Eger - napilap, 1940/1

1940-06-19 / 97. szám

EGER 1940. június 19. 7 Hűséggel mindhalálig Ünnepélyes keretek között avatták fel a kormányzó születésnapján a Dobó István 14« honvédgyalogezred zászlaját Eger, június 19. Heves vármegye és Eger város közönsége fiúi tisztelettel és szere­tettel ünnepelte meg Magyarország kormányzójának születésnapját. A magyar szívek forró fohásza kelt ezen a napon, Isten áldását kérve az első magyar felé, aki az országot kimentette a pokolból és fejlődésé­nek biztos alapot adott. Ezt az alkalmat nem is tudta volna emlékezetesebbé tenni a vár­megye és a város közönsége, mint új zászlót adott a hevesi honvédek kezébe, a Hadar seregének legma- gyarabb, legnagyobb múltú ezrede kezébe. A város már hétfőn este zászló- diszbe készülődött és serényen dí­szítették a nagy napra a vármegyei laktanya udvarát. Örökzölddel fut­tatott, zászlókkal, címerekkel díszí­tett oszlopokkal rajzolták ki az ünnepség hátterét, hatalmas emel­vényt készítettek a vendégek szá­mára. Kedden reggel zenés ébresztő keltett ünnepi hangulatot a város fellobogozott útvonalain, a meg­indult zápor azonban elmosta az ünnepély díszesebb kereteit. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szent­misét mondott a főszékesegyházban Kriston Endre püspök, nagy papi segédlettel. Innen, szakadó esőben a vármegyei laktanyába vonult az ünneplő közönség, ahol a tiszti ét­kezde nagy termét díszítették fel az ünnepség befogadására. A nagy terem a múlt minden komoly és hősi hagyományát árasz­totta a megjelentekre. A falakon régi festmények őrzik az ezred előd- ezrede parancsnokainak emlékezetét, köztük ó-színre égett régi arcok, letűnt díszruhák. A terem főhelyén tenyérnyi kép, szelíd ajkú, ábrán­dos tekintetű fiatal ember képe, az apja árnyékában elhamvadt Sasfióké, Ferenc reichstadti hercegé, Napo­leon fiáé, aki ezredese volt a 60-as gyalogezrednek. Ide, a nagy idők emlékei közé állították be az ünnepség kereteit. A terem déli végében elhelyezett emelvényen foglalt helyet az elő­kelőségek színpompás csoportja, a kormányzó képviseletében vitéz Szotyori Nagy Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter és vezér­kari főnök képviseletében nemes vitéz Domaniczky Ödön tábornok, közöttük sárga brokát díszmagyar­ban dr. hedrii Hedry Lőrincné zászlóanya, mellettük fekete ma­gyarban dr. Hedry Lőrinc főispán, mellén katonai kitüntetéseivel és a magyar érdemkereszt csillagával és Okolicsányi Imre alispán, dísz- magyarban, sötét meggyszin nadrág­ban és sötét brokát dolmányban, mentében. A terem közepén halvány virágfüzérekkel ékesített asztal állt, a zászlószegek beverésére. Az ünnepséget a Magyar Hiszek­egy hangjai nyitották meg, majd Okolicsányi Imre alispán a vár­megye közönsége nevében a követ­kező szavakkal adta át a zászlót az ezrednek: A vármegye alispánjának átadó beszéde — Heves vármegye közönsége zászlót adományoz a m. kir. Dobó István 14-ik honvédgyalogezreduek a Felvidék felszabadulásának emlé­kezetére s hogy kimutassa szerete- tét s ragaszkodását hős katonafiai iránt. Nagy ünnep ez a mai nap amúgy is, mert születésnapja van legfelsőbb Hadurunknak, nagybányai vitéz Horthy Miklós