Eger - napilap, 1940/1

1940-06-14 / 94. szám

Eger, Pl. évfolyam, 94. szám, A R PL 8 FILLÉR Péntek ♦ Trianon 21, 1940. június 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 60 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBME0YEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. A NÉMET HADSEREG PARIS KAPUIN BELÜL VAN Ékverés A nyilaskeresztes párt két kép- viselótagjünak nemzetiségi törvény- javaslata nem ok nélkül keltette fel országszerte a felháborodás viharát. Szelet vetettek a képviselő urak és learathatják a vihart. Mert volta­képpen mi is ez a javaslat? Igazán nem tudnék hamarjában megmonda­ni, hogy a politikai analfabetizmus bizonyítéka-e inkább, mint az egyé­ni érvényesülési vágyból fakadt meggondolatlan rálicitálás-e, amely- lyel a Trianon után még megmaradt töredék nemzeti kisebbségek leg- tulzóbb túlzóinak fantasztikus ál­mait akarják felülmúlni. Egy azonban bizonyos: ez a ja­vaslat ékverés a szentistváni gon­dolat jegyében együttélő és a jövő építésén vállvetve munkálkodó ma­gyar állampolgárok szilárd egységé­be, az ezeréves nemzet testébe. Szerencse, hogy az ék gyenge tá­kolmány, nem elég hegyes, nem elég kemény, nem tud behatolni a megszilárdult magyar államszerke­zet alkotmányos bástyafalába, leg­elsősorban talán azért, mert az egyéni és állami élet legnagyobb mesterével és kiformálójával, a tör­ténelemmel áll merev ellentétben, Éppen ezért nem is lehet érteni, hová, ki felé akarták a javaslat szerzői névjegyüket sürgősen leadni, ki előtt kívántak jászioszkári „jó fiúk“ orcájában bemutatkozni és jákobi hangjuk ellenére miért búj­tak Ézsau kecskebőrébe. A velünk barátságos tengelyhatalmak bizo­nyára nem köszönik meg ezt a „jó szolgálatot". Hiszen nekik nem ré­szeire tagolt, hanem egységes és erős Magyarország az érdekük, amit hiva­talos személyiségek hangoztattak is. Nos, és a tömegek, amelyek állí­tólag még mindig a nyilaskeresztes vezérek mögött sorakoznak? Ezek a tömegek — amennyiben vannak — legalább 90 százalékig a sovi­nizmus határáig magyar nemzeti érzésúek, nem kutatják, kinek az ősapja honnan telepedett a Szent Korona impériumának területére, mert ennek a földnek varázsereje, amelyen ők éltek és amelyet ezer esztendőn keresztül birtokol a ma­gyar, lelkileg tökéletesen átformálta őket és bűnnek tekintik ezt a bizo­nyos választóvizes névelemzési rend­szert, amelyet egyes utódállamok éppen a magyarok ellen alkalmaznak. Ilyen körülmények között valóban érthetetlennek kell tartani a nyilas­keresztes kezdeményezés szerencsét­len kísérletét. Történelemmel, ősi alkotmánnyal, nemzeti érzéssel, sőt józan ésszel és a logikával is ellen­kező, azonkívül pedig tökéletesen időszerűtlen balfogás ez, amit éppen akkor követtek el, amikor befelé is, kifelé is egységet parancsol az élő nemzeti lelkiismeret. Nem használtak tehát sem a ten­gelyhatalmaknak, annál kevésbé az országnak, de még saját maguknak sem, mert hiszen egyhangú lesújtó ítéletet mondott felettük az egész nemzeti közvélemény. Mindezeken kívül pedig a javaslat szerzői meg­feledkeztek két igen fontos tényről, amiről ma senkinek sem szabad megfeledkezni, aki politikusnak tart­ja magát és politikával foglalkozik. Az ősi nemzettesthez visszakerült az ezer éves birtok egy része, ahol nem magyarajkú állampolgárok lak­nak. Nyílt titok, hogy a magyar kor­mány ezen a területen olyan töké­letes, de a szentistváni gondolattal harmóniában álló nemzetiségi poli­tikát kíván inaugurálni, amely a kor szellemének és az egyének leg­kényesebb ízlésének, érzékenységé­nek és óhajának minden tekintet­ben megfelel. A másik igen fontos momentum pedig, amiről a javaslat szerzői meg­feledkeznek, az & tény, hogy ennek az ezer éves nemzetnek további, ma még kielégítetlen igényei van­nak, olyan igények, amelyekről nem­csak itthon beszélünk, hanem külö­nösen az utóbbi időkben beszélnek a barátságos nagyhatalmak illetékes tényezői is. Nem gondolják a javas­lat szerzői, hogy ezeknek az ezer éves igényeknek kielégítésére irá­nyuló törekvések útján drótakadály lehetne az ő javaslatuk, ha egyálta­lában széles körökben visszhangot tudna kelteni? Nem menti politikai balfogásukat a visszhang hiányának ténye, annyival inkább nem menti, mert hiszen ők maguk bizonyára éppen erre a visszhangra építettek. A kérdés fölött napirendre térni nem lehet. De hisszük és reméljük, hogy az osztatlan közvélemény rö­vid időn belül joggal fog felette napirendre térni és majdan az or­szág történelmének egyik fekete lapján csupán két elítélő sor fogja megőrizni az ék verés kísérletének tényét. Ma reggel 8 óra 35 perckor Amerikába érkezett távirat szerint Bullitt, Amerika párisi nagykövete értesítette az amerikai külügyminisz­tériumot, hogy a német csapatok Páris kapuin belül vannak. A távi­A francia főparancsnokság szerint a francia hadsereg nem szándékozik Párisban harcot vívni, inkább mö­götte alakítja újjá állásait. A francia csapatok nagy elszántsággal küzde­nek, de olyan csapatokkal állanak szemközt, amelyek szám és felsze­Hitler vezér és kancellár napi­parancsot intézett a Norvégiában harcoló katonákhoz és ebben a kö­vetkezőket mondja: — Katonák, a norvégjai hadjárat végétért. Hála a ti haláltmegvetó bátorságtoknak és áldozatkészség­r&tot greenwichi időszámítás szerint június 13-án, éjfélkor adták fel. A távirati jelentés megemlíti, hogy a francia fővárosban teljes nyugalom uralkodik. relés tekintetében túlsúlyban van­nak. Vannak olyan francia had­osztályok, amelyek tiz nap óta egy­folytában verekednek, ezzel szemben a németek háromnaponkint újabb pihent hadosztályokat vetnek harcba. teknek, hajótörést szenvedett Ang­liának az a kísérlete, hogy meg­szerezze a Németország számára életbevágó fontosságú területeket. A A német nép őszinte csodálatát tol­mácsolom a narviki hősöknek, az ostmarki hegyek katonáinak. «R francia hadsereg nem akar harcokat vívni Párisban* A német hadsereg ma hajnalban a St. Denis-fcapun át bevonult Párisba A Stefani Iroda ma délben 11 óra 35 perckor jelentette Genfen át hogy a német hadsereg elővédéi ma hajnalban a St. Denis-kapun át be­vonultak Párisba. A Stefani jelentése szerint Torinő ellen szerdán hajnalban angol gépek légi támadást intéztek. A gépek harminc bombát dobtak le, ezek közül tizenkettő nem robbant fel. Törökország határozott: nem avatkozik a háborúba veszteségei a következők: meghalt 1317 ember tisztben, altisztben és legénységben, 1604 a sebesültek száma. Tengeri szállítás közben és egyéb módon eltűnt 2373 fő. A ten­geri haderőből veszített Németország 3 cirkálót, 10 rombolót, egy torpedó- naszádot, 6 tengeralattjárót és 15 kisebb hadihajót. A légierők vesz­tesége 90 gép. Hitler vezér napiparancsa a Norvégiában harcolt katonákhoz Az angolok tegnap éjszaka Torinói bombázták A gépek hatezer méter magasban szálltak. A polgári áldozatok szá­ma 14, éspedig 12 férfi és két nő. Az áldozatok között van egy tizen­egy hónapos csecsemő is. Német veszteséglista a norvég harcokról Az Evening Standard istambuli jelentése szerint Törökország úgy határozott, hogy nem vesz részt a háborúban mindaddig, amíg meg nem támadják, vagy életérdekeit nem veszélyeztetik. A német főparancsnokság most közli a norvégiai harcok ellenséges és saját veszteséglistáját. A néme­tek eszerint kilencvenezer tonna hadihajóteret és 280 ezer tonna kereskedelmi és szállító hajóteret semmisítettek meg. E számban nincs megrongált hajóterek száma. Meg­semmisítettek ezenkívül hat norvég hadosztályt. A németek norvégiai

Next

/
Thumbnails
Contents