Eger - napilap, 1940/2

1940-07-06 / 106. szám

2 EGER 1940 július 6. Utána Pestre költözött és el tett fájdalmas emlékei közé. Én is voltam fiad, mostoha fiad. 28 évvel ezelőtt láttalak, kereste­lek és kértelek, hogy fogadj be. De csak a petrozsényi hegyekig jutot­tam el. Ott álldogáljam a piski-i fahidon, s a hídfőnél virágot vittem Bem apó szobrához. Jártam völgyeidben és hegyeid között, Erdély! Azóta: „ösvényeid a két talpamban égnek, harangjaid hajnal körül a tornyomban zenélnek, Fellegeid az én tetőmre szállnak, viharaid az én barlangjaimban orgonáinak.“ (Aprily Lajos.) * Erdély! 20 év után feltartózha- tatlan kiáltást kelt fel érted. Mostaná­ban sokat gondolok rád, s valahány­szor hegytetőre hágok, vagy csúcs­ra érek, mindig sóvárogva nézek feléd. S kérdezem, hogy remélnek-e, bíznak-e még az élők ? Van bennük még akarat? Hát a jholtak, Erdély! Csönde­sen nyugosznak? Testvéröcsém föl­dedben álmodik, de azóta, hogy ak­kor eltemettük, seuki a sírjára vi­rágot nem vitt. Vájjon eljutok még a nyárou odáig? Erdély! Nem felejthetünk. Petőfi dalai nem a homokban alszanak, hanem tovább viilámlanak. Erdély! A román irredenta költő csak utolsó leheletét adta neked, Petőfi vérével öntözte földed. Övé a birtok! Tegnapelőtt a Várhegyről keres­telek, Erdély! De csak a Tiszáig láttam el. Ezüst csíkja mentén ke­mény fegyelemben százezrek, torló­dott magyarok topognak, csak in­tésre várnak. A felhők is mind feléd rohannak. S a felhők fölött Petőfi és G-óga hangosan vitáznak, hogy kit illet a birtok. Várj Erdély, várj! Holnapra el­döntjük a vitát! Dr. Kiss István. Ür. 5zmrecsdnyi Lajos egri érseket ünnepelte és üőuözölte (Tüskök utíros közgyűlése Miskolcról jelentik: Csütörtökön délután öt órakor Homrogdi Lich­tenstein László főispán elnökletével közgyűlést tartott Miskolc törvény­Kcwíócá.qi Szmrecsányi Lajos egri érsekről emlékezett meg a főispán, abból az alkalomból, hogy az aggastyán fő­pásztor ebben az esztendőben fogja betölteni életének kilencvenedik életévét: — Mély megilletődéssel és tisz­telettel kívánok mai ülésünk napi­rendje előtt megemlékezni ar­ról az örvendetes eseményről — mondotta a főispán — hogy a ró­mai katolikus egyháznak egyik ve­zéregyénisége, dr. Szmrecsányi La­jos, egri érsek és metropolita, pápai trónálló, belső titkos tanácsos úr Onagyméltósága, ez évben éri el kilencvenedik születése napját, me­lyet nemcsak a római katolikus val- lású társadalom, de az egész ország egy szívvel, egy leiekkel ünnepel. — O Fxcelteuoiájának működé né hez, ki úgyszólván városunk falai között kezdte meg lelkészt pálya­futását, mint köztudomású, főegybáz- megyéjének erőteljes felvirágzása fűződik. Indítványozom, üdvözölje az érsek urat a törvényhatósági bizottság mai üléséből, kérve Isten­nek továbbra is áldását a kiváló főpásztornak hazafias és egyház­építő munkájára. Úgy vélem, jelen inditványomat méltóztatnak határo­zattá emelni. A közgyűlés meleg ünnepléssel fejezte ki mély tiszteletét az érsek- főpásztor iránt. Az egri zsidóság feltűnően tartózkodott a komolyabb összegű adományoktól a Vöröskereszt hazafias céljaira Ä ggüjtőhölggek is panaszkodással beszélnek egyes egri zsidók «adakozásáról.» Eger, július 6. Tegnap számoltunk be a Vörös- kereszt kétnapos egri gyűjtésének országos viszonylatban is kiemel­kedő sikeréről. Az örvendetesen szép eredménynek azonban árnyoldalai is mutatkoznak, ha végignézzük a gyüj tőíveket és megállapítjuk, hogy ki mennyivel adakozott arra a nagy és magasztos magyar nemzeti célra, amelyet a magyar kormány megje­lölt és amelyről a magyar királyi honvédelmi miniszter rádióbeszédét minden nap idézi most a magyar sajtó. Kitűnik a gyűjtóívekről, hogy Eger város lakosságának egyik leg­vagyonosabb rétege, az egri zsidó­ság a leggyengébben szerepel ebben az adakozásban. Az Érsekfőpásztort is megelőzte nemrég a virilisségben dr. Fischer Lajos ügyvéd, és csak 50 fillért adott a Vöröskeresztnek, ezt is csak a gyűjtő vöröskeresztes hölgy megis­mételt felkérésére, mert először csak 20 fillért akart adni. A Takarékos­ság 2, az Egri Kereskedelmi R.T. 5, Pollák Fülöp éstsai cég 1, Schwartz I . István vaskereskedő 50, dr. Grósz | József ügyvéd 1, dr. Schwartz Ignác i ügyvéd, vaskereskedés és több ház tulajdonosa 1 pengővel szerepelnek | a gyűjtóíveken. Dr. Róth Dezső ügy- j véd 30 fillért, keresztény cselédje 1 pengőt