Kormányzó Úr őfőméltóságának. — Kelet kapujában a magyar mindig őrszem volt és merészen tántoríthatatlan hittel és bátorság­gal, veszélytől nem rettegve védel­mezte nyugatot. Nyugat népe soha sem becsülte meg ezt a nagy áldo­zatot. Magyar sors lett vérezni és életünket kockára tenni. Ez a tra­gikum érvényesült az elmúlt világ­háborúban is, A magyar, ez az ízig-vérig katona nép, bár látta és tudta, hogy nem érdeke a háború, hősiesen, vitézül küzdött és kitar­tott szövetségesei oldalán. És bár fegyverrel soha le nem győzték, a háborút mégis elvesztettük. Jött az az összeomlás s amikor végső két­ségbeesésünkben azt hittük, min­dennek vége, megjelent a Magyar Égen egy tündöklő csillag, eljött Szegedre a Vezér, Kormányzó Urunk. Nem a véletlen műve, hogy Ő az ország feje, a jóságos Isten rendelte s adta őt nekünk, állította elénk eszményképül, hogy őt kövessük. Azért választotta az ezred is a mai napot új zászlója felavatására, mert ezzel akarja mutatni hódolat­teljes szeretetét legfelsőbb Paran- csolója és hadura iránt. — Előttünk van ez a hófehér, hab­selyem Szűz Máriás lobogó. — Jelképezze ez a zászló á Haza iránti törhetetlen szeretetet s hűséget. De legyen áldott ez a zászló, mert megszentelt szimbóluma lesz annak a gyalogezrednek, mely­nek elődei a hős hatvanasok és tízes honvédek voltak, azok az ezredek, melyek annyi sok hőst neveltek s adtak a Hazának. — Dobó István hős katonái! — Bármily nehéz körülmények közé juttok, legyetek mindig hűek és méltók előd-ezredeitek hagyomá­nyaihoz, lebegjen szemeitek előtt ezeknek a hősöknek szelleme, jusson eszetekbe, mily vitézül harcoltak s mily könnyen áldozták ők életüket a Hazáért, követve zászlójukat tűzön s vízen át. — Ilyenek voltak a Ti hős elő­deitek s kell, hogy ilyenek legye­tek Ti is. — Amikor vármegyém közönsége nevében átadom ezt a zászlót, ké­rem tőletek, ha majd hív a Haza, sorakozzatok mögéje, vigyétek előre diadalról - diadalra, őrizzétek meg FRANCIA, LATIN ÓRÁKAT AD, pótvizsgára előkészít középiskolai tanárnő. ___________Cim a kiadóban. — m ocsoktalanul, mert lehet egy zászló viharvert, lehet tépett és rongyos, de maradjon mindig szeplőtelen és hófehér. Hit, hűség, A nagy tapssal fogadott szavak után meghajolt a zászló dr. Hedry Lőrincné zászlóanya előtt, aki a következő szavakkal helyezte el az egyetlen szalagot a zászló rúdjára: „Hit hűség, bátorság, a magyar katonai erények e három szimbóluma bátorság ... vezesse mindazokat, kik e zászló nyomában menetelnek a dicső és nagy Magyarország hősi útján“. A zászló szalagján a következő felírás áll: „Hűséggel mindhalálig. Dr. hedrii Hedry Lőrincné.“ Megáldják a zászlót A továbbiakban Deák István tá­bori esperes mondott zászlóavató szavakat. „Ez a zászló — mondotta többek között — jelképezi azt a gondolatot, amelynek megvalósítá­sára vállalkoztatok. Húsz év telt el a könyörtelen trianoni béke óta és a nemzet megtisztult bűneitől, ame­lyek a romlásba taszították. Ma már lehullt Trianon felöl a francia dicsőség fénye s ezért ez a nap sokszorosan üunep számunkra. El­halványodtak a francia dicsőség su­garai s helyükön a német nép győ­zelmes lobogója lobog. Odaállítalak mellé