Eger - napilap, 1940/1
1940-06-14 / 94. szám
Eger, Pl. évfolyam, 94. szám, A R PL 8 FILLÉR Péntek ♦ Trianon 21, 1940. június 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 60 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBME0YEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. A NÉMET HADSEREG PARIS KAPUIN BELÜL VAN Ékverés A nyilaskeresztes párt két kép- viselótagjünak nemzetiségi törvény- javaslata nem ok nélkül keltette fel országszerte a felháborodás viharát. Szelet vetettek a képviselő urak és learathatják a vihart. Mert voltaképpen mi is ez a javaslat? Igazán nem tudnék hamarjában megmondani, hogy a politikai analfabetizmus bizonyítéka-e inkább, mint az egyéni érvényesülési vágyból fakadt meggondolatlan rálicitálás-e, amely- lyel a Trianon után még megmaradt töredék nemzeti kisebbségek leg- tulzóbb túlzóinak fantasztikus álmait akarják felülmúlni. Egy azonban bizonyos: ez a javaslat ékverés a szentistváni gondolat jegyében együttélő és a jövő építésén vállvetve munkálkodó magyar állampolgárok szilárd egységébe, az ezeréves nemzet testébe. Szerencse, hogy az ék gyenge tákolmány, nem elég hegyes, nem elég kemény, nem tud behatolni a megszilárdult magyar államszerkezet alkotmányos bástyafalába, legelsősorban talán azért, mert az egyéni és állami élet legnagyobb mesterével és kiformálójával, a történelemmel áll merev ellentétben, Éppen ezért nem is lehet érteni, hová, ki felé akarták a javaslat szerzői névjegyüket sürgősen leadni, ki előtt kívántak jászioszkári „jó fiúk“ orcájában bemutatkozni és jákobi hangjuk ellenére miért bújtak Ézsau kecskebőrébe. A velünk barátságos tengelyhatalmak bizonyára nem köszönik meg ezt a „jó szolgálatot". Hiszen nekik nem részeire tagolt, hanem egységes és erős Magyarország az érdekük, amit hivatalos személyiségek hangoztattak is. Nos, és a tömegek, amelyek állítólag még mindig a nyilaskeresztes vezérek mögött sorakoznak? Ezek a tömegek — amennyiben vannak — legalább 90 százalékig a sovinizmus határáig magyar nemzeti érzésúek, nem kutatják, kinek az ősapja honnan telepedett a Szent Korona impériumának területére, mert ennek a földnek varázsereje, amelyen ők éltek és amelyet ezer esztendőn keresztül birtokol a magyar, lelkileg tökéletesen átformálta őket és bűnnek tekintik ezt a bizonyos választóvizes névelemzési rendszert, amelyet egyes utódállamok éppen a magyarok ellen alkalmaznak. Ilyen körülmények között valóban érthetetlennek kell tartani a nyilaskeresztes kezdeményezés szerencsétlen kísérletét. Történelemmel, ősi alkotmánnyal, nemzeti érzéssel, sőt józan ésszel és a logikával is ellenkező, azonkívül pedig tökéletesen időszerűtlen balfogás ez, amit éppen akkor követtek el, amikor befelé is, kifelé is egységet parancsol az élő nemzeti lelkiismeret. Nem használtak tehát sem a tengelyhatalmaknak, annál kevésbé az országnak, de még saját maguknak sem, mert hiszen egyhangú lesújtó ítéletet mondott felettük az egész nemzeti közvélemény. Mindezeken kívül pedig a javaslat szerzői megfeledkeztek két igen fontos tényről, amiről ma senkinek sem szabad megfeledkezni, aki politikusnak tartja magát és politikával foglalkozik. Az ősi nemzettesthez visszakerült az ezer éves birtok egy része, ahol nem magyarajkú állampolgárok laknak. Nyílt titok, hogy a magyar kormány ezen a területen olyan tökéletes, de a szentistváni gondolattal harmóniában álló nemzetiségi politikát kíván inaugurálni, amely a kor szellemének és az egyének legkényesebb ízlésének, érzékenységének és óhajának minden tekintetben megfelel. A másik igen fontos momentum pedig, amiről a javaslat szerzői megfeledkeznek, az & tény, hogy ennek az ezer éves nemzetnek további, ma még kielégítetlen