Eger - napilap, 1940/2
1940-07-06 / 106. szám
2 EGER 1940 július 6. Utána Pestre költözött és el tett fájdalmas emlékei közé. Én is voltam fiad, mostoha fiad. 28 évvel ezelőtt láttalak, kerestelek és kértelek, hogy fogadj be. De csak a petrozsényi hegyekig jutottam el. Ott álldogáljam a piski-i fahidon, s a hídfőnél virágot vittem Bem apó szobrához. Jártam völgyeidben és hegyeid között, Erdély! Azóta: „ösvényeid a két talpamban égnek, harangjaid hajnal körül a tornyomban zenélnek, Fellegeid az én tetőmre szállnak, viharaid az én barlangjaimban orgonáinak.“ (Aprily Lajos.) * Erdély! 20 év után feltartózha- tatlan kiáltást kelt fel érted. Mostanában sokat gondolok rád, s valahányszor hegytetőre hágok, vagy csúcsra érek, mindig sóvárogva nézek feléd. S kérdezem, hogy remélnek-e, bíznak-e még az élők ? Van bennük még akarat? Hát a jholtak, Erdély! Csöndesen nyugosznak? Testvéröcsém földedben álmodik, de azóta, hogy akkor eltemettük, seuki a sírjára virágot nem vitt. Vájjon eljutok még a nyárou odáig? Erdély! Nem felejthetünk. Petőfi dalai nem a homokban alszanak, hanem tovább viilámlanak. Erdély! A román irredenta költő csak utolsó leheletét adta neked, Petőfi vérével öntözte földed. Övé a birtok! Tegnapelőtt a Várhegyről kerestelek, Erdély! De csak a Tiszáig láttam el. Ezüst csíkja mentén kemény fegyelemben százezrek, torlódott magyarok topognak, csak intésre várnak. A felhők is mind feléd rohannak. S a felhők fölött Petőfi és G-óga hangosan vitáznak, hogy kit illet a birtok. Várj Erdély, várj! Holnapra eldöntjük a vitát! Dr. Kiss István. Ür. 5zmrecsdnyi Lajos egri érseket ünnepelte és üőuözölte (Tüskök utíros közgyűlése Miskolcról jelentik: Csütörtökön délután öt órakor Homrogdi Lichtenstein László főispán elnökletével közgyűlést tartott Miskolc törvényKcwíócá.qi Szmrecsányi Lajos egri érsekről emlékezett meg a főispán, abból az alkalomból, hogy az aggastyán főpásztor ebben az esztendőben fogja betölteni életének kilencvenedik életévét: — Mély megilletődéssel és tisztelettel kívánok mai ülésünk napirendje előtt megemlékezni arról az örvendetes eseményről — mondotta a főispán — hogy a római katolikus egyháznak egyik vezéregyénisége, dr. Szmrecsányi Lajos, egri érsek és metropolita, pápai trónálló, belső titkos tanácsos úr Onagyméltósága, ez évben éri el kilencvenedik születése napját, melyet nemcsak a római katolikus val- lású társadalom, de az egész ország egy szívvel, egy leiekkel ünnepel. — O Fxcelteuoiájának működé né hez, ki úgyszólván városunk falai között kezdte meg lelkészt pályafutását, mint köztudomású, főegybáz- megyéjének erőteljes felvirágzása fűződik. Indítványozom, üdvözölje az érsek urat a törvényhatósági bizottság mai üléséből, kérve Istennek továbbra is áldását a kiváló főpásztornak hazafias és egyházépítő munkájára. Úgy vélem, jelen inditványomat méltóztatnak határozattá emelni. A közgyűlés meleg ünnepléssel fejezte ki mély tiszteletét az érsek- főpásztor iránt. Az egri zsidóság feltűnően tartózkodott a komolyabb összegű adományoktól a Vöröskereszt hazafias céljaira Ä ggüjtőhölggek is panaszkodással beszélnek egyes egri zsidók «adakozásáról.» Eger, július 6. Tegnap számoltunk be a Vörös- kereszt kétnapos egri gyűjtésének országos viszonylatban is kiemelkedő sikeréről. Az örvendetesen szép eredménynek azonban árnyoldalai is mutatkoznak, ha végignézzük a gyüj tőíveket és megállapítjuk, hogy ki mennyivel adakozott arra a nagy és magasztos magyar nemzeti célra, amelyet a magyar kormány megjelölt és amelyről a magyar királyi honvédelmi miniszter rádióbeszédét minden nap idézi most a magyar sajtó. Kitűnik a gyűjtóívekről, hogy Eger város lakosságának egyik legvagyonosabb rétege, az egri zsidóság a leggyengébben szerepel ebben az adakozásban. Az Érsekfőpásztort is megelőzte nemrég a virilisségben dr. Fischer Lajos ügyvéd, és csak 50 fillért adott a Vöröskeresztnek, ezt is csak a gyűjtő vöröskeresztes hölgy megismételt felkérésére, mert először csak 20 fillért akart adni. A Takarékosság 2, az Egri Kereskedelmi R.T. 5, Pollák Fülöp éstsai cég 1, Schwartz I . István vaskereskedő 50, dr. Grósz | József ügyvéd 1, dr. Schwartz Ignác i ügyvéd, vaskereskedés és több ház tulajdonosa 1 pengővel szerepelnek | a gyűjtóíveken. Dr. Róth Dezső ügy- j véd 30 fillért, keresztény