Eger - napilap, 1940/2

1940-08-17 / 130. szám

Eger, LI. évfolyam, ISO. szám A R A 8 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 21, 1940. augusztus 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeqtei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hétfőn megkezdődnek a bolgár-román tárgyalások A Német Távirati Iroda jelenti Szófiából: A román külügyminiszter kabinetfőnöke tegnap repülőgépen Szófiába érkezett és érintkezésbe lépett illetékes bolgár körökkel. Szó­fiában ebből a tényből azt következ­tetik, hogy a dobrudzsai kérdés dön­tő szakaszába érkezett. A Curentul szerint a bolgár-román tárgyalások hétfőn megkezdődnek Craiovában. Tegnap 65 angol gépet lőttek le a németek A német légi haderő tegnap is­mét nagy támadást indított a dél­angliai és London környéki erőmű­telepek, gabonaraktárak, hadianyag- és hajógyárak ellen. A repülőgépek, a jelentések szerint elérték céljukat. A kifejlődött légi harcban a német repülők újabb 65 angol gépet lőttek le. Tizenöt német gép nem tért vissza. Ä román koronatanács dönt a magyar javaslatokról Turnu-Severin, aug. 17. A román bizottság kérte, hogy bemutathassa Bukarestben a magyar bizottság javaslatát és ma el is uta­zott a román fővárosba. Azt hiszik, hogy a román minisztertanács, vagy éppen a koronatanács dönt a ma­gyar javaslatokról. Megkezdték az Eszterházy-tér légoltalmi óvóhelyének építését Eger, augusztus 17. Néhány nap óta bányászmunkások dolgoznak a főszékesegyház lépcső* feljáratának baloldalánál. Kaput nyi­tottak a lépcső melletti domb tám­falán és vájják a domboldalt befelé. A város megkezdte az Eszterházy- téri nyilvános légoltalmi óvóhely építését. A légoltalmi szervezet teljes ki­építéséhez tartoznak ezek a nyil­vános óvóhelyek, amelyeknek fel­adata az, hogy légi veszély jelzése­kor befogadják az utcán tartózko­dókat a légi támadás elől. A város­ban több ilyen nyilvános óvóhelyet szándékozik berendezni a város, így a Dobó-utcában, a légoltalmi köz­pontban, a Deák Ferenc utcán és a Széchenyi-utca felső végén. A he­lyek megválasztása tekintetében a tárgyalások már előrehaladtak Az Eszterházy-téri óvóhely épí­tésénél a papnevelő intézet egyik régi, használaton kívül álló pincé­jét alakítja át a város. A most ké­szülő bejáraton át, jobb kézre for­dulva érik majd el a hatalmas pin­cetermet, amelynek faragott meny- nyezetét oszlopok tartják. Az óvó­helyet bomba- és gázbiztos fede­zékké építik ki. Október eleién megszűnnek az összes zsidó italmórósl engedélyek Egerben és Heves megy óben Heves megye területén mintegy 200 zsidó italmérési engedély szűnik meg Az egri m. kir. pénzügyigazgató­ságon élénk ütemben folyik a munka a zsidótörvény italmérési jogosítvá­nyokra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására. A zsidó italmérők már megkapták a penzügyigazgató- ság elvonó határozatát, amelynek értelmében október elejéig jogosít­ványaik megszűnnek. A miniszteri rendelet értelmében mindazok a nagyüzemek, ahol 20 al­kalmazottnál több v*n foglalkoztat­va, négy évi türelmi idő alatt fo­kozatosan szűnnek meg. Tekintettel arra, hogy a végrehajtás során a 20 alkalmazott kérdését megszorító módon alkalmazzák és kizárólag az italméréssel kapcsolatos alkalmazot­takat veszik tekintetbe, a szállodai alkalmazottakat nem, Egerben olyan nagyüzem, amely kedvezményes el­bírálást igényelhetne nincs. Egyébként több zsidó italmérő kérelmet terjesztett elő és hivat­kozva, hogy a törvény értelmében nem tekintendők zsidónak, kérték, hogymentesíttessenek a zsidótörvény következményei alól és hagyják meg italmérési jogosítványaikat. Ezek a kérelmek elbírálás végett a minisz­tériumban vannak, a jelek szerint azonban csupán egy két engedély meghagyásáról lehet szó. A megüresedő italmérési enge­délyekért megindult a harc az egyes új igénylők között s már eddig is több italmérési engedélykérelem ér­kezett be a pénzügyigazgatóságra. Ezeket az engedélyeket is a legrö­videbb időn belül elintézik s októ­ber elején az új italmérők már meg is nyithatják üzemüket. A zsidó italmérőknek ugyan jo­gukban áll, hogy a vendéglői, vagy kávéházi ipart tovább folytassák, tekintettel azonban arra, hogy ez megélhetést csak kevéssé nyújt, valószínű, hogy a zsidó italmérési engedélyesek legnagyobb része tel­jesen megszünteti üzemét. Az egri