Eger - napilap, 1940/1

1940-01-20 / 11. szám

1939 január 20. 5 EG EH ++**+H*+**+***+H*+n*+np***m»9*+n*+n**H**u**tM*m*HWH*n**HP*HP*m*np*np**p*np***** —- Kinevezés. Tóth Zoltán Zemplén vármegyei kezelőt és Híd­végi Károly orosházai községi ki­segítő munkaerőt, a belügyminiszter vm. számvevőségi gyakornokokká nevezte ki és szolgálattételre Heves vármegye számvevőségéhez osztotta be. * Házasság. Evetovich Éva és Langer Jenő f. bő 24-én 10 órakor az egri főszékesegyházban tartják esküvőjüket. (Minden külön értesí­tés helyett.) * Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik felejthetetlen apánk és testvérünk temetésén részt vet­tek, ezúton mondunk köszönetét. Polgár-család. — Internáló táborba vitték a hatvani képviselőtestület egyik tagját. Juhász János ny. Máv. hivatalnokot, községi kép­viselőt, Hatvan lakossága nyugal­mát állandóan zavaró magatartása miatt, rendőri őrizetbe vették. Ju­hász Jánost internáló táborba szál­lították és egyben Hatvan területé­ről két évre kitiltották. — A hat­vani rendőrség — írják a hatvani lapok — kiváló munkát végzett, amikor az internálással biztosította a község lakosságának éveken át megzavart nyugalmát. Eger, január 20. A galagonyalepke s vele egyide­jűleg a galagonyalepke hernyója is rendkívüli módon elszaporodott az utóbbi időben. Ma is a házi- és a szőlőskertekben lévő gyümölcsfák ágai bizony nagyon tele vannak a galagonyalepke selyemszálon függő fészkeivel. A földművelésügy miniszteri ren­deletet adott ki, melyben a köz­ségi elöljáróságot (polgármestert) kötelezi, hogy minden év október és március hónapjai között, több ízben is tegyék közhírré, hogy az 1894: XII. te. 50. §-a értelmében, belsőségekben, majorokban, szőlők­ben, gyümölcsösökben, kertekben lévő fákat, bokrokat a hernyófész­kektől, lepketojásoktól meg kell tisztítani, az összegyűjtött hernyó­fészkeket, lepketojásokat pedig el kell égetni. Ezt a rendeletet több­ször meg kell ismételni, valamint határidőt kell szabni, hogy a helyi viszonyok figyelembevételével az ir­tás lombhullástól rügyfakadás előtt, március végéig befejezhető legyen. A közhírrététel során figyelmez­* Hz előrehaladott korral já­ró betegségek, ezek közül külö­nösen az idült székrekedés arany­eres báutalmakkal, hosszantartó gyo­mor- és bélzavarok étvágytalanság­gal és lesoványodással egybekötve, a tisztán természetes (Ferenc Jó­zsef« keserűvíz rendszeres haszná­lata által lényegesen megjavulhat­nak. Kérdezze meg orvosát! — Hz Új élet regénytárának hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtószövet­kezet könyvkereskedésében. _—FI LiT---­U ránia. Szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden : Bercsényi hu­szárok magyar film és híradó. — Szerdán és csütörtökön csak 16 éven felülieknek: Csapda bűnügyi film franciás feldolgozásban. Főszerep­lők : M. Chevalier és Marie Dea. Fox-híradó. Pénteken: Kirchfeldi pap az utolsó óriási sikert aratott osztrák film, mely három napig ma­rad műsoron. * Színház-mozgó. Vasárnap két előadásban a Városi-színházban: Ä második nászút vígjáték és hír­adó. Előadások kezdete fél 4 és 6 órakor. tetni kell az irtásra kötelezetteket, hogy mulasztás esetén az 1894: XII. te. 95. §. első bekezdése k) pontja értelmében kihágást követ el, 100 koronára büntethető s rá­adásul a hernyózást hatóságilag, a mulasztó költségére hajtják végre. Mint látjuk, a galagonyalepke hernyója elleni védekezésnek már 1894-ben szükségét látta a kor­mány. E törvény kiegészítésére, 1938-ban, a földművelésügyi mi­niszter újabb rendeletet adott ki a védekezés hathatósabb keresztülvi­tele tárgyában. A hiba ott van, hogy csak a kormány teszi meg a szükséges intézkedéseket, míg a gaz­dák igen magas százaléka nem. Ezért szaporodnak évről évre, mind nagyobb méreteket öltve, a galago­nyalepke hernyói. Sajnos, ezeknek a tojásai, petéi nem olyanok, mint a házibaromfiak tojásai, hogy a kotló alól néha igen sok kiválik, összetörik stb. Ezek az időjárás szélsőségeivel dacolva, minden gon­dozás nélkül, sajnos, jól szoktak sikerülni, a gazda legnagyobb szo­morúságára, amint ezt a fákon csün- | gő hernyófészkek fényesen igazol­ják. Most van a hernyózásnak az igazi ideje, télen, amikor a gazda és a munkás egyformán szabad, jobban jelentkeznek erre a babra munkára, az alacsonyabb fákat a gyermekek is meghernyózzák, a munka sikeres elvégzése is most hajtható legegy­szerűbben és leggazdaságosabban végre, mert a fák ágain csüngő hernyófészkeket nem kell keresni, könnyen hozzájuk lehet férni kéz­zel, vagy hernyózó olló segítségé­vel. A hernyózó ollóval levágott fészkeket a fák alól gondosan szed­jük össze, lehetőleg a helyszínen égessük el. Ennél egyszerűbb, ol­csóbb védekezési módot nem is kí­vánhat senki, nem kell permetező, permetező-anyag, amúgy is igen drága. De kell-e nagyobb megnyug­vás, mint mikor a gazda szeme- láttára hamvadnak el a hernyók ezrei ? A csüngő fészkekben már nem tojások vannak, hanem az ősz fo­lyamán kikelt hernyók, mindegyik fészekben 20—40. Ezek átalusszák a telet, tavasszal, a meleg idő be­állta után, mikor már a falevelek is jelentkeznek, kirágják téli taka­rójukat, s mohó falánksággal fo­gyasztják a fa fiatal lombját, mint ezt, sajnos, tavasszal is láttuk, ad­dig, amíg van a fának egyetlen le­vele. Amikor a fának és a hanyag gazdának ily komiszul megfizettek a téli szállásért, életük további fenn­tartása már fáradságosabb, mivel a fáról le kell mászniok, s egyéb köz­lekedési eszköz hiányában, gyalog kénytelenek a legközelebbi fáig vagy bokorig elvándorolni, amelyet ter­mészetesen, mint legközelebbit, min­dig nagy számban keresnek fel, a gazda szemeláttára hamarosan le is koppasztják, így megy ez addig, amíg fejlődésüket el nem érték, akkor bebábozódnak, a fák ágain, derekain. Ezekből kelnek ki a nagy fehéres lepkék, majd rakják le sárga­színű petéiket, a gyümölcsfák leve­rnek a felszínére. A petékből kikelt hernyók ősszel nem olyan veszedel­mesek, csoportokban maradnak, a levél felszínét rágják le, amikor az a rugalmasságát elveszíti, össze- pödrődik, ezeket a leveleket selyem­szállal az ágakhoz erősítik. Ezek azok a fészkek, melyek most a fán csüngenek. Sürgősen kezdjen min­denki a hernyófészkek leszedéséhez és elégetéséhez, mert ez a munka az őszí esős idő miatt nem volt végrehajtható, sőt egyéb őszi mun­kák is elmaradtak. Utóbbiak a jó idő beálltával majd elébbvalóbbak lesznek, a hernyózás pedig elmarad, s így nem lesz más hátra, mint azt a fránya hegyőrt szidni, hogy már megint feljelentett a hernyófészkek miatt. Élénk érdeklődés mellett foly­nak az országos mezőgazda­sági kiállítás és tengészállat- vásár előkészületei. Közöltük már, hogy a magyar gazdasági életnek évről-évre meg­ismétlődő nagy eseményét: az or­szágos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt, idén is március 30-tól április 7-ig, a husvétot kö­vető héten tartják meg. A mező- gazdasági kiállítás és a vele kap­csolatos tenyészállatvásár megren­dezésének a mai rendkívüli viszo­nyok között fokozott jelentősége van, nemcsak azért, mert a magyar mezőgazdaság nemzetfenntartó je­lentőségét szemlélteti, hanem azért is, mert évről-évre jelentősebb sze­repet játszik a köztenyésztésnek megfelelő apaállatokkal való ellá­tásában és így az állattenyésztés minőségének fejlesztésében a kis és nagyobb gazdák anyagi boldogulá­sában. A nemes versengés ösztönző ha­tása örvendetesen nyilatkozik meg már az ezévi kiállítás előkészületei során is. A tenyészállat-bejelenté­sek január 6-án lejárt határidejéig az ország összes neves tenyészetei Monostori József szállítmányozó Eger, Szent János-utca 8. — Telefon: 494. MP Máv. háztól-házlg szállító. KÖZGAZDASÁG Most kell elvégezni a hernyózást, ha azt akarjuk, hogy tavasszal maradjon levél a Ián Közli: Vámos András, az egri hegyközség hegybírája

Next

/
Thumbnails
Contents