igényei vannak, olyan igények, amelyekről nemcsak itthon beszélünk, hanem különösen az utóbbi időkben beszélnek a barátságos nagyhatalmak illetékes tényezői is. Nem gondolják a javaslat szerzői, hogy ezeknek az ezer éves igényeknek kielégítésére irányuló törekvések útján drótakadály lehetne az ő javaslatuk, ha egyáltalában széles körökben visszhangot tudna kelteni? Nem menti politikai balfogásukat a visszhang hiányának ténye, annyival inkább nem menti, mert hiszen ők maguk bizonyára éppen erre a visszhangra építettek. A kérdés fölött napirendre térni nem lehet. De hisszük és reméljük, hogy az osztatlan közvélemény rövid időn belül joggal fog felette napirendre térni és majdan az ország történelmének egyik fekete lapján csupán két elítélő sor fogja megőrizni az ék verés kísérletének tényét. Ma reggel 8 óra 35 perckor Amerikába érkezett távirat szerint Bullitt, Amerika párisi nagykövete értesítette az amerikai külügyminisztériumot, hogy a német csapatok Páris kapuin belül vannak. A táviA francia főparancsnokság szerint a francia hadsereg nem szándékozik Párisban harcot vívni, inkább mögötte alakítja újjá állásait. A francia csapatok nagy elszántsággal küzdenek, de olyan csapatokkal állanak szemközt, amelyek szám és felszeHitler vezér és kancellár napiparancsot intézett a Norvégiában harcoló katonákhoz és ebben a következőket mondja: — Katonák, a norvégjai hadjárat végétért. Hála a ti haláltmegvetó bátorságtoknak és áldozatkészségr&tot greenwichi időszámítás szerint június 13-án, éjfélkor adták fel. A távirati jelentés megemlíti, hogy a francia fővárosban teljes nyugalom uralkodik. relés tekintetében túlsúlyban vannak. Vannak olyan francia hadosztályok, amelyek tiz nap óta egyfolytában verekednek, ezzel szemben a németek háromnaponkint újabb pihent hadosztályokat vetnek harcba. teknek, hajótörést szenvedett Angliának az a kísérlete, hogy megszerezze a Németország számára életbevágó fontosságú területeket. A A német nép őszinte csodálatát tolmácsolom a narviki hősöknek, az ostmarki hegyek katonáinak. «R francia hadsereg nem akar harcokat vívni Párisban* A német hadsereg ma hajnalban a St. Denis-fcapun át bevonult Párisba A Stefani Iroda ma délben 11 óra 35 perckor jelentette Genfen át hogy a német hadsereg elővédéi ma hajnalban a St. Denis-kapun át bevonultak Párisba. A Stefani jelentése szerint Torinő ellen szerdán hajnalban angol gépek légi támadást intéztek. A gépek harminc bombát dobtak le, ezek közül tizenkettő nem robbant fel. Törökország határozott: nem avatkozik a háborúba veszteségei a következők: meghalt 1317 ember tisztben, altisztben és legénységben, 1604 a sebesültek száma. Tengeri szállítás közben és egyéb módon eltűnt 2373 fő. A tengeri haderőből veszített Németország 3 cirkálót, 10 rombolót, egy torpedó- naszádot, 6 tengeralattjárót és 15 kisebb hadihajót. A légierők vesztesége 90 gép. Hitler vezér napiparancsa a Norvégiában harcolt katonákhoz Az angolok tegnap éjszaka Torinói bombázták A gépek hatezer méter magasban szálltak. A polgári áldozatok száma 14, éspedig 12 férfi és két nő. Az áldozatok között van egy tizenegy hónapos csecsemő is. Német veszteséglista a norvég harcokról Az Evening Standard istambuli jelentése szerint Törökország úgy határozott, hogy nem vesz részt a háborúban mindaddig, amíg meg nem támadják, vagy életérdekeit nem veszélyeztetik. A német főparancsnokság most közli a norvégiai harcok ellenséges és saját veszteséglistáját. A németek eszerint kilencvenezer tonna hadihajóteret és 280 ezer tonna kereskedelmi és szállító hajóteret semmisítettek meg. E számban nincs megrongált hajóterek száma. Megsemmisítettek ezenkívül hat norvég hadosztályt. A németek norvégiai
