Eger - napilap, 1940/1

1940-01-20 / 11. szám

2 EGER 1940 január 20. Tekintettel az ágyak újabb sza­porodására és előreláthatólag vár­ható kórházi látogatottság emelke­désére, indokoltnak látszik a kór­házi ellátmáuy emelése. A gyöngyösi kőzkórház: A kórboncnok-laboratóriumi főor­vosi állás betöltése folyamatban van. A kórházigazgatóság famulusként négy medicust f. év nyarán is al­kalmazott. A múlt évben a kórházigazgató­ság a következő változtatásokat, il­letve berendezéseket létesítette: Az asepticus műtő számára legújabb rendszerű olajpumpás műtőasztalt vásárolt, 16 drb szalmazsákos ágy helyébe ugyanannyi sodronybetétes ágy állíttatott be; a régi kapube­járat átalakítása által az elme- osztály főorvosa egy új irodahelyisé­get, az ápolószemélyzet új társalgót nyert. A kórház régi és elavult bádog­tető fedését Eternit borítással és asbest betoncsatornákkal pótolták. A nagyon is kívánatosnak látszó fertőző-osztály átalakítása és istálló kihelyezés fedezet hiányában ezidén sem történhetett meg. Mi a tápláló érték az ételekben Juhász Stefánia kezdi kérdezni a „szakdolgokat“. El kell ámulni, hogy mi mindent megtanultak a szarvaskői lányok. Egymásután fe­lelnek. A Bartha Ilonák, Kiss Er­zsébetek, Bóta Ilonák, Dömötör Len­kék sorából kiválik egy-egy csengő hang, hogy a tápértékek a fehérjék, zsírok, ásvány sók, szénhidrátok, vi­taminok így mondják, aztán azt is megmondják, minő ételben mi ta­lálható, mi mire jó, hogy a búst elkészítés előtt nem szabad meg­mosni, csak száraz ruhában jól meg- törülui, a krumplit megmosáskor nem szabad sokáig áztatni, hogy az öreg csirkét arról ismerjük meg, hogy nagyon „gyűrűs“ a lába. Azt például eddig nem is tudták, egy kis zavar keletkezik abból, hogy vaunak ételek, amik a pezsgőtől hamar megpuhulnak. Mert itt közbeszól Szabó Gyula dr. főszolgabíró űr: Nono, az drága lesz egy kicsit. Nagy kacagás közben derül ki, h így itt nem arról a pezsgőről van szó, amit Törley, vagy Francois hoz forgalomba, hanem szódabikarbóná­ról, mert az jól pezseg a vizben és megpukíija a lencsét, babot. De gyönyörűen felelnek arra is, hogy mi módon kell a konyhát tisztán tartani, hogyan kell teríteni, tálalni, melyik oldalról kell kíuálui, szóval a háziasszonykodásnak minden csín­ját, bíuját. 27 fillérből megebédel egy ember A tanfolyamon 27 hallgató vett részt. Köztük 12 asszony. Ez nagy szó, mert általában az asszonyok nem szeretnek főzőtanfolyamra járni. Gúnyolják őket: bekötötték a fejed, oszt még fózni se tudsz ? A hallga­tók közül 5 iparos, 4 egyéb foglal­kozású, a többi földműves volt. Nem egészen négy hét alatt 68 pengő 33 fillért költöttek el az ebédekhez anyagbeszerzésre, mert ott ebédel­tek valamennyien s egy hallgatónak az ebédje 27 fillérbe került. Pontos könyvvezetés mindenről, ezt el kell hinni. A növendékek le is írták füzetbe szépen a „receptet“ de leírtak vagy itúszfele ételsort is. Például. Darakrém leves Rakott burgonya Fűszeres linzer. Vagy: Bableves Tökfőzelék Krémes lepény. Ilyeneket se ettek eddig Szarvaskőn. Bizonyít az ebéd Hát mindez nagyon szép, de lás­suk a gyakorlati vizsgát. A tűzhe­lyen forr, rotyog, sistereg, fő az ebéd. Lássuk csak. A szép szobá­ban hosszú asztalt terítettek a szük­séges evőeszközzel, tányérral, virág­gal. Kisvártatva megérkezik az ebéd: csirke-becsinált, galuskával. Eddig csak azt hallották, hogy betegnek Az Egri Főkáptalani Uradalom egri hizlaldájában príma zIíRSERTÉSEK beszerezhetők Előjegyzés: a Főkápta­lani Uradalom Számve­vőségénél Eger, Káptalan udvar. f © való, de ha valaki betegnek kellett, egyetlen asszony se akadt az egész faluban, aki meg tudta volna csi­nálni. A következő fogás kelkáposzta sertéskaréjjal. Nagyszerű. Aztán paprikás csirke babkönnyű galuská­val, végül túrósbéles és diós linzer. Minden pompás ízű, jó dolguk lesz itt az embereknek rövidesen. Lesz családi béke, boldogság is, tréfálóz- nak az asztalnál. Minél több főzőtanfolyamot így is van. Még pedig többféle okból van így. Az egészségesen fej­lődött, erős testben könnyebben ta­lál helyet az egészséges, derűs, erős lélek, tanulnak, nemesednek a nem­zedékek és ezekre nagy szükség van. Talán a sorozó orvosok a meg­mondhatói, milyen sok a gyenge anyag a falusi fiatalság között. Pe­dig a láplálék ott van, otthon van, a kertben, csak meg kell ismerni, meg kell tanulni elkészíteni, szakí­tani keli régi babonákkal, nem kell félni az uj ételektől. Utó végre hol vagyon megírva, hogy csak Nikita birodalmában, vagy Délfranciaor- szágban teremjenek a sudármagas, vállas legények ? Teremhetnek ná­lunk is, Szarvaskőn is, másutt, is, mindenütt. Sok ilyen főzőtanfolyamot min­denfelé a magyar vidékre. (por) — A Hevesvármegyei Auto- mobilosok Egyesülete a leg­utóbb (december 30-án) határozat- képtelenség miatt elmaradt igazga­tósági és választmányi ülést január 22-én, hétfőn délután fél hét óra­kor Egerben, a Korona-szállodában tartja meg. — Megjelent a Magyar Szár­nyak. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával szer­kesztett repülésügyi folyóirat ja­nuári száma most jelent meg. A Magyar Szárnyak érdekes újévi be­köszöntője mellett cikket írtak vi­téz Laborczfy Rezső repülőezredes, Bisits Tibor repülőőrnagy, Jakabos Rezső repülőfőhadnagy, vitéz Rá­kosi György, Stef Tibor és Raczkó Lajos. A Magyar Szárnyak minde­nütt kaphatók. Ára 50 fillér. Mu­tatványszámot a kiadóhivatal (VIII., Üllői-út 12.) kívánatra ingyen küld. Äfaol eddig nem ismertéi a bácsinál! levest, tökfőzeléket, rakott burgonyát és túrósgombécot Nagy sikerrel fejeződött be a szarvaskői zöldkeresztes főzőtanfolyam Szarvaskő, január. Valamelyik fényes délben nagy ünnepük volt a szarvaskői asszo­nyoknak, lányoknak. Mindjárt előre kell bocsátani, hogy az ünnepnek csak az eleje volt az asszonynépé, a vége már a férfiember orcáján okoz fényességet, derűt, megelégedést. Hogy miért, mindjárt kiderül. Háromhetes főzőtanfolyamot fe­jeztek be a minap a kis nyaraló- községben. R-ndesedik, csinosodik Szarvaskő az utóbbi időben. Az utazó szíve ugyan felsajog a régi szép várfalért, aminek már csak a nyomai beszélnek a kis sasfészek­nek, az Eger völgye északi kulcsá­nak történetéről; de ezen már nem lehet segíteni. Most a jólét apró várai épülnek odalent a völgyben, ez is ráfért a kis falura. Szarvas­kőt felfedezték a nyaralók. Minden évben tömegesen jönnek, sok pénzt hagynak itt és ettől csinosodik a falu. A házakban már sok helyütt nem földes a szoba, nem is mester­gerendás, szép, nagyablakos, pad lós szobák várják a vendéget, csak a tornyos ágy a régi, meg a tarka Máriakép, a fiókos láda tetején. Ilyen az a ház is, Bartha József bíró tiszta portája, ahol a fözöt&D- folyam három heti munkája, meg a záróvizsga lezajlott A falusi ven­déglátás érdekei és Szarvaskó jobb boldogulása lebegett dr. Szabó Gyu­la főszolgabíró előtt, amikor meg­kérte dr. Özekkel Ferenc m. kir. tiszti főorvost, hogy a belügyminisz­ter által támogatott zöldkeresztes főzőtanfolyamot fészkeltesse meg egy kicsit a faluban. Maklárról jött ide a tanfolyam vezetője, Juhász, Stefánia, aki a cseh megszállás alatt Kassán élt és nagyon szereti az idehazai magya­rokat, mert mások, szívesebbek, melegebbek, mint a megszállt vi­déken. Miért nőttek meg a montenegróiak ? A főzőtanfolyamokat az a felis­merés teremtette meg, hogy falun megvan a sok főznivaló, megterem az egészséges táplálék, csak vagy nem tudják megfőzni, vagy nem is akarják. A főzelékfélékről, skálák­ról sok helyen azt mondja a nép: az csak az uraknak való, jó nekünk a hús is. Persze, csak gazdagabb háznál mondják azt, mert a nyomo­rúság étlapján, a szegény portákon nincs hús sem. Azt a keveset, ami megterem, krumplit, babot, sokféle­képen, változatosan lehet elkészí­teni. Csak éppen meg kell tanulni. A szarvaskői vizsgán megjelentek dr. Özekkel Ferenc m. kir. tiszti­főorvos, dr. Szabó Gyula főszolga­bíró, Plősz Isiván országgyűlési képviselő, dr. Jakab Emil járás­orvos, dr. Érdi Gyula körorvos s ők kérdezték & tűzhely körül össze­gyűlt hímzett ingvállas, kipirult „tanulókat.“ Előbb Özekkel Ferenc dr.‘ szólt a fiatalokhoz és pár szó­val megmagyarázta, miért volt szük­ség a tanfolyamra. A magyar falusi népnek meg kell értenie, hogy kert­jében megterem az élet, az erő, a táplálék. Egy időben keresni kezd­ték az okát, hogy a montenegróiak miért magasabbak, vállasabbak a többi balkáni népeknél. Kiderült, hogy azért, mert kertgazdáikodást űznek, s a táplálékuk zöldségfélék­ből és tejtermékekből áll. Ugyan­ezt tapasztalták Délfranciaország- ban, ahol száz évvel ezelőtt kezd­ték a kertgazdálkodást. Ez alatt a száz év alatt átlagosan 12 centi­métert nőtt a lakosság. Miigen ételeket nem ismertek eddig Szarvaskőn Nagy sürgés forgás, irulás-pirulás közben megkezdődnek a kérdések. Milyen ételeket tanultak, amiket nem ismertek eddig? Karfiolt, kalerabét, kelkáposztát, spenótot, tökfőzeléket, bajor rosté­lyost, becsinált levest. A krumplit se így ismerték, igy sokkal jobb. Hát a tészták közül ? Túrós gombócot, piskótát, arany- galuskát, linzerféléket. Eddig csak a lekváros derelyét ismerték tüzete­sebben.

Next

/
Thumbnails
Contents