cselédje 1 pengőt adott. Dr. Heimler Ede ; ügyvéd, szóllő- és háztulajdouos 20 í fillérrel ajándékozta meg a Magyar Vöröskeresztet egyik gyűjtőíven. Krieger Zoltán „Éléstár“ is 30 fillérrel szerepel az adakozók között. Az egri zsidók között Herczeg Gábor i adta a legnagyobb összeget: 5 pen- | gőt. Legnagyobb része azonban tel- I jesen tartózkodott az adakozástól. Mindenesetre feltűnő ez a tartózkodás és keressük az okát. Mert itt magyar hazafiságról, magyar áldozatkészségről van szó. A gyüjiő- íveken szép nagy par&sztbetűkkel írt nevek mögött, kispénzű szegényemberek nevei mögött megkönnyez- tető szépen állnak a pengősök, cselédleányok, kisnapszámosok, sőt segítségre szoruló emberek adományai és ugyanakkor a nem keresztény neveknél, gazdag és tőkés zsidók neveinél a legtöbbjénél csak filléres adakozásokat látunk. Senkit sem kényszerítettek az adakozásra, senkinek sem parancsolták meg, menynyit adjon, — de talán éppen ezért mondanak sokat a fentebb ismertetett gyüjtőivek. Erről mondani valónkat tegnapi vezetőcikkünk zárószavaival fejezzük be: — Adakozz a magyar Vörös- kereszt javára — hangzott az éter hullámain a magyar honvédelmi miniszter kérelme — de ez a kérelem olyan kérés, amely lényege szerint voltaképpen parancs. Parancs minden magyar számára, mert aki a Vöröskeresztet támogatja, az önmagáról és családjáról gondoskodik, aki pedig kivonja magát az adakozás hazafiúi kötelezettsége alól, az a nemzet, a minden magyarok ösz- szessége ellen követ el megbocsáthatatlan bűnt. Heves vármegye alispánjának felhívása a megye közönségéhez n honvédelmi munka Igénybevételéről. Eger, július 6. Okolicsányi Imre Heves vármegye alispánja a mai napon a következő hirdetményt bocsájtotta ki: Az aratási, hordási és cséplési munkálatok biztosítására a m. kir. honvédelmi miniszter úr honvédelmi munka igénybevételét rendelte el. A honvédelemről szóló 1939. évi II. törvény szerint minden 14. életévét betöltött és 70-ik életévét túl nem haladott egyén honvédelmi munkára köteles. A honvédelmi munkára kirendelt személyek igénybevételi behívójegyet kapnak, amely behívásnak azonnal és pontosan kötelesek eleget tenni. Az a birtokos, akinek az aratásra elegendő munkása nincs, munkásszükségletét városokban a polgár- mesternél, községekben a községi elöljáróságnál haladéktaauul jelentse. E bejelentés alapján és a megállapított adatok szerint a hatóság gondoskodik arról, hogy az aratási munkálatokra megfelelő időben és kellő számú munkaerő álljon rendelkezésre. Az aratási munkára kirendelt munkakötelezettek élelmezéséről a helyi viszonyoknak megfelelő szokásos keretekben a birtokos köteles gondoskodni. Köteles a birtokos arra is, hogy a részéről igénybevett munkaerő minden tagja után fejen- kint 50 fillér biztosítási díjat még a munkálatok megkezdése előtt a polgármesternél, illetve a községi elöljáróságnál befizessen. A kirendelt munkaerővel learatott terményből a birtokos köteles munkabérmegtakaritás fejében kát. holdanként 30 kilogrammot csépelt és átrostált állapotban a munkát végzők részére kiszolgáltatni. A megtakarítás további értékét a birtokos a polgármester, illetve az elöljáróság rendelkezésére köteles bocsátani; ez a megtakarítás a katonai szolgálatra bevonulás miatt keresetükben megrövidült mezőgazdasági munkások támogatására fog szolgálni. Nyomatékosan felhívom úgy a munkaadók, mint a munkások figyelmét arra, hogy az aratás zavartalanságához rendkívüli nemzetgazdasági és honvédelmi érdekek fűződnek s ennek biztosítására a hatóságok a törvényes rendelkezéseket teljes mértékben és teljes szigorral veszik igénybe s gondoskodnak arról, hogy a mezőgazdasági termelés rendje még a birtokos akarata ellenére is fenntartassék. Figyelmeztetem &z érdekelteket arra, hogy a honvédelemről szóló 1939. évi II. te. értelmében elzárással és fogházzal, súlyosabb esetben börtönnel és fegyházzal büntetendő az, aki a honvédelmi munkakötelezettségen alapuló rendelkezésnek nem tesz eleget, munkakötelezettségét kijátsza, munkahelyét engedetem nélkül elhagyja, a munka végzését megnehezíti vagy meghiúsítja, vagy pedig közérdeket sértő rongálást követ el. Bízom abban, hogy a vármegye lakossága, mely hazafias érzületéről és magatartásáról már több ízben tett tanúságot, átérzi és minden FERENCJŐZSEF KESERÜVIZ