adott. Dr. Heimler Ede ; ügyvéd, szóllő- és háztulajdouos 20 í fillérrel ajándékozta meg a Magyar Vöröskeresztet egyik gyűjtőíven. Krieger Zoltán „Éléstár“ is 30 fil­lérrel szerepel az adakozók között. Az egri zsidók között Herczeg Gábor i adta a legnagyobb összeget: 5 pen- | gőt. Legnagyobb része azonban tel- I jesen tartózkodott az adakozástól. Mindenesetre feltűnő ez a tartóz­kodás és keressük az okát. Mert itt magyar hazafiságról, magyar ál­dozatkészségről van szó. A gyüjiő- íveken szép nagy par&sztbetűkkel írt nevek mögött, kispénzű szegény­emberek nevei mögött megkönnyez- tető szépen állnak a pengősök, cse­lédleányok, kisnapszámosok, sőt se­gítségre szoruló emberek adományai és ugyanakkor a nem keresztény neveknél, gazdag és tőkés zsidók neveinél a legtöbbjénél csak filléres adakozásokat látunk. Senkit sem kényszerítettek az adakozásra, sen­kinek sem parancsolták meg, meny­nyit adjon, — de talán éppen ezért mondanak sokat a fentebb ismerte­tett gyüjtőivek. Erről mondani va­lónkat tegnapi vezetőcikkünk záró­szavaival fejezzük be: — Adakozz a magyar Vörös- kereszt javára — hangzott az éter hullámain a magyar honvédelmi miniszter kérelme — de ez a ké­relem olyan kérés, amely lényege szerint voltaképpen parancs. Parancs minden magyar számára, mert aki a Vöröskeresztet támogatja, az ön­magáról és családjáról gondoskodik, aki pedig kivonja magát az adako­zás hazafiúi kötelezettsége alól, az a nemzet, a minden magyarok ösz- szessége ellen követ el megbocsát­hatatlan bűnt. Heves vármegye alispánjának felhívása a megye közönségéhez n honvédelmi munka Igénybevételéről. Eger, július 6. Okolicsányi Imre Heves vármegye alispánja a mai napon a következő hirdetményt bocsájtotta ki: Az aratási, hordási és cséplési munkálatok biztosítására a m. kir. honvédelmi miniszter úr honvédelmi munka igénybevételét rendelte el. A honvédelemről szóló 1939. évi II. törvény szerint minden 14. életévét be­töltött és 70-ik életévét túl nem haladott egyén hon­védelmi munkára köteles. A honvédelmi munkára kirendelt személyek igénybevételi behívójegyet kapnak, amely behívásnak azonnal és pontosan kötelesek eleget tenni. Az a birtokos, akinek az aratásra elegendő munkása nincs, munkás­szükségletét városokban a polgár- mesternél, községekben a községi elöljáróságnál haladéktaauul jelentse. E bejelentés alapján és a megál­lapított adatok szerint a hatóság gondoskodik arról, hogy az aratási munkálatokra megfelelő időben és kellő számú munkaerő álljon rendel­kezésre. Az aratási munkára kirendelt munkakötelezettek élelmezéséről a helyi viszonyoknak megfelelő szo­kásos keretekben a birtokos köteles gondoskodni. Köteles a birtokos arra is, hogy a részéről igénybevett munkaerő minden tagja után fejen- kint 50 fillér biztosítási díjat még a munkálatok megkezdése előtt a pol­gármesternél, illetve a községi elöl­járóságnál befizessen. A kirendelt munkaerővel leara­tott terményből a birtokos köteles munkabérmegtakaritás fejében kát. holdanként 30 kilogrammot csépelt és átrostált állapotban a munkát végzők részére kiszolgáltatni. A meg­takarítás további értékét a birtokos a polgármester, illetve az elöljáró­ság rendelkezésére köteles bocsá­tani; ez a megtakarítás a kato­nai szolgálatra bevonulás miatt keresetükben megrö­vidült mezőgazdasági mun­kások támogatására fog szolgálni. Nyomatékosan felhívom úgy a munkaadók, mint a munkások figyel­mét arra, hogy az aratás zavarta­lanságához rendkívüli nemzetgazda­sági és honvédelmi érdekek fűződ­nek s ennek biztosítására a ható­ságok a törvényes rendelkezéseket teljes mértékben és teljes szigorral veszik igénybe s gondoskodnak ar­ról, hogy a mezőgazdasági terme­lés rendje még a birtokos akarata ellenére is fenntartassék. Figyelmeztetem &z érdekelteket arra, hogy a honvédelemről szóló 1939. évi II. te. értelmében elzá­rással és fogházzal, súlyosabb eset­ben börtönnel és fegyházzal bün­tetendő az, aki a honvédelmi munka­kötelezettségen alapuló rendelkezés­nek nem tesz eleget, munkakötele­zettségét kijátsza, munkahelyét en­gedetem nélkül elhagyja, a munka végzését megnehezíti vagy meghiú­sítja, vagy pedig közérdeket sértő rongálást követ el. Bízom abban, hogy a vármegye lakossága, mely hazafias érzületéről és magatartásáról már több ízben tett tanúságot, átérzi és minden FERENCJŐZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents