Eger - napilap, 1940/2

1940-08-26 / 135. szám

1940, augusztus 26. E G E H 3 Ha megjavulna az idő, igen jő lenne a tengeri- és burgonyatermés A sok eső igen nagy károkat okoz a mezőgazdaságban főleg a lebaszált takarmányokban igen érzékeny kárt okozott. Búzából ezidőszerint közepesnél vén is különleges megbecsülésre tarthat számot. A régi idők óta fennálló termálfürdőt az új idők követelményeinek megfelelő nagy­szabású berendezésekkel egészítet­ték ki, s az az egyetlen körülmény, hogy a városnak úgyszólván kellős közepén terül el, pompás kertektől körülvéve, máris biztosítja látoga­tottságát. A város egyébként nagy gondot fordít a vendégforgalomra is, ebből a célból építették fel a városi fürdőszállót, amely minta­szerű berendezésével iskolapéldája az előkelő gyógyszállónak. A városka műemlékeinek és mű­kincseinek megőrzése tekintélyes ál­dozatokat kíván a községi háztar­tástól. A városra valósággal rá­nyomta bélyegét a századokkal ez­előtti török uralom. Az ezzel össze­függő legérdekesebb emlék a régi vár, amelynek kilométerekre ter­jedő földalatti kazamatáit az utóbbi években tárták fel. Az ásatások során a különböző történelmi korok rengeteg emléke került felszínre és a régiségek olyan tömegben vannak felhalmozva a földalatti járatok egyes helyein, hogy azokkal akár több múzeumot is meg lehetne töl­teni. A középkorban az egri vár igen jelentékeny szerepet vitt, mert fekvésénél fogva az egész környé­ket uralta. Építői az akkori idők legjelesebb olasz hadimérnökei kö­zül kerültek ki és hogy ezek milyen kiváló munkát végeztek, arra bi­zonyíték a legendás hírű magyar vitézségen kívül az a körülmény is, hogy a vár közel ötven eszten­dőn át tudott dacolni az ellenség meg-megújuló rohamaival. Eger vá­rát III. Mohamed szultán hadai óriási számbeli fölényük dacára, rettenetes erőfeszítések árán csak 1596-ban tudták elfoglalni és ekkor kezdődött meg a török megszállás­nak az a 91 esztendős periódusa, amely a ma is látható számos tö­rök emlékkel gazdagította Egert. Ezek közül a legérdekesebb az Ir- galmasok terén emelkedő és a XVII. századból származó 40 méter magas minaret, amelyet a törökök művé­sziesen metszett hatalmas kövekből építettek fel. A törökök elvonulása után a rendkívül sokat szenvedett város a XVIII. században úgyszól­ván teljesen újjáépült. Ezekre az építkezésekre a barokk stilus nyom­ta rá a bélyegét és mivel a város vezetőségében megvan a kellő ér­zék ahhoz, hogy a történelmi becsű épületeket megóvja, Egernek külső képe főbb vonásaiban ma is meg­őrizte a múlt századok hangulatát. Eger, augusztus 26. A most kiadott hivatalos vetés­jelentés megállapítja, hogy a leg­utóbbi háromhetes időszakban vál­tozékony, túlnyomórészt az évszak­hoz képest hűvös, borult és az or­szág nagyobb részében esőben gaz­dag időjárás uralkodott. Ez az állandóan esős időjárás nem volt kedvező a mezőgazdaságra. — A talaj annyira átnedvesedett, hogy sem a talajelőkészítő, sem a behor- dási és cséplési munkálatok zavar­talanul nem végezhetők. A learatott kalászosok egyrésze a tarlón ke­resztekben ázott és a sok esőtől erős csírázásnak indult. A gazdák már most aggódnak amiatt, hogy a megkésett betakarí­tási és cséplési munkálatok bevég­zése után marad-e elég idejük arra, hogy az őszi szántási és vetési mun­kálatokat kellő időre el tudják vé­gezni. Ugyancsak hátráltatni fogja az őszi munkálatok végzését a tengeri, burgonya és cukorrépa késői be- érése és betakarítása. A huzamosabb idő óta tartó eső a még kintlevő, gyengébb termés várható. A rozsból közepesen aluli, az őszi árpából gyenge, a tavaszi árpából jó közepes termés várható. A zab jó közepes termést ígér. A tengeri jelenlegi állapota igen jó. A csövek nagyok, fejlettek, tel­tek és szép számban mutatkoznak. Ha az esőzés és a hűvös időjárás tovább tart, az ezidőszerinti ter­méskilátás lényegesen visszaeshet, mert országszerte az az aggály, hogy a termés, különösen a késői vetésű, nem tud beérni. A burgonya korai fajtáit még sze­dik. A gumók szép nagyok és nagy­számban mutatkoznak. A későiek jó termést ígérnek, bár több vidéken különösen a laposabb helyeken a sok csapadék miatt már rothadni kezd a gumó. A további fejlődéséhez most már meleg, száraz időre volna szükség, különben a terméskilátások vissza­esésével kell számolni. Ezidőszerint igen jó termés várható. Tusnádi Fekete ÍTlária és Páger Rntal Egerbe jönnek filmezni Itt forgatják a «Zárt tárgyalás» című film külső felvételeit Eger, augusztus 26. Az utóbbi években Eger szépsé­gei, sokféle irányú érdekessége és „használhatósága“ felkeltette a film­gyártók figyelmét. Egy ízben már fil­meztek itt, amikor az „Úrilány szobát keres“ külső