gondolatban most téged, zászló, hirdesd, hogy nem leszünk rabok Beverik a z\ Az avató beszédek után a zászló­szegek beverése következett. Az első szöget Deák István tábori esperes, a másodikat nemes Maller László ref. tábori lelkész ütötte be az Atya Fiú és Szentlélek nevében, előbbi „Mindenünket a boldog Nagy- magyarországért“, utóbbi „Mindig Istennel járj, lépést se nélküle“ jel­mondattal. U tána vitéz Szotyori Nagy Gyula altábornagy a kormányzó ne­vében, dr. Hedry Lőrincné zászló­anya, továbbá vitéz Domaniczky Ödön tábornok a honvédelmi mi­niszter nevében helyezték el a zászlószeget. Az ünnepi ténykedés alatt az alábbi jelmondatok hang­zottak el: Okolicsányi Imre alispán: Lobogj magasan, hirdesd a soha meg nem szűnő magyar vitézséget. Kálnoky István dr. polgármester : Lobogtál hajdan az egri vár fokán, voltál halotti lepel hősök homlokán, légy riadó-jel, ha hív Kolozsvár. BardoczÁrpád törvényszéki elnök: A magyar igazságszolgáltatás ka­tonái útmutatásod követni fogják. többé soha. Vezess bennünket azon az úton, amely győzelmes harcokon át a boldog nagy Magyarországhoz visz. A református egyház nevében ne­mes Maller László áldotta meg a zázzlót. A honszeretet — mondotta többek között — homlokon csókolta a 14. honvédgyalogezredet s ennek a csóknak megjelent élete, for­mája ez a szent jelkép. Indulj zászló és lásd, hogy minden honvéd szíve szeretettel vár, minden hevesi fiú szeme rajtad ragyog és esküre emeli kezét, hogy becsületed, tisztességed megőrzi. Amit pedig a magyar honvéd megfogad, megtartja élete árán is. szlőszegekef Petro Kálmán dr,: Egy szociáli­sabb Magyarországért. Szilágyi József dr. m. kir. tiszti­orvos, a Honsz. egri csoportjának elnöke: Hirdesse e zászló a régi és új dicsőséget és nyomában Nagy- magyarország feltámadását. Vitéz dr. Polánkay László az előd 60-as ezred Bajtársi Szövetsé­ge nevében intézett hosszabb, lel­kes hangú beszédet az utód-ezred katonáihoz. Gibás Imre dr. a volt 10-es honvédek Bajtársi Szövetsége ne­vében: Védjetek meg a 10-es hon­védekhez méltó módou. Szabó Lajos a leventék nevében: Hűek maradjatok hozzá mindhalálig. Palos Bernardin dr. a cserkészek nevében: Vezess emberebb és ma- gyarabb életre. Rássy Paülin ciszt. r. tanár beszélt a tűzharcos főcsoport nevében: Míg ti diadalra viszitek a magyar gon­dolatot, mi, öregek itthon azon őr­ködünk, hogy ne történjék meg az, ami a 18-as zászlóval történt. A zászló Az ünnepség befejezéseként uzoni Kovács Károly ezredes vette gon­dozásba a zászlót. Köszönetemet és hálámat fejezem ki a zászlóért — mondotta — amelyet a vármegye közönsége adott. Hálánk kifejezés­re jut abban, hogy mindig magasz­tos lélekkel tekintünk reá, érte dolgozni, küzdeni fogunk, ha kell meg is halunk és becsülettel adjuk át utódainknak. Honvédek: A zászló a haza, a hűség, ragaszkodás jel­átvétele képe, ezért kell becsülettel őrizni és a végsőkig megvédeni. Erre szent ígéretet, esküt teszünk. Az ünnepséget a Himnusz hang­jai fejezték be. — Éjszakai szolgálatot tartó gyógyszertárak: június 15-én este 7 órától június 22-én estig dr. Ga­lambos Deák Ferenc-utca 74. és Preszler SzécheDyi-utca 14.

Next

/
Thumbnails
Contents