pénzügyigazgatóság terü­letén, azaz Hevesmegyében kb. 200 ) a tehető a megszűnő zsidó italmérési engedélyek száma. „A cséplés nagy csalódást hozott a termésben“ mondotta jelentésében vitéz Fiuk Gusztáv, Heves vármegye gazdasági főfelügyelője A közigazgatási bizottság pénte­ken délelőtt tartott ülésén vitéz Fiuk Gusztáv m. kir. gazdasági fő­felügyelő a következő jelentésben ismertette Hevesvármegye mező- gazdasági állapotát: — Az időjárás átmenetileg ked­vező volt, az utóbbi napokban be­állott esős idő azonban igen késlel­teti a hordást és a cséplési mun­kákat. — A cséplés megkezdődött és igen nagy csalódást okozott, mert a termés az általában várt gyenge közepes eredménnyel szemben, fő­leg ősziekben rossz s a szem is gyenge, igen sok az ocsu. — Az átlag ennélfogva igen romlott, búzából 6 5, rozsból 6’—, árpából 8’—, zabból 9'— q-ra te­hető kát. holdanként. — A vármegyei gazdasági fel­ügyelőség előterjesztést tett a leg­jobban sújtott vidékek kölcsön■ vetőmaggal való ellátására, mert igen sok helyen a rossz minőség folytán a nyert termés vetési cé­lokra sem alkalmas. — A minőségi vetőmagvak kész­pénz ellenében való kiosztására 12 vagon búza és 10 vagon rozs áll rendelkezésre. Ezekre az igények bejelentése most van folyamatban. — Búzából az egész ország te­rületén a bánkúti 1201 és 1205 ös, Székácsból az 1055 és 1242-es, az északi dombvidékeken a Fleischmann 481-es és Hatvani 5612-es, végül az Alföld szikes területeire ugyan­csak a Fleischmann 481-es vethető, rozsból pedig a vármegye területé­re a Fleischmann-rozs. — Nemesített vetőmagvak szaporí­tására vállalkozó gazdaságok jelent­kezését ezúton is kéri a felügye­lőség. — A gyenge cséplési eredmények és az emelkedett üzemköltségek folytán a cséplőgép-tulajdonosok és a bércsépeltetők között ellentétek vannak, ugyancsak így a munká­sokkal is. — A felügyelőség előterjesztést tett, hogy ott, ahol indokolt, a bér- cséplők a szükséges anyagot kellő igazolás mellett kedvezményes áron kaphassák. — A kapásnövények általában jól fejlődnek, kivéve a vízjárta he­lyeken, ahol a répák, tengerik el­sárgultak és teljesen lemaradtak. A kerti vetemények is kielégítők. — A szőlőben a nedves időjárás folytán fellépett különböző gomba­betegségek óriási kárt okoztak, sok helyen termés már egyáltalában nem várható & a szőlők pusztulása a kedvezőtlen idők folytán egyre szaporodik. Igen rossz termésre van kilátás. Sokan abbahagyták a to­vábbi munkákat. — A borjú-akcióra eddig mintegy 300 darabbal történt előjegyzés, az eladó borjúk bejelentése eddig nem történt meg s erre külön felhívást adtunk ki újra. A jelentéshez Borhy György m. kir. titkos tanácsos szólt elsőnek. Szóvá- tette, hogy egyes községekben nem irtják eléggé a gyomokat sem a közterületeken, sem pedig a legelő­kön. Az előbbi esetben a gyomok piszok, bacillusok tanyái, az utóbbi esetben pedig megakadályozzák a legelőgazdálkodást. Példának hozta fei Gyöngyöstarján legelőjét, amelyet már alig lehet használni. Gosztony Andor a termények ár­maximálása ügyében szólalt fel. A cséplés nagy csalódást okozott, de a csalódás kiterjed az ármaximálás­ra is. 25—26 pengős búzaárat várt a gazdatársadalom. Ha azonban a kormány mindent megmaximált, ne hagyta volna ki a kukoricát, mert annak az ára elérhetetlen magas­ságba fog ugrani. A sertéshizlalás ennek következtében lehetetlen lesz és néhány hónapon belül zsírhiány jelentkezik. Végül kérte a bizottsá­got, írjon fel a kormányhoz, ne szabályozza a bor árát. A bor nem elsőrendű közszükségleti cikk, hagy­ják szabadon áralakulását, mert a szőlőtermés tönkrement és a gazdák még szabad ár mellett sem fogják tudni megkeresni még a termelési költségeket sem. Hedry Lőrinc dr. főispán válaszában közölte, hogy a búza ármegállapítási rendeletének módosításán már dol­goznak a minisztériumban. A kor­mány ezt a búzaárat és fajsúlyi fel­tételt a próbacséplések alapján el­gondolt búzamennyiségre állapította meg. Azért nem maximálta a kor­mány a kukorica árát, mert a vár­ható termésmennyiséget nem lehet megállapítani. Plósz István országgyűlési kép­viselő intézkedést kért, hogy a vetőmagot idejében utalja ki a mi­nisztérium, mert a legtöbbször el­késik, végül, hogy ezen a vidéken a kisbirtokosok számára ne ajánlják a bánkúti búzát, mert az nem ki­fizető.

Next

/
Thumbnails
Contents