Eger - napilap, 1940/1
1940-01-20 / 11. szám
2 EGER 1940 január 20. Tekintettel az ágyak újabb szaporodására és előreláthatólag várható kórházi látogatottság emelkedésére, indokoltnak látszik a kórházi ellátmáuy emelése. A gyöngyösi kőzkórház: A kórboncnok-laboratóriumi főorvosi állás betöltése folyamatban van. A kórházigazgatóság famulusként négy medicust f. év nyarán is alkalmazott. A múlt évben a kórházigazgatóság a következő változtatásokat, illetve berendezéseket létesítette: Az asepticus műtő számára legújabb rendszerű olajpumpás műtőasztalt vásárolt, 16 drb szalmazsákos ágy helyébe ugyanannyi sodronybetétes ágy állíttatott be; a régi kapubejárat átalakítása által az elme- osztály főorvosa egy új irodahelyiséget, az ápolószemélyzet új társalgót nyert. A kórház régi és elavult bádogtető fedését Eternit borítással és asbest betoncsatornákkal pótolták. A nagyon is kívánatosnak látszó fertőző-osztály átalakítása és istálló kihelyezés fedezet hiányában ezidén sem történhetett meg. Mi a tápláló érték az ételekben Juhász Stefánia kezdi kérdezni a „szakdolgokat“. El kell ámulni, hogy mi mindent megtanultak a szarvaskői lányok. Egymásután felelnek. A Bartha Ilonák, Kiss Erzsébetek, Bóta Ilonák, Dömötör Lenkék sorából kiválik egy-egy csengő hang, hogy a tápértékek a fehérjék, zsírok, ásvány sók, szénhidrátok, vitaminok így mondják, aztán azt is megmondják, minő ételben mi található, mi mire jó, hogy a búst elkészítés előtt nem szabad megmosni, csak száraz ruhában jól meg- törülui, a krumplit megmosáskor nem szabad sokáig áztatni, hogy az öreg csirkét arról ismerjük meg, hogy nagyon „gyűrűs“ a lába. Azt például eddig nem is tudták, egy kis zavar keletkezik abból, hogy vaunak ételek, amik a pezsgőtől hamar megpuhulnak. Mert itt közbeszól Szabó Gyula dr. főszolgabíró űr: Nono, az drága lesz egy kicsit. Nagy kacagás közben derül ki, h így itt nem arról a pezsgőről van szó, amit Törley, vagy Francois hoz forgalomba, hanem szódabikarbónáról, mert az jól pezseg a vizben és megpukíija a lencsét, babot. De gyönyörűen felelnek arra is, hogy mi módon kell a konyhát tisztán tartani, hogyan kell teríteni, tálalni, melyik oldalról kell kíuálui, szóval a háziasszonykodásnak minden csínját, bíuját. 27 fillérből megebédel egy ember A tanfolyamon 27 hallgató vett részt. Köztük 12 asszony. Ez nagy szó, mert általában az asszonyok nem szeretnek főzőtanfolyamra járni. Gúnyolják őket: bekötötték a fejed, oszt még fózni se tudsz ? A hallgatók közül 5 iparos, 4 egyéb foglalkozású, a többi földműves volt. Nem egészen négy hét alatt 68 pengő 33 fillért költöttek el az ebédekhez anyagbeszerzésre, mert ott ebédeltek valamennyien s egy hallgatónak az ebédje 27 fillérbe került. Pontos könyvvezetés mindenről, ezt el kell hinni. A növendékek le is írták füzetbe szépen a „receptet“ de leírtak vagy itúszfele ételsort is. Például. Darakrém leves Rakott burgonya Fűszeres linzer. Vagy: Bableves Tökfőzelék Krémes lepény. Ilyeneket se ettek eddig Szarvaskőn. Bizonyít az ebéd Hát mindez nagyon szép, de lássuk a gyakorlati vizsgát. A tűzhelyen forr, rotyog, sistereg, fő az ebéd. Lássuk csak. A szép szobában hosszú asztalt terítettek a szükséges evőeszközzel, tányérral, virággal. Kisvártatva megérkezik az ebéd: csirke-becsinált, galuskával. Eddig csak azt hallották, hogy betegnek Az Egri Főkáptalani Uradalom egri hizlaldájában príma zIíRSERTÉSEK beszerezhetők Előjegyzés: a Főkáptalani Uradalom Számvevőségénél Eger, Káptalan udvar. f © való, de ha valaki betegnek kellett, egyetlen asszony se akadt az egész faluban, aki meg tudta volna csinálni. A következő fogás kelkáposzta sertéskaréjjal. Nagyszerű. Aztán paprikás csirke babkönnyű galuskával, végül túrósbéles és diós linzer. Minden pompás ízű, jó dolguk lesz itt az embereknek rövidesen. Lesz családi béke, boldogság is, tréfálóz- nak az asztalnál. Minél több főzőtanfolyamot így is van. Még pedig többféle okból van így. Az egészségesen fejlődött, erős testben könnyebben talál helyet az egészséges, derűs, erős lélek, tanulnak, nemesednek a nemzedékek és ezekre nagy szükség van. Talán a sorozó orvosok a megmondhatói, milyen sok a gyenge anyag a falusi fiatalság között. Pedig a láplálék ott van, otthon van, a kertben, csak meg kell ismerni, meg kell tanulni elkészíteni, szakítani keli régi babonákkal, nem kell félni az uj ételektől. Utó végre hol vagyon megírva, hogy csak Nikita birodalmában, vagy Délfranciaor- szágban teremjenek a sudármagas, vállas legények ? Teremhetnek nálunk is, Szarvaskőn is, másutt, is, mindenütt. Sok ilyen főzőtanfolyamot mindenfelé a magyar vidékre. (por) — A Hevesvármegyei Auto- mobilosok Egyesülete a legutóbb (december 30-án) határozat- képtelenség miatt elmaradt igazgatósági és választmányi ülést január 22-én, hétfőn délután fél hét órakor Egerben, a Korona-szállodában tartja meg. — Megjelent a Magyar Szárnyak. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával szerkesztett repülésügyi folyóirat januári száma most jelent meg. A Magyar Szárnyak érdekes újévi beköszöntője mellett cikket írtak vitéz Laborczfy Rezső repülőezredes, Bisits Tibor repülőőrnagy, Jakabos Rezső repülőfőhadnagy, vitéz Rákosi György, Stef Tibor és Raczkó Lajos. A Magyar Szárnyak mindenütt kaphatók. Ára 50 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal (VIII., Üllői-út 12.) kívánatra ingyen küld. Äfaol eddig nem ismertéi a bácsinál! levest, tökfőzeléket, rakott burgonyát és túrósgombécot Nagy sikerrel fejeződött be a szarvaskői zöldkeresztes főzőtanfolyam Szarvaskő, január. Valamelyik fényes délben nagy ünnepük volt a szarvaskői asszonyoknak, lányoknak. Mindjárt előre kell bocsátani, hogy az ünnepnek csak az eleje volt az asszonynépé, a vége már a férfiember orcáján okoz fényességet, derűt, megelégedést. Hogy miért, mindjárt kiderül. Háromhetes főzőtanfolyamot fejeztek be a minap a kis nyaraló- községben. R-ndesedik, csinosodik Szarvaskő az utóbbi időben. Az utazó szíve ugyan felsajog a régi szép várfalért, aminek már csak a nyomai beszélnek a kis sasfészeknek, az Eger völgye északi kulcsának történetéről; de ezen már nem lehet segíteni. Most a jólét apró várai épülnek odalent a völgyben, ez is ráfért a kis falura. Szarvaskőt felfedezték a nyaralók. Minden évben tömegesen jönnek, sok pénzt hagynak itt és ettől csinosodik a falu. A házakban már sok helyütt nem földes a szoba, nem is mestergerendás, szép, nagyablakos, pad lós szobák várják a vendéget, csak a tornyos ágy a régi, meg a tarka Máriakép, a fiókos láda tetején. Ilyen az a ház is, Bartha József bíró tiszta portája, ahol a fözöt&D- folyam három heti munkája, meg a záróvizsga lezajlott A falusi vendéglátás érdekei és Szarvaskó jobb boldogulása lebegett dr. Szabó Gyula főszolgabíró előtt, amikor megkérte dr. Özekkel Ferenc m. kir. tiszti főorvost, hogy a belügyminiszter által támogatott zöldkeresztes főzőtanfolyamot fészkeltesse meg egy kicsit a faluban. Maklárról jött ide a tanfolyam vezetője, Juhász, Stefánia, aki a cseh megszállás alatt Kassán élt és nagyon szereti az idehazai magyarokat, mert mások, szívesebbek, melegebbek, mint a megszállt vidéken. Miért nőttek meg a montenegróiak ? A főzőtanfolyamokat az a felismerés teremtette meg, hogy falun megvan a sok főznivaló, megterem az egészséges táplálék, csak vagy nem tudják megfőzni, vagy nem is akarják. A főzelékfélékről, skálákról sok helyen azt mondja a nép: az csak az uraknak való, jó nekünk a hús is. Persze, csak gazdagabb háznál mondják azt, mert a nyomorúság étlapján, a szegény portákon nincs hús sem. Azt a keveset, ami megterem, krumplit, babot, sokféleképen, változatosan lehet elkészíteni. Csak éppen meg kell tanulni. A szarvaskői vizsgán megjelentek dr. Özekkel Ferenc m. kir. tisztifőorvos, dr. Szabó Gyula főszolgabíró, Plősz Isiván országgyűlési képviselő, dr. Jakab Emil járásorvos, dr. Érdi Gyula körorvos s ők kérdezték & tűzhely körül összegyűlt hímzett ingvállas, kipirult „tanulókat.“ Előbb Özekkel Ferenc dr.‘ szólt a fiatalokhoz és pár szóval megmagyarázta, miért volt szükség a tanfolyamra. A magyar falusi népnek meg kell értenie, hogy kertjében megterem az élet, az erő, a táplálék. Egy időben keresni kezdték az okát, hogy a montenegróiak miért magasabbak, vállasabbak a többi balkáni népeknél. Kiderült, hogy azért, mert kertgazdáikodást űznek, s a táplálékuk zöldségfélékből és tejtermékekből áll. Ugyanezt tapasztalták Délfranciaország- ban, ahol száz évvel ezelőtt kezdték a kertgazdálkodást. Ez alatt a száz év alatt átlagosan 12 centimétert nőtt a lakosság. Miigen ételeket nem ismertek eddig Szarvaskőn Nagy sürgés forgás, irulás-pirulás közben megkezdődnek a kérdések. Milyen ételeket tanultak, amiket nem ismertek eddig? Karfiolt, kalerabét, kelkáposztát, spenótot, tökfőzeléket, bajor rostélyost, becsinált levest. A krumplit se így ismerték, igy sokkal jobb. Hát a tészták közül ? Túrós gombócot, piskótát, arany- galuskát, linzerféléket. Eddig csak a lekváros derelyét ismerték tüzetesebben.
