Eger - napilap, 1940/2
1940-09-02 / 139. szám
2 EGER 1940 szeptember 2. fl szombati uárosi közgyűlésen Kálnoky Istuán őr. polgármester emlékezett meg Észak-Erdély uisszatéréséről Eger, szeptember 2. Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta rendes augusztusi közgyűlését dr. Kálnoky István polgármester elnökletével. A közgyűlésen érezhető volt az ünnepélyes pillanatok hangulata, a bécsi döntés izgalmai a levegőben voltak és a képviselőtestület tagjai a bevonulás időpontját, a várható eseményeket latolgatták. Délután 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést dr. Kálnoky István polgármester és lendületes szavakkal emlékezett meg a bekövetkezett történelmi eseményről: Tekintetes Képviselőtestület! — Alig 24 órával ezelőtt, folyó évi augusztus hó 30-án, délután 2 óra 50 perckor, a hajdani nagy és boldog Osztrák-Magyar Monarchia volt székvárosában, a törökverő nagy hadvezér, Szavoyai Jenő hires, csodaszép barokk palotájában, a két évtizeddel ezelőtt oly botorul megcsonkított Magyarország perében újabb rész-ítéletet hirdetett a történelem igazságszolgáltató tanácsa, hogy visszaítélje egy darabját annak az ezeréves jussnak, amiből a húsz év előtti trianoni békeparancs oly botorul és igazságtalanul kiforgatta. — Húsz hosszú esztendő vége- várhatatlan sötét éjszakáján, de sok sóhaj szállott a bérces Erdély mesz- sziről kékló, ködbevesző hegykoszo- ruja felé; de sok könnybelábadt szem kereste Zágon fölött halványan ragyogó csillag fellobbanó lángját; de sok bús magyar nóta, bánatos, suttogó akkordja idézte lelki szemeink elé: a hepe-hupás vén Szi- lágyot, a kőrösparti Nagyváradot, a szamosmenti Kolozsvár főterét, igazságos Mátyás király lovasszobrát és ábrándos' Házsongárdját s a távolkelet székelyföldjének erdőkkel koszorúzott hegyeit, bérceit, völgyeit és rejtekeit. — A történelem igazságszolgáltatása csodát tett. A szép álom, amit csodaváró magyarok a demarkációs vonalon innen és túl szőttek, valóra vált s a szentistváni birodalom keleti perremén, a Kárpátok erdőkoszorúzta bércein pár napon belül ismét a háromszínű nemzeti lobogó annyi vihart kiállt, tépett foszlányait lengeti a szél. — Illesse érte hála és mélységes köszönet mindazokat, akik ezt a húszéves, várva-várt magyar álmot valóra váltani segítették. — Ebben az ünnepélyes órában, amidőn a boldogságtól sok-sok millió bús magyar szeme lábad könybe és sok-sok millió magyar keble legmélyéről száll fel a boldog sóhaj, megindult lélekkel és szívvel boruljunk le az Isteni Gondviselés véghetetlen kegyelme előtt, aki megengedte, hogy az ősi magyar jussból ismét visszatért 45 ezer négyzetkilométer magyar föld az anyaország kebelére; — visszatér vér és könny nélkül, haldoklók jajszava, özvegyek és árvák panaszos könnye és sóhaja nélkül. — Visszatérnek: zúgó fenyveserdők és susogó fehér nyárfák; rohanó hegyi folyók és csobogó csermelyek s visszatérnek a szivünkhöz nőt feliobogózott büszke városok és szerény nádfedeles falvak, ahol 20 esztendőn keresztül rab magyarok ajkán, minden délben és este, az elhaló harangszó muzsikájára magyar Miatyánk szállt a kék égbolt felé. — De gondoljunk hálás szívvel Magyarország pártfogóira és nagy barátaira is. A hatalmas német birodalom Führerjére és az újra ébredő verőfényes Itália Ducejára. Illesse őket hálás köszönet, akik a baráti kis Magyarország törekvéseit és vágyait hathatós pártfogásukkal valóra váltották. — S emlékezzünk meg hálatelt szívvel azokról is, akik idehaza, az ország határain belül éjjet és napot eggyé téve, fáradhatatlan munkabírással s céltudatos akarattal vezették az elalélt országot egy szebb és boldogabb magyar jövő felé. — Üdvözöljük mélységes hódolattal és hálával vitéz nagybányai Horthy Miklós Ő Fóméltóságát, Magyarország kormányzóját, aki az elalélt nemzetbe és a csüggedt lel- kekbe új életet öntött, új reménységeket fakasztott és akinek húsz éves országlása évfordulóján megadatott az a boldogság, hogy a Felvidék és Kárpátalja visszatérte után a Mezőségi és Erdélyi részekkel gyarapíthatta a megcsonkított ország területét. — Végül illesse hála, köszönet és elismerés a magyar kormányférfiakat : gróf Teleky Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter úr őnagyméltóságát, akiknek a kezében ezekben a súlyos történeti órákban a magyar sors alakítása letétetett s akik törhetetlen munkával és acélos akarattal kimeríthetetlen energiával harcolták ki a magyar nemzet igazságát. — Indítványozom, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr <3 Fóméltóságának hódolatteljes tiszteletünket nyilvánítsuk, a miniszterelnök és külügyminiszter urakat pedig bizalmunkról és ragaszkodásunkról biztosítsak. — S ha a boldogság ez óráiban és perceiben nem is ölelhetjük keblünkre mindazokat, akiknek magasabb szempontokból az újonnan megvont határokon túl kellett maradniok, vigasztaljon meg bennünket és őket is az a tudat, hogy a történelmi igazságszolgáltatás útján talán megint bekövetkezhetik egy pillanat, amidőn Szent István ezeréves birodalmának szétszakított részei újból és elválaszthatatlanul egyesülnek. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után a közgyűlés megkezdte a napirend tárgyalását. Mindenkinek hozzá kell járulnia a hegyi utak építéséhez Frank Tivadar főjegyző ismertette a hegyi utak kiépítéséről szóló szabályrendelettel kapcsolatban a földművelésügyi miniszter álláspontját. A város szabályrendeletet alkotott a leromlott hegyi utak kiépítésére és abban kötelezhetők az érdekeltségek, hogy az útépítési program megvalósításának sorrendjében hozzájárulást fizessenek a földadó arányában. A szabályrendelet terve- vezete szerint mindig azok az érdekeltségek tartoznak fizetni, amelyekhez közel történik az útépítés. A földmivelési miniszter álláspontja az, hogy bármelyik határrészen történő útépítés egyetemes gazdaérdek, ezért minden gazdára ki kell róni minden évben a rá eső hányadot a hozzájárulásból. A képviselő- testület ilyen szellemben módosította a szabályrendeletet, egyben utasította a polgármestert, hogy a szociális alap következő költségvetésében is gondoskodjék a hegyi utak építésének támogatásáról. Vitéz Subik Károly a határozattal kapcsolatban elismerését nyilvánította a város vezetőségének, hogy végre tető alá hozza a város gazdasági élete szempontjából oly fontos és régóta sürgetett megoldást. (A közgyűlés további folyamáról külön cikkekben számolunk be.) Eger város hazafias társadalma nagyszabású tűntető felvonulással ünnepelte Székelyföldnek és az erdélyi részeknek visszacsatolását Eger hazafias közönsége a város és az Országzászló Bizottság rendezésében vasárnap este tüntető felvonulással ünnepelte Erdély egy részének és a Székelyföldnek visszatérését. Este hét órakor a Tűzoltó- laktanya advaráról indult a menet, amelyben több ezren vettek részt. Elől haladt a Bornemissza-cserkészek zenekara. A cserkészek után a közönség élén lampionok közt haladtak a menetben: Okalicsányi Imre alispán, dr. Kálnoky István polgármester, dr. Bardocz Árpád kir. törvényszéki elnök, dr. Csatth Kálmán kir. ügyészségi elnök, dr. Palos Bernardin ciszterci gimnáziumi igazgató, Nedeczey Viktor kir. járás- bírósági elnök, dr. Radnay Zotán rendőrkapitány, továbbá a városi képviselőtestület tagjai, a negyedmesteri testület, a tűzharcosok, a rokkantak, a vasutasok s az egyes társadalmi testületek és egyesületek. A menetben két oldalt tűzoltók haladtak lobogó fáklyákkal. A cserkészzenekar lendületes indulója után Illés Gyula ötventagú cigányzenekara rázendített a Rákóczi- indulóra. A fáklyásmenet útvonalán, a Széchenyi, Káptalan, Pyrker, dr. Szmrecsányi és Deák Ferenc utcákon mindenfelé gyertyák lángja lobogott a virágokkal és nemzeti színű szalagokkal feldíszített ablakokban. A főutcán a kereskedők nemzeti színekkel díszített és szépen kivilágított kirakatai is nagyban emelték az ünnepség fényét. A menetben több csoportnál szavaló kórusok alakultak és harsogva éljenezték Horthy Miklós kormányzót, majd ütemesen kiáltották Hitler vezér, Mussolini, Teleki és Csáky nevét. Az Országzászlónál így érkezett meg a hatalmas menet az Országzászlóhoz, amelyet villanykörtékkel ragyogó lombfüzér, nemzeti és városi színekkel ékeskedő zászlók sora foglalt széles és fényes keretbe. Két cserkész állott di8zőrséget az Országzászló talapzatánál. Az Országzászló mellett foglalt helyet az egri főkáptalan kanonoki testületé, élén Kriston Endre püspök, egri nagypréposttal. Itt helyezkedtek el a vármegye, a város és az állami hatóságok és hivatalok vezetői is. «Erdély egy része megint édes hazánk» Az Országzászló félárbócáról egész- árbócra húzták fel a zászlót, amikor a cserkészzenekar eljátszotta a Himnuszt, amelyet megilletódve hallgatott a sokezer főből álló lelkes közönség. Az egyesített egri dalkörök Huszthy Zoltán karnagy vezetésével a Magyar Hiszekegy-et adták elő, majd az Országzászló előtt felállított mikrofonhoz lépett dr. Palos Bernardin ciszterci gimnáziumi igazgató és ünnepi beszédében a következőket mondotta: — Tetszett a mindenható Istennek, hogy huszonegy évi szenvedés után visszadta a magyar hazának Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. — Hosszú hónapokig virrasztott a magyar kard az erdélyi határokon. Hosszú hónapokig virrasztott és imádkozott sok százezer hitves és édes kis gyerek, — s az Isten rájuk tekintett, megadta nekünk, hogy Erdély egy része megint édes hazánk.
