Eger - napilap, 1940/1

1940-01-29 / 16. szám

Aha 8 FILLÉR Eger, Ll. évfolyam, 16. szám. ♦ Hétfő ♦ Trianon 21, 1940. január 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Felkészülés Teleki Pál gróf miniszterelnök felhívta az ország közvéleményének figyelmét az elközelgő tavaszi hó­napokra, amikor a magyar nemzet­nek teljesen felkészülten kell szem­benéznie az elkövetkezhető nagy eseményekkel. Ezt a nagy felkészü­lést szolgálja a kormány minden cselekedetével. A parlamenti munka programmja is azt mutatja, hogy a kormány egyetlen probléma elől sem tér ki, amivel széles néprétegek megélhetését, nyugalmát s jobb sor­sát szolgálhatja. A társulati adó re farmjának parlamenti tárgyalása élénk igazolása annak, hogy a kor­mány máris hozzányúlt a régóta sürgetett adóreformhoz s a munká­latokat azon a ponton kezdte meg, ahol a legkirívóbbak voltak az el­múlt idők által kitenyésztett igaz­ságtalanságok. Régi és jogos panasz az, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adózás szem­pontjából aránytalanul kedvezőbb helyzetben vannak, mint a gazda­ságilag töiékenyebb egyéni vállal­kozók, vagy a szabad pályákon mű­ködő egyéni adóalanyok. Miután erre a kedvezményezettebb helyze­tükre a múltban mód nyílott, mi sem természetesebb, hogy elszapo rodtak az úgynevezett családi rész­vénytársaságok s ezáltal az állam jogos adóbevételeiben vagy hiány mutatkozott, vagy, ha ezeket a hiá­nyokat nélkülözni nem lehetett, az adóbevételek átháríttattak a kisebb gazdasági erővel rendelkező adó­alanyokra. A lefolyt parlamenti vita köz- megnyugvást keltett, mert nyilván­való lett, hogy a kormány javas­lata helyesléssel találkozott a kép- viselőházban, miáltal megindulhat adórendszerünk igazságosabb és szo­ciálisabb felépítése. Elismerjük, hogy magában véve a társulati adó re­formja még gyökeresen nem oldja meg a magyar adózás reánk ma­radt komplexumának igazságosabb alapokra való helyezését. Ha azt mondaná valaki túlzott ellenzéki érzésektől vezettetve, hogy igen ám, de „egy fecske még nem csinál nya­rat“, akkor ennek a sötéten látó kritikának azt válaszolhatjuk, hogy erdőirtáskor sem lehet ledönteni a farengeteget egyetlen csapással. Nagy feladatok várnak még a magyar földmunkásságra. Mindenek­előtt intenzív gondozásban, méltó felemelésben kell részesítenünk, mind szociálpolitikai téren, mind hitélet terén, de erkölcseiben is megtartva, és megerősítve a nemzeti gondolko- zású, legszéles-ebbkörü nemzeti ré­tegünket, amelyik föidbirtoktulaj- donnal nem rendelkezik, de lénye­gileg a földet munkálja. Ez a mező- gazdasági munkások óriási tábora. A munkás méltó a maga munka­bérére. Ezt megvonni tőle, semmi féle törvény, sem isteni, sem em­beri, el nem ismeri. De az is fon tos, kogy a munkásnak olyan legyen a munkabére, amiből egyrészt meg él saját maga és családja, gondos kodni tud a létfenntartás jogos em­beri szükségleteiről, de ezen túl­menően törekednünk kell arra is, hogy a mezőgazdasági munkásnak mód adassák arra, hogy életnívóban emelkedni tudjon, a mai kultúra ér­tékes eleme legyen. Az országgyű­lés képviselőháza előtt fekszik az a törvényjavaslat, amelyik a mező- gazdasági munkások minimális bérét állapítja meg. Örömmel ismerjük el, hogy Magyar- ország a keresztény és nemzeti, népi Világszerte élénk érdeklődés ki­séri továbbra is, a Budapesten ülé­sező japán nagykövetek tanácsko­zásait. Harmadik napja, hogy a ma­gyar fővárosba érkezett a szófiai, belgrádi, bukaresti, ankarai és a római japán nagykövet. Azóta a nagykövetek, akik egyik előkelő dunaparti szállodában laknak, a budapesti japán követségen állan­dóan üléseznek. A nagykövetek ta­nácsának határozatait valószínűleg A hosszantartó havazás Szabolcs­ban is számos közlekedési nehézsé­get okozott. A hó után most a jég okoz egyes helyeken újabb vesze­delmet. A polgári pontonhíd belefagyott a Tisza jegébe s miután az idő eny­hülésével egyes helyeken már meg­indult a jégzajlás, a nagy költség­gel felszerelt pontonhidat a szét- rombolás veszélye fenyegeti. politika érdekében a közelmúltban már megtette a fontos lépéseket. Európai vonatkozásokban is első helyen állunk a mezőgazdasági mun­kások öregségi biztosításának be­vezetése terén, amely törvényhez méltó módon fog kapcsolódni a mezőgazdasági munkások legkisebb munkabérének megállapításáról szó­ló, bizonyára az országgyűlés által is hamarosan elfogadott törvény- javaslat. Húsvétig törvény lesz ebből a fontos kormányelhatározásból s ha ez bekövetkezik, fontos lépést tet­tünk célunk felé abban a nagy nemzeti felkészülésben, amellyel, — állunk az események elé. Nem kívánjuk az égszakadást és föld­indulást, legnehezebb esztendőink­ben és kritikus próbaköveknél áll­va, bizonyságát adtuk annak, hogy igazságot kereső, békés szándékú nemzet vagyunk, de ha az esemé­nyek tőlüuk helytállást követelnek, ismerjük erőnket és tudjuk köteles­ségünket. csak a balkáni konferencia meg­nyitása után hozzák nyilvánosságra. A nagykövetek budapesti tartóz- kr dúsával kapcsolatban néhány nap­pal ezelőtt Budapestre érkezett Masuo Uresino tokiói újságíró, is­mert japán publicista is, aki naponta hosszú sürgönyökben számol be a japán hivatalos távirati irodának és a tokiói nagy lapoknak a dél­európai japán nagykövetek buda­pesti tanácskozásairól. A Tiszáninnen és a Tiszántúl áru- és személyforgalmában a pontonhíd nagyjelentőségű összekötő kapocs és ha a jégtorlaszok szétrombolnák, an­nak mérhetetlen kárát vallaná a gazdasági élet. Vitéz Borbély Maezky Emil Bor­sod várm. főispánja a veszedelem elhárítása céljából a katonaságtól kért segítséget, hogy a jégtömegek szétrombbantásával megmentsék a hidat, amelyet a jégzajlás tartamára kivonnának a forgalomból. A kato­nai hatóságok háromszáz főnyi ka­tonai erőt küldtek ki a hid meg­mentésére. Táviratok a világ minden részéből Szaradzsoglu török külügyminisz­ter szerdán Belgrádba indul és a Balkánkonferenciát megelőzően meg­beszéléseket folytat a bolgár és görög miniszterelnökkel. — Frank államtitkár Prágában tegnap egy nagygyűlésen kijelentette, hogy Cseh- és Morvaországot örökre Né­metországhoz csatolták. — Berlin a leghatározottabban cáfolja a len­gyel területeken állítólag folyó val­lásüldözések és az óriásmérvű erő­szakos áttelepítéseknek hírét. — A berlini román követ szerint a nyugati hatalmaknak sem joguk, sem módjuk nincs arra, hogy Ro­mániát a Németországgal kötött ke­reskedelmi szerződés betartásában megakadályozzák. — A kisérő hadi­hajók szemeláttára két angol gőzöst elsülyesztett egy német tengeralatt­járó. — A Lokalanzeiger berlioi je- jentése szerint a semleges államok eddig a háborúban 70 hajót és 385 tengerészt vesztettek el. — Az Asama Maru japán hajón az ango­lok által letartóztatott német ten­gerészeket Honkongban partraszál- lították. A német tengerészeket ha­difoglyoknak tekintik és átadják őket a. katonai hatóságoknak. — Anglia nem titkolja, hogy segíti a finneket, de a részleteket nem haj­landó nyilvánosságra hozni. — A né­met tudósok a háború alatt is to­vább folytatják kutatásaikat és munkájuknak eredményeiről időkö­zönként beszámolnak. Egyik ilyeu tudományos híradásban közük, hogy Hamburg-Barmbeck városi kórházá­ban a napokban állították fel a vi­lág legnagyobb röntgenapparátusát, amely magasfeszültségű kisugárzá­sával a rákbetegség kezelésénél ugyanolyan gyógyhatással bír mint a rádium. Ez a röntgenberendezés 1 millió volt feszültséggel trans- formátorok utján egy röntgencsőbe 5 milliampéres áramot fejleszt és ezáltal a rádiumkisugárzást pótolni tudja. Egy ugyanilyen hatású rá­diumkisugárzás előállításához 10 kg rádiumra volna szükség, amelynek az értéke 1 millárd pengő. — A finn hadseregben harcoló észt önkénte­sek száma meghaladja a kétezret. — Leningrád katonai főparancsnok­A Balkán-konferencia megnyitása után nyilvánosságra hozzák a japán nagy­követek budapesti megbeszéléseinek eredményeit Háromszáz katona dolgozik a tiszapolgári ponton-híd megmentésén A jégtorlaszok szétzúzással fenyegetik a hidat

Next

/
Thumbnails
Contents