Rövid tanakodás után eltávoztak az éjszakai hazatérők. S ekkor a nőtleu barátnak érdekes ötlete támadt: „Majd én megkötöm itt a békét és nyugodtan alhatsz. Kiadom magamat detektívnek és megijesztem a nőket. Csak várj.“ Szépen odatámasztotta a férjet az utcasarokhoz. Visszament egyedül a lakáshoz és újra zörgetett. Mielőtt az ellentámadás belülről megindult volna, odakiáltott: „Államrendőrségi detektív vagyok. Nyissák ki azonnal az ajtót.“ Az ajtó kinyílt. A „detektív“ bement. Papírt ceruzát vett elő és azt mondotta, hogy a férj és feleség ki- békítésére küldték ki. Adatokat kérdezett, jegyzőkönyvet vett fel és aláíratta a feleséggel, hogy megbocsát a férjnek és kibékülnek. A „detektív“ ezután elment a férjért, de erre az időre magához vette a kulcsot és rázárta az ajtót a két nőre. A férj még mindig túlzottan ittas volt és már romokban hevert az utcasarkon. A békességet tehát fizikai képtelenség volt létrehozni. A „detektív végül is megúnta a dolgot, visszament, kinyitotta az ajtót, visszaadta a kulcsot és azt hagyta meg búcsúzásul a két nőnek, hogy másnap reggel jelentkezzenek nála a kapitányságon. A férjet elvitte a nőtlen barát a saját legénylakására és ott aludtak. Minden rendben lett volna már HÖLGYEK! 100 SZÁZALÉKOS ANGORA-FONAL © Telefon: 192. KAPHATÓ. ANGORANYUL-FARM, TELEKESSY-U. 5.
