Eger - napilap, 1940/1
1940-01-31 / 17. szám
2 E G Tarnay Alajos és Kiss József forg. adóellenőröket és Kiss Ernő forg. adókönyvelőt II. oszt. forg. adóhivatali tisztekké nevezte ki a pénzügyminiszter. A kinevezés híre nagy örömet keltett a pénzügyigazgatóságon és a városban is. E t-frtr_rrrr jiff_rrfr jrrr.rrr i—- —■- —- * .................................. *“* *......... ““ ““ “** l ugoszlduia megértő politikát kezö a magyar kisebbségekkel szemben Cvetkovics jugoszláv miniszterelnök beszéde a dunabánsági magyarság küldöttségéhez Cvetkovics jugoszláv miniszterelnök tegnap Újvidéken fogadta a jugoszláviai magyar kiküldötteket, akiknek vezetője Várady Imre volt. Várady Imre ismertette a miniszter- elnök előtt a dunabánsági magyarok helyzetét, társadalmi, gazdasági és kulturális óhajait. Cvetkovics miniszterelnök kijelentette a küldöttségnek, hogy mindenkor szívesen látta Jugoszlávia és Magyarország közeledését, amelynek a kisebb :égek is előmozditói lehetnek. Ha nem is lehet szó külön párt alakításáról, a kormánypártban külön tagozatot állítanak fel a magyarság számára, biztosítják a teljesen szabad érintkezést a vezetők és a magyarság között. Megszüntetik a névelemzést is és minden gyermeket olyan nemzetiségűnek könyvelnek el, amilyennek szülei bejelentik. A dunabánsági magyarság most mindenütt nagygyűléseket fog tartani, ismerteti a kormányelnök ki jelentéseit és megkezdi tárgyalásait Belgrádban a kormánypárt magyar tagozatának felállításáról. Január 31: a nagy egri földrengés tizenötödik évfordulója Mit írt az «Egri Népújság» a földrengésről és a rengés okozta károkról Eger, január 31 Január 31-én, ma reggel 8 óra 10 perckor volt tizenöt esztendeje, hogy Eger városát nagy földrengés rázta meg. Két-háromszor ismétlődtek a földlökések és percek alatt romok borították a város utcáit. A szomorú évforduló alkalmából visszalapozunk jogelődünknek, az „Egri Népújságnak“ egykorú számait, amelyek élénk színekkel festik a földrengés eseményeit, megemlékeznek a segélyakciókról és a földrengéssel kapcsolatos tudományos magyarázatokról. Érdekes megemlíteni, hogy a lapban a földrengést közvetlenül megelőző napon dr. Óriás Nándor jogakadémiai taüár, főszerkesztő vezércikket írt az örök magyar témáról, az összefogásról és cikkét így kezdte: „Vulkánok felett imbolygó léptekkel járunk s nem tudjuk, mikor indul meg lábunk alatt a föld. Alvilági erők moraja hallik olykor a mélyből . . .“ Másnap a vezércikk szimbolikus mondatai valósággá váltak. A lap beszámolójából a következő részleteket idézzük: „Ma, szombaton reggel 8 óra 3 perckor erős, több másodpercig tartó földrengés riasztotta fel az embereket megszokott munkájukból Inogni kezdtek a falak, kinyíltak az ajtók, lehullottak a képek, a csillárok; tűzfalak és kémények dőltek le rettenetes robajjal. Utána körülbelül negyedórával újabb földrengés kezdődött, de ez már gyengébb volt és rövidebb ideig tartott. Kárt, még pedig az épületekben több milliárd- ra becsülhető kárt (akkor még millió koronákban beszéltünk. Szerk.) csak a 8 órakor történt földrengés okozott. — A legnagyobb pusztítást a Csiky Sándor utcában, a Széchenyi utca felső részén, a Szent János utcában és a makiári negyedben lát- tuuk. Közli a cikkíró a ciszterciek templomában történt omlásokat, az iskolákban keletkezett károkat, (megjegyzi, hogy a földrengés miatt elmaradt a félévi bizonyítványok kiosztása, amiből látnivaló, hogy minden rosszban van valami jó is) részletesen megemlékezik az egyes házaknál történt károkról. Kitűnik a cikkből, hogy a földrengésnek mindössze négy könnyebb sebesültje volt. A vidéki jelentések közül meg-- említi a cikk, hogy Kistályán, Ver R 1940 január 31. peléten, Füzesabonyban és Kálban ugyancsak komoly károkat okozott a rengés, de legnagyobb volt a pusztítás Ostoroson, ahol a templom mennyezete leszakadt és a községben egyetlen ház sem maradt épségben. Megállapították már az első napon, hogy a földrengés a H*jdú- hegy felől északnyugatról délkeleti irányba haladt. A földrengés következtében nyolc egri család vált