felvételeit forgatták, majd kultúrfilm készült Egerről, most pedig, mint egyik budapesti lap hír­adásából olvassuk, Radványi Géza „Zárt tárgyalás“ című filmjének külső felvételeit fényképezik Eger­ben. A film főszereplői Páger Antal, védőügyvédi minőségben, felesége pedig Tasnády Fekete Mária, a ma­gyar filmszínészi gárda különleges szépsége. Páger féltékeny a feleségé­re és egy zongoraművészre (limár József), aki felesége fiatalkori is­merőse. Radványi Géza, a film szerzője és rendezője a következőket mondta: — Borzalmas betegség, a félté­kenység elleni vádirat ez a film. A szövegkönyv megírásánál és a rendezésben is arra törekszem, hogy finom árnyalatokkal végsőkig fo­kozzam a féltékenység beteges el­fajulását. Egyébként nem franciás filmet akarok készíteni, hanem ma­gyar filmet, de jól. — A cselekmény nagy része Egerben játszódik, ahol a zongora- művész hangversenyt adott, s ezért a film külső felvételének forgatá- ára Egerbe utazunk. A zárt tár­8 gyalás is Egerben történik. Páger védi a vádlottat, Bihary Józsefet, aki a feleségét féltékenységből meg­gyilkolta. Ez az epizód fontos sze­repet játszik a filmtörténetben. A vádat képviselő ügyészt Somlay Artur játssza. A filmhez Fényes Szabolcs írta a kísérőzenét. Ezek szerint rövidesen megint megjelenik Egerben a felvevőgép s a városnak egy-egy szép részletét megörökíti a lencse, hogy közve­títse az ország minden részében. — Új autós találmány. Autó­ipari szakkörökben érdekes talál­mányról beszélnek. Faragó Gyula mérnök eljárást talált arra, hogy a motort autóhűtésre is fel lehessen használni, vagyis járó motorral egy­úttal hűteni is lehet majd. Ez a a probléma régóta foglalkoztatja nemcsak az autós köröket, hanem a kül- és belkereskedelmi tényezőket is. Az autót nem lehetett felhasz­nálni könnyen romló áruk: vágott baromfi, gyümölcs stb. szállítására, mivel a hűtésről nem lehetett meg­felelő módon gondoskodni. Az ed­digi hűtöszerkezetek az autó szá­mára holt terhet jelentettek, ami lehetetlenné tette a rentábilis szál­lítást. Ezen segít Faragó Gyula mérnök eljárása, amely remélhető­leg beválik majd. HÍREK — Éjszakai szolgálatot tartó gyógyszertárak: Augusztus 24-én este 7 órától augusztus 31-én estig Preszler Á. Széchenyi utca 14. és Velcsey Hunyadi-tér 5. gyógyszer- tára. — Várható időjárás a következő 24 órára: Mérsékelt szél, kisebb felhőátvonulások. A Felvidéken né­hány helyen eső. A hőmérséklet emelkedik. — Az egri egyházmegye Lajos-napja. Eger város és az egri egyházmegye milliós számú hívő­serege a fiúi szeretet és hódolat ér­zésével vette körül vasárnap gondo­latban dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónállót, az egyházmegye fó- pásztorát névnapja alkalmából. A kilencvenedik névnap ritkasága kü­lönös gyöngédséget adott a szere­tet megnyilatkozásainak és szerte az egyházmegyében hő fohásszal kértek áldást a fópásztor életére és munkásságára. Egerben a főszékes­egyházban ünnepélyes szentmisét mutatott be ebből az alkalomból Kronberger József apát, kanonok. Az ünnepségen megjelentek a ható­ságok, testületek és társadalmi egye­sületek is. Emlékezz a honvédelmi miniszter szavaira: Legutóbb 6000 magyar nő aján­lotta fel vérét a gyógyítás céljaira. Most nem vért, hanem ennél sokkal kevesebbet: pénzt kérek tőletek! Adakozz a Vöröskereszt javára 1 FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ — Kereskedelmi főiskolai ösztöndíj. A miskolci Kerületi Ke­reskedelmi és Iparkamara pályáza­tot hirdet egy, az 1940/41. tanév­ben valamely hazai kereskedelmi főiskolán tanulmányait folytató ka- marakerületbeli főiskolai hallgató számára adományozandó 400 pengős szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra. Pályázhatnak elsősorban kamarake- rületbeli (Miskolc tj. város, Borsod, Gömör, Kishont, Heves vm.) szegény- sorsú önálló kereskedő vagy önálló ipa­ros szülők gyermekei, akik gyakorlati kereskedelmi pályára készülnek s szakmájukban való tökéletesbedés céljából folytatnak magasabb tanul­mányokat. — A legutóbbi iskolai bizonyítvánnyal (leckekönyvvel), va­lamint vagyontalansági bizonyít­vánnyal felszerelt pályázati kér­vények a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarához címezve az illető főiskola igazgatóságánál (dékáni hivatalnál) szeptember hó 30-ig nyújtandók be. — A Pesti Tőzsde új számá­ban dr. Eresz károly, Farkas Ákos tanácsnok, Kullmann László, Döhr- mann Viktor kir. fövegyész és má­sok írtak cikkeket. A gabona- éa részvénypiacról, iparvállalati tranz­akciókról, legújabb mérlegekről stb. részletesen beszámol a lap, amely a biztosítási, vidéki hitelélet és tex­tilipar köréből is érdekes uj híreket közöl.

Next

/
Thumbnails
Contents