hajléktalanná. A kárnak az egész városra kiterjedő összege az elvégzett részletes becslések szerint 16 milliárd korona volt. Az Egri Népújság 1925 február 12-i számában Schréter Zoltán dr. geológus az alábbiakban nyilatkozott a rengés okairól: — A Bükk hegység délnyugati nyúlványa, amely a kis Egedben végződik, valamint ennek elő-dombjai északkelet délnyugati irányú hosz- szanti főtörésekkel és erre nagyjából merőlegesen haladó északnyugat- délkeleti irányú vetődésekkel vannak átszelve. Mint általában ismeretes, az ilyen töréses szerkezetű területeken földrengések fellépése várható, sőt gyakori. — Ez az eset forog fenn Eger környékén is, ahol az erősen töredezett altalaj kisebb-nagyobb tektonikai földrengés kipattanását köny- nyen lehetővé teszi. Ilyen hatalmas vetődések metszési pontján fakadnak az egri melegvízforrások. — Mindezeket szem előtt tartva a legnagyobb valószínűséggel állít1 hatom, nogy a földrengésnek vége és semmi ok sincs arra, hogy újabb, hasonló rengéstől kellene tartanunk belátható időn belül. Meg kell még jegyeznem, hogy az ilyen természetű földrengések Cancani szerint 20—25 éven belül szoktak ismétlődni. Emellett bizonyít az is, hogy Egerben 1903-ban volt utoljára jelentősebb földrengés.“ Ezeket mondotta az ország első geológusa és most jogunk van várni még néhány esztendeig — a jóslat szerint. Ez a hőnap is jól kezdődik: Emericana-bállal Farsang utolsó napjaiban vidám elseje köszönt az egri társaságra: a jogászfiatalság mulatsága, az Ag- ria és Eszterházyana corporatiók táncestje. Ha valamikor, úgy most érvényes az adomák közismert mondása: ez a hónap is jól kezdődik; ezúttal azonban a közmondásnak nem akasztófa humora van, hanem szívből fakadó vidám igazsága. Mert ahol az ifjúság üti meg a szórakozás és jó kedv alaphangját, ott valóban kedély, hangulat uralkodik, ott valóban jól kezdődik minden. Itt mindjárt meg kell cáfolni a jogászok szénszünet miatti távollétének hírét, amit „sötétben bujkáló, fel-lőtlen ködfej lesztók“ dobtak a köztudatba, hogy megremegtessék az ifjú lányszíveket. A rendezőség felelőssége teljes tudatában és súlyával állítja, hogy minden jogász, minden emericánás a fedélzeten vau és teljes készültségben indul a küzdelembe. A bál sikere szempontjából az elseje, mint dátum és mint a fizetések napja ugyancsak nem közömbös, így a jelek szerint az Agria-Eszterházyana táncest sikere óriási lesz. Természetesen a bált nemcsak az Emericana tagjai számára rendezik, hanem részt vesz azon a város egész társadalma, amely mindig meleg szeretettel és érdeklődéssel karolta fel az egri főiskolás fiatalság ügyét. Táviratok a világ minden részéből „Magyarország a jelenlegi sta- tusquot nem ismerheti el és Romániával szemben fenntartja igényeit,“ — állapítja meg az Exchange Telegraph c. angol lap. — Olaszország növeli fegyverkezését és a fegyvergyakorlatra behívottak szolgálati idejét. — Róma közölte Berlinnel, hogy Magyarország és Jugoszlávia biztousága szívén fekszik Olaszországnak. — Németország a Balkán-félszigetről igyekezett elhárítani a szovjet-nyomást és azt a Perzsa-öböl irányába igyekezett terelni. — Amerika egymilliárd és háromszáz millió dollár hitel megszavazását kéri flottafejlesztési célokra. — A pozsonyi Grenzbote c. német lap vezércikket közöl a magyarországi németség mai helyzetéről, elismerő szavakkal emlékezik meg a magyar nemzeti politika szentistváni hagyományairól és megállapítja, hogy a szentistváni gondolattól áthatott Magyarország a legkülönbözőbb népek békés együttélésének klasszikus hazája volt mindenkor és a törzsgyökeres magyarok mindig türelmes és mérsékelt felfogást tanúsítottak a nemzetiségekkel szemben. — Hét angol felfegyverzett kereskedelmi hajót és őrhajót elpusztítottak az Északi Értékes szépirodalmi és szakirodalmi művek nagy árleszállítása IOAA (ohniión I.4Ä1 1 Rí h QA 01 Kir. Magyar Egyetemt Nyomda, Franklin Társulat, Révai Testvérek stb. kiadású könyvei kaphatók a ooooooooo :: Egri Keresztény Sajtészövetkezet :: üi könyvkereskedésében Eger, Alapitványl-ház. ::: ■ r ___ ■
